
Fotó: Dávid Lajos/Facebook
Nagybánya nem Erdélyben van, hanem a Bányavidékhez tartozik, Nagyvárad sem Erdély, hanem a Partium része – hívta fel a történelmi régiók pontos megjelölésének fontosságára a figyelmet Dávid Lajos, a nagybányai magyarság közösségi intézményének, a Teleki Magyar Háznak a vezetője.
2024. február 24., 16:272024. február 24., 16:27
„Nagybánya NEM Erdélyben van, de nem is a történelmi Partiumban. Ha pontosan akarunk fogalmazni: Nagybánya a szatmári Bányavidék része. A napokban szaladtam bele Thurzó Zoltán zongoraművész hasonló megosztásába, ahol pár évvel ezelőtt Nagyvárad vonatkozásában pontosított („Nagyvárad NEM Erdélyben van”) Aztán
Pedig – ahogyan a történelmi hűséghez ragaszkodva Balogh Béla nyugalmazott nagybányai levéltáros is nem egyszer megírta – NEM tartozik hozzá” – fogalmazott a közösségi oldalon posztolt bejegyzésében Dávid Lajos. Mint magyarázza,
amelyeknek nemesi közösségei az egységes magyar királyság három részre szakadása során (1541 - Habsburg-kézen lévő királyi Magyarország, Erdélyi Fejedelemség, valamint török hódoltság) az erdélyi fejedelmet ismerték el főuruknak. Északról dél felé haladva a Partiumot Máramaros, Közép-Szolnok, Kraszna, Bihar és Zaránd megyék, a Közép-Szolnokból már korábban kiszakadt Kővárvidéke, valamint a török foglaltságtól még mentesült lugosi és karánsebesi területek alkották. Dávid Lajos a Nagybánya és környéke című, 2020-ban megjelent kötetre hivatkozik, amelyben Oszóczki Kálmánnak és Balogh Bélának a Nagybánya rövid története című írás olvasható.
Diétai és országgyűlési követeiket rendszerint Pozsonyba küldték és számukra általában a magyarországi törvények voltak a mérvadók. Később az erdélyi fejedelmek többsége Nagybányára és az egész Bányavidékre kiterjesztette hatalmát, az esetek többségében azonban – a birtokszerző család kihalása után – a Bányavidék ismét a királyi Magyarország keleti területévé vált” – idéz a Teleki Magyar Ház vezetője a kiadványból. Mint részletezi,
Ennek köszönhető, hogy nagyon sokan tévednek Erdély történelmi határait illetően, amikor földrajzilag megpróbálják elhelyezni, behatárolni.
„Miközben a Partium NEM a történelmi Erdély része (és a magyarok nagyon helyesen Partiumként emlegetik, megkülönböztetve a történelmi Erdélytől), jó, ha tudjuk, hogy Szatmár és Nagybánya viszont NEM a Partium része, hanem egy különálló területi egység, amely közigazgatásilag hol Erdélyhez, hol Magyarországhoz tartozott.
Használjuk a történelmileg legpontosabb meghatározást: Nagybánya a szatmári Bányavidék része – vagy csak egyszerűen: BÁNYAVIDÉK” – hívja fel a figyelmet Dávid Lajos.

Bár a környékbeli magyarok lélekszáma csökken, a járványhelyzet ellenére is igyekszik összefogni a szórványközösséget a nagybányai Teleki Magyar Ház – mondta el a Krónikának Dávid Lajos, a központ vezetője.

A környékbeli magyar gyerekek tehetséggondozását, táboroztatását immár több mint két évtizede vállalja a nagybányai Teleki Magyar Ház.
Ötnapos rendezvénysorozattal ünnepli fennállásának 113. évfordulóját a Maros Megyei Könyvtár. A november 23–27. között zajló Philobiblon könyvbemutatókkal, író-olvasó találkozókkal és kulturális programokkal várja az érdeklődőket.
Kolozsvár és Nagyszeben évtizedek óta „szigetként” kapcsolja be Erdélyt a nemzetközi színházi vérkeringésbe.
Egy titokzatos ajándék, egy bátor kis emberke és egy fenyegető egérsereg: E.T.A. Hoffmann klasszikus meséjét, a Diótörőt állította színpadra a kolozsvári Puck Bábszínház.
Néptáncelőadások, koncertek, táncházak, kézműves foglalkozások és gyermekprogramok várják november 26. és 28. között a népi kultúra kedvelőit Kolozsváron, az immár huszonkettedik alkalommal megszervezett Kolozsvári Népzene és Néptánctalálkozón.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
szóljon hozzá!