Magyarországi és romániai polgármesterek beszéltek Battonyán a román–magyar együttműködés új lehetőségéről
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Öt-öt romániai, illetve magyarországi település elöljárói új román–magyar Európai Területi Társulás létrehozásáról döntöttek pénteken a battonyai városházán. Az együttműködés kezdeményezői azt remélik a szerveződéstől, hogy több forrásra, és nagyobb eséllyel pályázhatnak majd a román–magyar határ menti együttműködések programja keretében. Ezáltal pedig közös fejlesztéseket valósíthatnak meg például a turizmus, a környezetvédelem, a mezőgazdaság, a kultúra, az egészségügy vagy az innováció területén.
2025. január 31., 18:592025. január 31., 18:59
Tizenkét évvel ezelőtt már megalakult egy Európai Területi Társulás (ETT – angol betűszóval: EGTC), de az nem működött, ezért a kezdeményezők jobbnak látták egy másik szervezet megalapítását, amely új tagokkal, új statútummal, új célok megfogalmazásával, úgymond tiszta lappal indul. Mákos Árpád battonyai polgármester a helyi városházán tartott pénteki megbeszélésen felhívta a figyelmet arra, hogy az európai források közül a román–magyar együttműködés keretében hívják le a legkevesebb pénzt, és ennek egyik oka az, hogy a nyugat-romániai önkormányzatokhoz képest szegényebb kelet-magyarországi helyhatóságoknak nem állt rendelkezésükre a pályázaton való részvételhez szükséges önrész.
Közösen nagyobb eséllyel pályázhatnak, az önrészt is könnyebb előteremteni, ezért keresik az együttműködésnek ezt a formáját, és a kezdeményezés a magyar külgazdasági és külügyminisztérium támogatását is élvezi – tette hozzá a dél-alföldi kisváros elöljárója. Az együttműködésnek új lendületet adott Románia idei schengeni csatlakozása.
Mákos Árpád házigazdaként köszöntötte a résztvevőket
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Magyarországról Battonya mellett az ugyancsak Békés vármegyei Gyula, Elek, Sarkad és Medgyesegyháza, romániai oldalról az Arad megyei Pécska, Nagylak, Kürtös és Kisjenő, továbbá a Bihar megyei Nagyszalonta vállalta a tagságot. Antal Péter pécskai polgármester elmondta: tapasztalattal rendelkeznek az uniós források lehívása és felhasználása terén, és ezzel a tudással is szeretnék segíteni az ETT munkáját.
Pécska és Battonya testvérvárosok, és már konkrét pályázati elképzelésük van: a két város között az első világháború előtt létező utat (ami ma már csak dűlőút) szeretnék újjáépíteni, emellett az Arad–Pécska–Nagylak vasútvonal régi szárnyvonalát Pécska és Battonya között. „Jelenleg Arad megyében csak Kürtösnél van vasúti összeköttetés Románia és Magyarország között. Biztos vagyok benne, hogy mind a személy-, mind a teherforgalom részéről lenne igény rá, sőt idegenforgalmi szempontból is hasznos lenne” – nyilatkozta a Krónikának Antal Péter.
Antal Péter Pécska segítségét ajánlotta fel
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A pécskai polgármester felhívta romániai kollégái figyelmét, hogy mivel az önkormányzatok a közeljövőben dolgozzák ki idei költségvetésüket, abba foglalják bele az ETT működési költségeihez való hozzájárulást, a pályázatok önrészéhez szükséges összegeket is. Reményei szerint három hónapon belül sikerül bejegyeztetni jogi személyiségként a társulást, és az év végén már az első pályázatot is benyújthatják. „Addig mindenki ötleteljen, mit szeretne megvalósítani” – hangzott az Arad megyei elöljáró biztatása.
Görgényi Ernő gyulai polgármester szerint „minden polgármesternek pályázásra alkalmassá kell tennie” városát, és megemlítve az Araddal és Nagyszalontával közösen lebonyolított korábbi programokat, kifejtette: „mi hiszünk a határon átnyúló együttműködésben”.
Az ETT magyarországi bejegyzésű szervezetként fog működni, és Görgényi Ernő felajánlotta, hogy Gyulán legyen a székhelye; egyébként a résztvevők megállapodtak abban, hogy
A résztvevő tíz település képviselői
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Emellett háromtagú felügyelő-bizottsága és két társigazgatója lesz majd a szervezetnek, akik ügyvezetői jogkörrel rendelkeznek. Pénteken az elvi kérdésekről egyeztek meg, illetve az együttműködés kereteit beszélték meg: ezután következik az alapszabály megfogalmazása, lefordítása és engedélyeztetése mindkét ország szakminisztériumaival, majd az alapító tagok ismét találkoznak, hogy megszavazzák az alapszabályt és kinevezzék a tisztségviselőket. Az alapító okiratot minden önkormányzat képviselő-testülete is meg kell szavazza, végül az Európai Uniót is tájékoztatják a szervezet megalakulásáról.
A battonyai polgármesteri hivatal adott otthont a találkozónak
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az ETT-ben részt vevő tíz település lakossága meghaladja a százezer főt, ami Török László nagyszalontai polgármester szerint jelentős számú közösség, és növeli a társulás súlyát az EU-ban. A hajdúváros elöljárójának javaslatára bekerült a célok közé a nemzeti közösségek törekvéseinek támogatása.
Mind magyar, mind román oldalon vegyes közösségek élnek, a magyarországi románok és a romániai magyarok erősítik, gazdagítják településeinket, hozzájárulnak a kulturális sokszínűséghez, ennek köszönhetően is a településeink szépek, gyarapodnak, erős polgársággal rendelkeznek – fogalmazott Török László.
Török László (középen) szerint a kisebbségvédelem is a célok között kell szerepeljen
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A társulás kezdeményezői a következő területek fejlesztésén szeretnének együttműködni:
A tanácskozáson Sarkadot Mokán István polgármester, Eleket Szelezsán György polgármester, Medgyesegyházát Forgó Pál alpolgármester, Kürtöst Bogdan Ban, Kisjenőt Ovidiu Guleș, Nagylakot Mircea Onea polgármester képviselte.
A schengeni csatlakozással új lendületet kapott a Pécska és Battonya közötti történelmi út újjáépítési terve. Közvetlen autóbuszjáratot is indítanának a két város között. Battonyának mentőövet jelente egy közvetlen kapcsolat a dél-erdélyi autópályához.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság Igazságügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóságához fordult a nagyváradi premontrei rendház ügyében Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő. Ezt ő maga jelentette be kedden a Facebook-oldalán.
Magyarország őszintén, szabadon, szuverén államként visszatér az európai asztalhoz, konstruktív partner lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök kedden Berlinben.
Demeter Szilárd lemondott a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) vezetéséről – írta a 444.hu. Az igazgatótanács elnöke, aki megerősítette lemondását a hírportálnak, június 1-jével távozott a szervezet éléről.
Az Oroszországi Föderáció nem hagyja válasz nélkül Románia döntését a konstanțai orosz konzulátus bezárásáról – jelentette be az orosz külügyminisztérium szóvivője.
Az orosz hadsereg összesen 72 különböző típusú rakétával és 656 csapásmérő, valamint álcadrónnal hajtott végre támadást Kijev, Dnyipro és Harkiv ellen keddre virradóra, a csapásokban sokan meghaltak.
A román hatóságok által készített katonai elemzés és műszaki jelentés „kétségtelenül” bizonyítja, hogy a Galacon felrobbant drón egy orosz gyártmányú Gerany-2 típusú drón volt – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén.
Oroszország kirívó módon használta kémtevékenységre a galaci drónincidens nyomán bezárt konstancai konzulátusát – értékelt a Krónikának az ügy kapcsán Barabás T. János, a Magyar Külügyi Intézet külső szakértője.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa Románia kérésére rendkívüli ülést tart az Oroszország által elkövetett román légtérsértés ügyében; Oana Țoiu a nemzetközi jogsértésekről és az Oroszország tettei által generált kockázatokról fog beszélni a megbeszélésen.
Megőrizte mandátumát Octavian Ursu, a németországi Görlitz Romániában született polgármestere.
Nem véletlenül sértette meg Románia légterét a péntekre virradóra egy galaci panelházba becsapódó orosz drón – vélekedik Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!