Egy a több mint 70 kaszojai műalkotás közül. A művésztelep már csak emlék, a szobrok és környezetük felújításra szorulnak
Fotó: Arad Megyei Tourinfo
A fiatal nemzedék képzőművészeti ismereteinek bővítése, a festészet és szobrászat iránt érdeklődő tanulók tapasztalatcseréinek érdekében indított közös projektet az Arad Megyei Kulturális Központ és a békéscsabai Munkácsy Múzeum. A művészeti együttműködés több alkotótábor szervezésére és egy monumentális műalkotás közös készítésére is kiterjed.
2025. március 21., 19:472025. március 21., 19:47
2025. március 24., 10:392025. március 24., 10:39
A két országból összesen 90 fiatal vesz majd részt a programban, mely az Európai Unió támogatását élvezi: összesen több mint 241 ezer eurót fordítanak a művészeti együttműködésre, aminek nagy része vissza nem térítendő támogatás, az összköltségvetés nagyobb hányada (több mint 163 ezer euró) az Arad megyei önkormányzat alárendeltségében működő megyei kulturális központot illeti meg.
A partnerintézménnyel közösen több programot szerveznek a fiataloknak, akik
Itt, a Zaránd-hegység lábánál fekvő kies tájon, a több mint 40 éve létrehozott szoborparkban szobrászati tematikájú alkotótábort tartanak majd, míg a békéscsabai Gabonamúzeumban (hivatalosan Csabai Tanya és Gabonatermesztés-történeti Kiállítóhely) a festészet iránt érdeklődőknek szerveznek művésztelepet.
Az Arad megyei önkormányzat nem titkolt célja, hogy a Szobrászat és múzeum: alkotás és kiállítás című projekt keretében felújítsa a kaszojai szoborparkot. A ritkaságnak számító szabadtéri műalkotás-gyűjteményt az 1979 és 1985 között Kaszoján szervezett alkotótáborokban készült faragványok alkotják.
Akkoriban évről évre tíz képzőművészt láttak vendégül, akiknek a rendelkezésére bocsátottak egy-egy székelyhidasi vagy vistai kőtömböt, az aradi vagongyárban készült szerszámokat, sőt még szakképzetlen munkaerőt is a nehezebb fázisok elvégzéséhez, a kész alkotást pedig beton alapra helyezték.
Ma már rossz állapotban vannak a szobrok, a körülöttük létrehozott dendrológiai park elbozótosodott, az ösvényeken úgy kell keresni az alkotásokat.
Kaszoján létezik egy magánkézben lévő tábor és kemping, de annak szomszédságában működik a megyei tanács tulajdonában lévő ifjúsági és diáktábor (a volt pionírtábor), ami az aradi magyar közösség számára „kultikus” hely, hiszen generációk jártak oda majálisozni (innen származik a ma is használatos „Kaszojális” elnevezés), az utóbbi húsz évben pedig az Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet (AMISZ) ott szervezi meg minden tavasszal a hagyományos ifjúsági fesztiválját.
Iustin Cionca Arad megyei tanácselnök szerint az együttműködés révén befektetnek a jövőbe. „Lehetőséget kell biztosítanunk a fiataloknak, hogy megismerjék az igazi értékeket, aktív alakítói, ne csak szemlélői legyenek a kulturális-művészeti életnek, tegyüttműködjenek a határon túli kortársaikkal, ezáltal hosszú távra szóló kapcsolatokat alakítsanak ki” – idézte a megyei tanács sajtóközleménye az elnököt.
A kezdeményezők azt remélik, hogy több forrásra nagyobb eséllyel pályázhatnak majd a határ menti együttműködés keretében, ezáltal közös fejlesztéseket valósíthatnak meg például a turizmus, a környezetvédelem, a mezőgazdaság vagy az egészségügy területén.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az 1806 és 1948 közötti időszak aradi színlapjait kutatta és rendszerezte, majd szerkesztette kötetbe a Kiskunfélegyházán élő, aradi származású Piroska házaspár, amely korábban az aradi magyar színjátszás 130 éves történetéről is könyvet írt.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!