Magyarországi és romániai polgármesterek beszéltek Battonyán a román–magyar együttműködés új lehetőségéről
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Öt-öt romániai, illetve magyarországi település elöljárói új román–magyar Európai Területi Társulás létrehozásáról döntöttek pénteken a battonyai városházán. Az együttműködés kezdeményezői azt remélik a szerveződéstől, hogy több forrásra, és nagyobb eséllyel pályázhatnak majd a román–magyar határ menti együttműködések programja keretében. Ezáltal pedig közös fejlesztéseket valósíthatnak meg például a turizmus, a környezetvédelem, a mezőgazdaság, a kultúra, az egészségügy vagy az innováció területén.
2025. január 31., 18:592025. január 31., 18:59
Tizenkét évvel ezelőtt már megalakult egy Európai Területi Társulás (ETT – angol betűszóval: EGTC), de az nem működött, ezért a kezdeményezők jobbnak látták egy másik szervezet megalapítását, amely új tagokkal, új statútummal, új célok megfogalmazásával, úgymond tiszta lappal indul. Mákos Árpád battonyai polgármester a helyi városházán tartott pénteki megbeszélésen felhívta a figyelmet arra, hogy az európai források közül a román–magyar együttműködés keretében hívják le a legkevesebb pénzt, és ennek egyik oka az, hogy a nyugat-romániai önkormányzatokhoz képest szegényebb kelet-magyarországi helyhatóságoknak nem állt rendelkezésükre a pályázaton való részvételhez szükséges önrész.
Közösen nagyobb eséllyel pályázhatnak, az önrészt is könnyebb előteremteni, ezért keresik az együttműködésnek ezt a formáját, és a kezdeményezés a magyar külgazdasági és külügyminisztérium támogatását is élvezi – tette hozzá a dél-alföldi kisváros elöljárója. Az együttműködésnek új lendületet adott Románia idei schengeni csatlakozása.
Mákos Árpád házigazdaként köszöntötte a résztvevőket
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Magyarországról Battonya mellett az ugyancsak Békés vármegyei Gyula, Elek, Sarkad és Medgyesegyháza, romániai oldalról az Arad megyei Pécska, Nagylak, Kürtös és Kisjenő, továbbá a Bihar megyei Nagyszalonta vállalta a tagságot. Antal Péter pécskai polgármester elmondta: tapasztalattal rendelkeznek az uniós források lehívása és felhasználása terén, és ezzel a tudással is szeretnék segíteni az ETT munkáját.
Pécska és Battonya testvérvárosok, és már konkrét pályázati elképzelésük van: a két város között az első világháború előtt létező utat (ami ma már csak dűlőút) szeretnék újjáépíteni, emellett az Arad–Pécska–Nagylak vasútvonal régi szárnyvonalát Pécska és Battonya között. „Jelenleg Arad megyében csak Kürtösnél van vasúti összeköttetés Románia és Magyarország között. Biztos vagyok benne, hogy mind a személy-, mind a teherforgalom részéről lenne igény rá, sőt idegenforgalmi szempontból is hasznos lenne” – nyilatkozta a Krónikának Antal Péter.
Antal Péter Pécska segítségét ajánlotta fel
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A pécskai polgármester felhívta romániai kollégái figyelmét, hogy mivel az önkormányzatok a közeljövőben dolgozzák ki idei költségvetésüket, abba foglalják bele az ETT működési költségeihez való hozzájárulást, a pályázatok önrészéhez szükséges összegeket is. Reményei szerint három hónapon belül sikerül bejegyeztetni jogi személyiségként a társulást, és az év végén már az első pályázatot is benyújthatják. „Addig mindenki ötleteljen, mit szeretne megvalósítani” – hangzott az Arad megyei elöljáró biztatása.
Görgényi Ernő gyulai polgármester szerint „minden polgármesternek pályázásra alkalmassá kell tennie” városát, és megemlítve az Araddal és Nagyszalontával közösen lebonyolított korábbi programokat, kifejtette: „mi hiszünk a határon átnyúló együttműködésben”.
Az ETT magyarországi bejegyzésű szervezetként fog működni, és Görgényi Ernő felajánlotta, hogy Gyulán legyen a székhelye; egyébként a résztvevők megállapodtak abban, hogy
A résztvevő tíz település képviselői
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Emellett háromtagú felügyelő-bizottsága és két társigazgatója lesz majd a szervezetnek, akik ügyvezetői jogkörrel rendelkeznek. Pénteken az elvi kérdésekről egyeztek meg, illetve az együttműködés kereteit beszélték meg: ezután következik az alapszabály megfogalmazása, lefordítása és engedélyeztetése mindkét ország szakminisztériumaival, majd az alapító tagok ismét találkoznak, hogy megszavazzák az alapszabályt és kinevezzék a tisztségviselőket. Az alapító okiratot minden önkormányzat képviselő-testülete is meg kell szavazza, végül az Európai Uniót is tájékoztatják a szervezet megalakulásáról.
A battonyai polgármesteri hivatal adott otthont a találkozónak
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az ETT-ben részt vevő tíz település lakossága meghaladja a százezer főt, ami Török László nagyszalontai polgármester szerint jelentős számú közösség, és növeli a társulás súlyát az EU-ban. A hajdúváros elöljárójának javaslatára bekerült a célok közé a nemzeti közösségek törekvéseinek támogatása.
Mind magyar, mind román oldalon vegyes közösségek élnek, a magyarországi románok és a romániai magyarok erősítik, gazdagítják településeinket, hozzájárulnak a kulturális sokszínűséghez, ennek köszönhetően is a településeink szépek, gyarapodnak, erős polgársággal rendelkeznek – fogalmazott Török László.
Török László (középen) szerint a kisebbségvédelem is a célok között kell szerepeljen
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A társulás kezdeményezői a következő területek fejlesztésén szeretnének együttműködni:
A tanácskozáson Sarkadot Mokán István polgármester, Eleket Szelezsán György polgármester, Medgyesegyházát Forgó Pál alpolgármester, Kürtöst Bogdan Ban, Kisjenőt Ovidiu Guleș, Nagylakot Mircea Onea polgármester képviselte.
A schengeni csatlakozással új lendületet kapott a Pécska és Battonya közötti történelmi út újjáépítési terve. Közvetlen autóbuszjáratot is indítanának a két város között. Battonyának mentőövet jelente egy közvetlen kapcsolat a dél-erdélyi autópályához.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A külhoni magyarság támogatása nem függ külső körülményektől, így a háború okozta nehéz helyzetben sem kellett egyetlen programot vagy támogatási formát megszüntetni – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára hétfőn Budapesten.
A Kreml nem ismeri Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek az ukrajnai konfliktus rendezésére vonatkozó kezdeményezéseit – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára hétfőn újságíróknak.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint nem lehet kizárni azt a lehetőséget, hogy Vlagyimir Putyin orosz államfő még az ukrajnai háború vége előtt „második frontot nyit” Európában.
Donald Trump „becstelennek” nevezte a BBC brit közszolgálati médiatársaság lemondott főigazgatóját és hírigazgatóját, akik az amerikai elnök 2021. január 6-i beszédének eltorzított sugárzása nyomán kialakult botrány miatt bejelentették távozásukat.
Ukrajna 27 darab Patriot légvédelmi rendszert szeretne rendelni amerikai vállalatoktól, és addig is európai szövetségeseitől szeretné kölcsönkérni a kritikus fontosságú rendszert – nyilatkozta Volodimir Zelenszkij elnök.
Lemondott vasárnap Tim Davie, a BBC vezérigazgatója, miután olyan belső feljegyzések kerültek nyilvánosságra, amelyek szerint a brit közszolgálati médiatársaság manipulálhatta Donald Trump amerikai elnök egyik beszédét.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kijelentette, hogy kész találkozni Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel, de az ukrajnai béke érdekében figyelembe kell venni Oroszország érdekeit.
Elismerését fejezte ki azoknak, akik a békét igyekeznek építeni a háborúk sújtotta övezetekben XIV. Leó pápa vasárnap délben elmondott beszédében. Az egyházfő rendkívüli tanácskozásra szólította a bíborosokat Rómába.
Két román állampolgár megsérült szombaton este Isztambulban egy fegyveres incidens során, amely a török nagyváros Taksim terén történt – jelentette be Oana Țoiu román külügyminiszter Facebook-oldalán.
Az orosz erők pénteken és szombaton a Hmelnyickij és a Rivne atomerőműveket ellátó energiaátviteli állomásokat támadták az ukrán energiainfrastruktúra elleni nagyszabású támadásuk részeként.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!