Munkácsy-korok teremről teremre

Újraértékelés

Úgy tűnik, a 19. század festészetének újraértékelése és ezen belül Munkácsy munkásságának újraértékelése zajlik. Míg korábban első alkotói korszakát, a realista képeket értékelte nagyra a szakma, ma már az akadémikus-eklektikus második korszak képei is megtalálják helyüket a művészettörténészek értékelésében. A csíkszeredai kiállítás felépítése is az alkotói korszakokat követi. Az első terem az önarcképeken kívül a békéscsabai Munkácsy Múzeum tulajdonában lévő személyes tárgyak, kitüntetések, díjak révén az embert, a saját korában róla kialakult képet hozza elérhető közelségbe. Az alkotó első korszakát mutatja be a második terem, a zsánerképektől (Falusi felolvasás) a barbizoni ihletésű Cigányok az erdőszélen című képig: átívelve azt a fejlődési szakaszt, amelyben Munkácsy a bécsi, müncheni és düsseldorfi tanulmányok után eljutott Párizsba. Stílusa a korszak végén levegősebbé, könnyedebbé, látványgazdagabbá vált. Ezt a kiteljesedést a harmadik és negyedik teremben, már a párizsi nagypolgárság életéből ihletett kompozíciók, tájképek mutatják be.

Az utolsó termet a Krisztus-kompozíciók bemutatására szánták a rendezők. A Krisztus Pilátus előtt és a Golgota című alkotások redukcióban láthatók. Ez az eredeti mű felére csökkentett változatát jelenti, az azonban pontosan nem állapítható meg, hogy a kisebb vagy a nagyobb méretű alkotás jött létre korábban. „A redukciók is bizonyítottan Munkácsy-alkotások, és az is elképzelhető, hogy ezek a kisebb képek készültek hamarabb, a nagyobb méretűek pedig utólag. Az Ecce Homo! egy színvázlatát láthatjuk Csíkszeredában, amelyen a formák kontúrjai elmosódottak. Talán közelebb is áll ez a kép 21. századi szemléletünkhöz, mint a végleges kompozíció” – mondta Boros Judit.

Szili: a képzőművészet Petőfije

A péntek esti hivatalos megnyitón fővédnökként részt vett Szili Katalin, a magyar Országgyűlés elnöke és Markó Béla RMDSZ-elnök. Mindkét politikus a nemzetrészek összetartozását, a magyar kultúra egységének bizonyítékát látta abban, hogy Munkácsy festészete végre eljutott, és reményeik szerint otthonra is talál Erdélyben, az erdélyiek lelkében. Szili Katalin a képzőművészet Petőfi Sándorának nevezte Munkácsyt, Markó Béla pedig fontosnak tartotta kiemelni, hogy az egész magyar kultúrára, tehát Munkácsyra is büszkének kell lennünk, de nem mások ellenében. „Én Nagy Imrére, Munkácsy Mihályra, de Brâncuºi-ra is büszke vagyok, ha egy párizsi kiállítás részeként láthatom” – mondta az RMDSZ elnöke.

K. Cs.

Éjféli múzeumlátogatás

A csíkszeredai Munkácsy-kiállítás július 15-éig látogatható naponta 9–21 óra között, a csíksomlyói búcsú és az Ezer székely leány találkozója elnevezésű rendezvény ideje alatt pedig rendkívüli nyitvatartási programot – 9–01 óra – vezetnek be. A kiállításra a teljes árú belépő 15 lej, bejelentkezett csoportoknak, nyugdíjasoknak, diákoknak kedvezményesen 10 lej. A kiállításon előzetes bejelentkezés alapján tárlatvezetést is biztosítanak magyar és román nyelven 30 lejért, az angol nyelvű tárlatvezetés ára 50 lej. A budapesti Vízválasztó Vizuális Oktatási Alapítvány előzetes egyeztetés alapján múzeumpedagógiai tárlatvezetést is szervez a Munkácsy-kiállításon gyermek- és felnőttcsoportok számára. Ezek révén elmélyülést és kreativitást igénylő játékos feladatokkal a kiállítás feldolgozását, a személyreszabott foglalkozások témájának megbeszélését kívánják elősegíteni. Érdeklődni és bejelentkezni a munkacsy_gyermekeknek@yahoo.com címen vagy Bíró Emesénél a 0744-962162-es telefonszámon lehet.