Fotó: Krónika
2008. július 08., 00:002008. július 08., 00:00
„Az a furcsa helyzet állt elő, hogy az Egyesült Államokban vagy Nyugat-Európában nagyobb az érdeklődés irántunk, mint a saját szülővárosomban” – mondja Bodoni Zsolt, a tábort szervező Élesdi Művésztelep Egyesület alapító tagja. Az első művésztábort 1997-ben szervezték meg a Magyar Képzőművészeti Egyetem budapesti végzősei, azóta évente visszatérnek az alapítók és meghívottaik, hogy egy hónapon keresztül a Bihar megyei, Sebes-Körös menti városkában alkossanak. A telepnek idén is a régi református iskola ad otthont, augusztus 2-án itt szervezik meg azt a zárókiállítást, melyet ősszel elvisznek Budapestre. A telep működését a Nemzeti Kulturális Alap teszi lehetővé, a helyi önkormányzat nem segíti a művészeket, annak ellenére, hogy Élesd nevének egyre szélesebb nemzetközi ismertséget biztosítanak. Magyarország minden nagyobb városában láthatták már a művésztelep alkotóinak kiállításait, jövőre Salzburgban, Tallinban és Londonban mutatkoznak be, a tervek szerint pedig 2010-ben Isztambulban szerveznek kiállítást. A református egyház ingyen bocsátja az alkotók rendelkezésére az épületet, így járulva hozzá a telep működéséhez. Emellett sajátos mecenatúrát is kialakítottak: mindenki, aki 90 ezer forinttal (mintegy 1400 lejjel) hozzájárul a telep működéséhez, választhat egyet az itt készült képekből, szobrokból.
A mára nagykorúnak nevezhető, nemzetközi visszhangú művésztelep szervezői azt tervezték, hogy építenek egy saját, háromszintes alkotóházat: az alsó szinten a konyha és az étkező, a másodikon a műtermek, a harmadikon pedig a szobák kaptak volna helyet – ám a terv egyelőre akadályokba ütközik. A Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) 8 millió forintos (122 500 lejes) támogatásával 2004-ben megvásárolták a telket, és elkészült a száz négyzetméteres alapterületű épület első szintje. A HTMH megszűnésével viszont elapadtak a források, így az épület azóta is befejezetlenül áll. Jelenleg állagmegőrzésre sincs pénz, hiszen a kultúrát kevéssé támogatják mind Magyarországon, mind Romániában – számol be Bodoni.
Így idén a régi iskolában alkotnak a képzőművészek. Egyelőre tízen, a napokban még öt-hat művészt várnak. Fiatal kolozsvári alkotók is kilátogatnak Élesdre, rajtuk kívül Kese Katalin művészettörténészt, Nicholas Bakert és Bryan C. Brownt, egy londoni, illetve egy budapesti galéria tulajdonosát is várják.
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.
Puccini két egyfelvonásos darabját, A köpeny, valamint a Gianni Schicchi című műveket mutatja be egyazon produkció keretében a Kolozsvári Magyar Opera szeptember 18-án.
Erdélyi turnén lép fel József Attila-estjével Vecsei H. Miklós színművész október végén.
Öt friss magyar nagyjátékfilmet vetít romániai premierként az október 1. és 5. között zajló Filmtettfeszt filmfesztivál, amely további hat, az elmúlt egy-két évben készült egészestés fikciós alkotással várja a közönséget több mint 15 helyszínen.
Rendhagyó eseményre készül az idén 125 éves Szigligeti Színház: az ünnepi évadot egy szabadtéri eseménnyel nyitják meg szeptember 12-én, pénteken, 17.30 órától – tájékoztatott hétfőn a teátrum sajtóirodája.
Megsérült a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház egyik színésznője a teátrum vasárnap esti próbáján. A színésznő könnyebb sérüléseket szenvedett, a próbákat felfüggesztették.
Hat történelmi felekezet templomai lesznek nyitva szeptember 13-án Nagyszebenben a kilenc napig tartó Ars SACRA egyházművészeti fesztivál első napján.