A kiállítótérben emlékezetes előadások képei, jelmezek, személyes tárgyak kaptak helyet
Fotó: Nemzetpolitikai Államtitkárság / Facebook
Ünnepélyes keretek között megnyitották a hétvégén a Partiumi Színházi Gyűjteményt Nagyváradon. A Partiumi Keresztény Egyetem épületében megnyílt állandó kiállítás betekintést nyújt az elmúlt évszázad nagyváradi és partiumi színjátszás történetébe. Az avatóünnepségen Brendus Réka, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezetője elmondta, hiánypótló és szükségszerű a színész- és színházmúzeum az erdélyi magyar színjátszás szempontjából is.
2021. november 28., 13:532021. november 28., 13:53
2021. november 28., 14:072021. november 28., 14:07
Két évvel a bejelentését követően megnyitotta kapuit a rég várt nagyváradi „színészmúzeum”. A Kiss Törék Ildikó színművész által kezdeményezett létesítmény egy, a Partiumi Keresztény Egyetem tulajdonában lévő, a Szent László tértől alig pár lépésnyire, a Pável utca 10. szám alatt található ingatlan egyik emeleti lakásában kapott helyet, itt tekinthető meg az állandó kiállítás, hivatalos nevén Varga Vilmos és művésztársai – Partiumi Színházi Gyűjtemény. A tárlat anyaga Papp Magda, Halasi Erzsébet, V. Csíky Ibolya, Belényi Ferenc, Földes László, Gábor József, Gábor Katalin, Mogyoróssy István, Varga Tibor László és Varga Vilmos pályáját, tehát az elmúlt ötven-hatvan esztendő színházi eseményeinek egy részét mutatja be.
Fotó: Nemzetpolitikai Államtitkárság / Facebook
Az eseményt Brendus Réka, a budapesti Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezetője nyitotta meg, hangsúlyozva Nagyvárad jelentőségét a magyar színjátszás történetének fejlődésében. Pálfi József, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora arról beszélt, mennyire fontos egy térség, jelen esetben a Partium kulturális életében a művelődési eseményekre való emlékezés folyamatos ébrentartása, s hogy épp ebből a szempontból milyen öröm ennek a színművészeti emlékháznak a létrejötte.
Fotó: Nemzetpolitikai Államtitkárság / Facebook
Jó ötlet volt néhány jellegzetes jelmezt is kiállítani, mert láthatóan hozzásegítették a jelenlevőket egy-egy régebbi színházi élményük felelevenítéséhez. A kiállított tárgyak zöme a hozzátartozók: Bannerné Papp Mária, Belényi Sípos Annamária, Delorean Gyula, Földes Bathó Ida, Gábor Kati, Kiss Törék Ildikó, Mogyoróssy Erzsébet, Óss Enikő, Vindis Andrea, valamint Weiss István fotóművész adományai. A gyűjtemény alapítója a Kiss Stúdió Alapítvány, támogatói a Partiumi Keresztény Egyetem, dr. Varga Zsombor, főtámogató a budapesti Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága és a Bethlen Gábor Alap.
Fotó: Nemzetpolitikai Államtitkárság / Facebook
Az avatóünnepségen arról ugyan nem esett szó – de épp a megnyitóbeszédek hangvételéből kicsengett a biztatás –, hogy
Ha nem is a lassan 225. évfordulójához érkező váradi színházi élet majdnem minden eseményének felidézésével és kiállításával, de remélhetőleg azokról a nagy hírű művészekről is meg fognak majd emlékezni, akik Nagyváradról indultak, és a 20. század elejétől kezdve, a filmkultúrának, illetve saját tehetségüknek köszönhetően országos hírű sztárok lettek, mint például Dayka Margit, Fényes Alice, Bencze Ferenc vagy Kovács György. A színházlátogató közönséggé épp most válók számára ugyanis elválaszthatatlanok a régebbi művészek a még régebbiektől, hisz az emberi emlékezet helytől és időtől függetlenül mindig mindenütt ugyanúgy működik: a jelent megéljük, a múltra emlékezünk.
Fotó: Nemzetpolitikai Államtitkárság / Facebook
Amint arról korábban beszámoltunk, a színészmúzeumnak helyet adó gyönyörű kétszintes belvárosi palotát Magyarország kormánya támogatásával vásárolta meg 2019 márciusában a PKE. Az épületet kívülről még abban az évben teljesen felújították, és megkezdődött a kiállítótér kialakítása is, azonban a koronavírus-világjárvány miatt végül a vártnál jóval tovább tartott a folyamat.
Fotó: Nemzetpolitikai Államtitkárság / Facebook
A múzeum tető alá hozatala a korábbi bejelentés értelmében a váradi Kiss Stúdió Színház mögött álló Kiss Stúdió Alapítvány által Magyarország kormányánál megpályázott 6 millió forintból, valamint későbbi pályázatokból valósult meg.
Fotó: Nemzetpolitikai Államtitkárság / Facebook
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A korábbi évekhez hasonlóan idén is székelyföldi turnéra indul a kolozsvári Puck Bábszínház magyar társulata.
Átadták az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) díjait Kolozsváron a Protestáns Teológiai intézet dísztermében a kultúra területein tevékenykedőknek.
A 150 éve született Csiszár Lajos életművét szeretnék közelebb hozni a nagyközönséghez Marosvásárhelyen, ahol városnéző sétákkal idézik fel a szecesszió meghatározó helyi alakjának munkásságát.
Spiró György Elsötétítés című drámájából készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából.
Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szept. 30. ̶ Debrecen, 1991. január 24.) szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművére összpontosító, kétnapos konferenciát és irodalmi rendezvényt szerveznek Kolozsváron.
A nagybányai festőiskola ritkán látható alkotásait bemutató tárlat nyílik április 18-án, szombaton Nagyváradon, a római katolikus püspöki palotában – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sajtószolgálata.
Összesen csaknem háromszázezer nézőt vonzott eddig a Káel Csaba Magyar menyegző című filmje, amelyet Magyarországon több mint kétszázezren, a határon túl pedig kilencvenezren láttak eddig.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!