Nagybánya és Nagyvárad sem tartozik Erdélyhez – eligazítás a történelmi régiók nevének helyes használatához

•  Fotó: Dávid Lajos/Facebook

Fotó: Dávid Lajos/Facebook

Nagybánya nem Erdélyben van, hanem a Bányavidékhez tartozik, Nagyvárad sem Erdély, hanem a Partium része – hívta fel a történelmi régiók pontos megjelölésének fontosságára a figyelmet Dávid Lajos, a nagybányai magyarság közösségi intézményének, a Teleki Magyar Háznak a vezetője.

Krónika

2024. február 24., 16:272024. február 24., 16:27

„Nagybánya NEM Erdélyben van, de nem is a történelmi Partiumban. Ha pontosan akarunk fogalmazni: Nagybánya a szatmári Bányavidék része. A napokban szaladtam bele Thurzó Zoltán zongoraművész hasonló megosztásába, ahol pár évvel ezelőtt Nagyvárad vonatkozásában pontosított („Nagyvárad NEM Erdélyben van”) Aztán

elmosolyodtam, amikor a Partium kapcsán (ahová Nagyvárad tartozik) Szatmár megyét és Nagybányát is a Részekhez sorolta.

Pedig – ahogyan a történelmi hűséghez ragaszkodva Balogh Béla nyugalmazott nagybányai levéltáros is nem egyszer megírta – NEM tartozik hozzá” – fogalmazott a közösségi oldalon posztolt bejegyzésében Dávid Lajos. Mint magyarázza,

a PARTIUM – magyarul Részek – összetevőit azok a középkori erdélyi fejedelemség területétől nyugatra és északra elterült megyék és vidékek alkották,

amelyeknek nemesi közösségei az egységes magyar királyság három részre szakadása során (1541 - Habsburg-kézen lévő királyi Magyarország, Erdélyi Fejedelemség, valamint török hódoltság) az erdélyi fejedelmet ismerték el főuruknak. Északról dél felé haladva a Partiumot Máramaros, Közép-Szolnok, Kraszna, Bihar és Zaránd megyék, a Közép-Szolnokból már korábban kiszakadt Kővárvidéke, valamint a török foglaltságtól még mentesült lugosi és karánsebesi területek alkották. Dávid Lajos a Nagybánya és környéke című, 2020-ban megjelent kötetre hivatkozik, amelyben Oszóczki Kálmánnak és Balogh Bélának a Nagybánya rövid története című írás olvasható.

„Szatmár megye és ennek keretében Nagybánya és Felsőbánya nem tartoztak a Partiumhoz – hanem leginkább Magyarországhoz.

Diétai és országgyűlési követeiket rendszerint Pozsonyba küldték és számukra általában a magyarországi törvények voltak a mérvadók. Később az erdélyi fejedelmek többsége Nagybányára és az egész Bányavidékre kiterjesztette hatalmát, az esetek többségében azonban – a birtokszerző család kihalása után – a Bányavidék ismét a királyi Magyarország keleti területévé vált” – idéz a Teleki Magyar Ház vezetője a kiadványból. Mint részletezi,

a Partium elnevezést a hivatalos romániai közigazgatásban nem használják, a mai román felfogás ennek területét, akárcsak Nagybánya környékét és Szatmár megyét a tágabb értelemben vett Erdély (latinul Transylvania, románul Ardeal, vagy Transilvania) részének tekinti.

Ennek köszönhető, hogy nagyon sokan tévednek Erdély történelmi határait illetően, amikor földrajzilag megpróbálják elhelyezni, behatárolni.

„Miközben a Partium NEM a történelmi Erdély része (és a magyarok nagyon helyesen Partiumként emlegetik, megkülönböztetve a történelmi Erdélytől), jó, ha tudjuk, hogy Szatmár és Nagybánya viszont NEM a Partium része, hanem egy különálló területi egység, amely közigazgatásilag hol Erdélyhez, hol Magyarországhoz tartozott.

Amennyiben pontosak akarunk lenni, sohase mondjuk azt, hogy Nagybánya a Partiumban van – még kevésbé azt, hogy Erdélyben. Végképp nem azt, hogy Máramarosban – hiszen a jelenlegi Máramaros megye Gutinon inneni részének, ahol Nagybánya is található, semmi köze a történelmi Máramaroshoz.

Használjuk a történelmileg legpontosabb meghatározást: Nagybánya a szatmári Bányavidék része – vagy csak egyszerűen: BÁNYAVIDÉK” – hívja fel a figyelmet Dávid Lajos.

korábban írtuk

Igyekeznek összefogni a bányavidéki magyarságot – Dávid Lajos a Teleki Magyar Ház előtt álló kihívásokról
Igyekeznek összefogni a bányavidéki magyarságot – Dávid Lajos a Teleki Magyar Ház előtt álló kihívásokról

Bár a környékbeli magyarok lélekszáma csökken, a járványhelyzet ellenére is igyekszik összefogni a szórványközösséget a nagybányai Teleki Magyar Ház – mondta el a Krónikának Dávid Lajos, a központ vezetője.

korábban írtuk

Genius loci – Képzőművészeti műhelyeket is szerveznek a magyar diákságnak a festőiskola városában
Genius loci – Képzőművészeti műhelyeket is szerveznek a magyar diákságnak a festőiskola városában

A környékbeli magyar gyerekek tehetséggondozását, táboroztatását immár több mint két évtizede vállalja a nagybányai Teleki Magyar Ház.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. október 16., csütörtök

Visszanyerte eredeti szépségét a marosvásárhelyi Teleki Téka Palota-terme

Átadták csütörtökön este a marosvásárhelyi Teleki Téka restaurált Palota-termét. A nyolc évig tartó munkálatok során eredeti állapotukban állították helyre a Franz Neuhauser nagyszebeni festő által a XIX. század elején készített falfestményeket.

Visszanyerte eredeti szépségét a marosvásárhelyi Teleki Téka Palota-terme
2025. október 16., csütörtök

Déryné Program: kulturális csemege Nagyszalontától Barótig

Különleges kulturális élmény várja az érdeklődőket október 24-én Bánffyhunyadon, ahol a Déryné Program keretében színházi előadásokkal, tematikus középiskolai foglalkozásokkal gazdagodhat a helyi közösség.

Déryné Program: kulturális csemege Nagyszalontától Barótig
2025. október 13., hétfő

Ki a magyar Nobel-díjas? Krasznahorkai László világraszóló elismeréséről

Újabb magyar Nobel-díjjal gazdagodott a nemzet. Újabb legmagasabb szintű elismerés egy újabb K betűs személyiségnek. Kertész Imrét, Karikó Katalint és Krausz Ferencet követően ezúttal Krasznahorkai László.

Ki a magyar Nobel-díjas? Krasznahorkai László világraszóló elismeréséről
2025. október 13., hétfő

Szilágyi István zilahi „visszahonosítása”. Emléktábla őrzi a szilágysági városban a Kossuth-díjas író emlékét

A zilahi emléktábla-avatással megtörtént Szilágyi István „visszahonosítása”, ugyanis a Kossuth-díjas író mindig is ezer szállal kötődött a Szilágysághoz – mondta el a Krónika megkeresésére Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője.

Szilágyi István zilahi „visszahonosítása”. Emléktábla őrzi a szilágysági városban a Kossuth-díjas író emlékét
2025. október 11., szombat

Elhunyt Diane Keaton Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai színésznő

Hetvenkilenc éves korában elhunyt Diane Keaton Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai színésznő – jelentette be szombaton a People magazin a család szóvivőjére hivatkozva.

Elhunyt Diane Keaton Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai színésznő
2025. október 11., szombat

Sok év múlva is élő közösségi térként szolgálna a Magyar Örökség díjas Teleki Magyar Ház

A nagybányai Teleki Magyar Ház működtetői, valamint a programjaikon résztvevő közösség számára is visszaigazolás a nemrég elnyert Magyar Örökség díj. A rangos elismerést Dávid Lajos intézményvezető értékelte a Krónikának.

Sok év múlva is élő közösségi térként szolgálna a Magyar Örökség díjas Teleki Magyar Ház
2025. október 10., péntek

Robert Capa, Barcsay Jenő és számos magyar alkotó művészete előtt tisztelegnek Bukarestben

Két nagyszabású kiállítást nyit meg a napokban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a román fővárosban: Robert Capa, Barcsay Jenő és számos magyar alkotó művészete előtt tisztelegnek.

Robert Capa, Barcsay Jenő és számos magyar alkotó művészete előtt tisztelegnek Bukarestben
2025. október 10., péntek

Krasznahorkai László a Nobel-díjról: nagyon büszke és boldog vagyok

Nagyon büszke és boldog vagyok, hogy bekerülhettem a sok igazán nagy író és költő sorába – nyilatkozta Krasznahorkai László író a Nobel-díj honlapjának adott interjúban, miután bejelentették, hogy idén ő kapja az irodalmi Nobel-díjat.

Krasznahorkai László a Nobel-díjról: nagyon büszke és boldog vagyok
2025. október 09., csütörtök

Magukénak érzik: 800 gyerek ünnepli a 45 éves Szivárvány lapot a Kolozsvári Magyar Operában

Nyolcszáz gyerek részvételével ünnepli megalapításának 45. évfordulóját a legkisebbeknek szóló gyermeklap, a Szivárvány szerkesztősége.

Magukénak érzik: 800 gyerek ünnepli a 45 éves Szivárvány lapot a Kolozsvári Magyar Operában
2025. október 09., csütörtök

Balázs Imre József: nem meglepő a Nobel-díj, Krasznahorkai a nagyvilág felé megnyíló lokális történetek szerzője

Balázs Imre József kolozsvári irodalomtörténész szerint nem volt meglepő, hogy Krasznahorkai Lászlónak ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat, hiszen az általa teremtett írói világ a nagyvilág bármely pontján értelmezhetővé válik.

Balázs Imre József: nem meglepő a Nobel-díj, Krasznahorkai a nagyvilág felé megnyíló lokális történetek szerzője