Mucsi Zoltán kedden este Kolozsváron lépett színpadra az Európai Színházi Unió Fesztiválja keretében a szolnoki Szigligeti Színház A fösvény című előadásának főszereplőjeként
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
Szerepei megformálásáról, pályájáról, a mai világ tragikomikumáról, abszurditásairól is beszélt Mucsi Zoltán Jászai Mari-díjas színész, érdemes művész, miután kedden este színpadra lépett Kolozsváron a szolnoki Szigligeti Színház A fösvény című előadásának főszereplőjeként. Mucsi Zoltán alkotótársaival együtt beszélt a produkcióról, amely a november 4-e és 19-e között Kolozsváron zajló UTEFest nemzetközi szemle, az Európai Színházi Unió Fesztiválja programjába illeszkedett. A 16 napos fesztiválon 11 tagszínház, illetve egyéni tag előadása látható 11 országból.
2023. november 08., 15:592023. november 08., 15:59
2023. november 29., 23:282023. november 29., 23:28
Minden szerepe megformálásánál – legyen bármilyen undorító is a figura – fontosnak tartja kidomborítani, hogy az illető ember is Isten teremtménye – mondta el a számos filmszerepének köszönhetően is népszerűvé vált, a nagyközönség körében népszerű Mucsi Zoltán kedden este a kincses városban. A „Kapa” művésznéven is ismert Jászai Mari-díjas színész, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja a november 4-e és 19-e között zajló UTEFest, az Európai Színházi Unió Fesztiválja keretében lépett színpadra a szolnoki Szigligeti Színház A fösvény című előadásának főszereplőjeként, majd
Népes közönség volt kíváncsi A fösvény című előadásra
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
A szolnoki színház előadását hosszas vastapssal jutalmazta a közönség, telt házas érdeklődés övezte. A magától, háztartásától és gyermekeitől egyaránt minden fillért sajnáló dúsgazdag uzsorás, Harpagon figurája kapcsán Mucsi Zoltán elmondta, a fösvény alakja képtelen szeretni, de tulajdonképpen ő maga is szeretetre vágyik, esendőségében abszurd alak, aki szemében az egész világ abnormális, ő maga pedig valahogy mégis „felfelé” vágyik, egy jobb emberi minőség felé. A színművész kérdésre válaszolva arról is beszélt, hogy bár számos színészi feladata van Budapesten, a szolnoki színházzal régi az együttműködése, mint fogalmazott, pályájának meghatározó 15 évét töltötte a társulatnál, ahol végigjárta a „szamárlétrát”.
Eufrozina szerepében Kertész Marcella, Harpagon szerepében Mucsi Zoltán
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
Szabó Mátéval, A fösvény rendezőjével is régi az együttműködése, ez már a sokadik közös munkájuk. Egyébként
Szabó Máté rendező arról beszélt, hogy Molière szövegének valamelyik régebbi fordítását dolgozta át: a szöveg egyébként nagyrészt mai magyar szlengre, trágár szavakkal teletűzdelt rétegnyelven hangzik el a szolnoki társulat produkciójában.
Mucsi Zoltán, Cseke Lilla Csenge és Kertész Marcella az előadásban
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
„A fösvény új átiratában a darab eszmefuttatásait, helyzeteit egy másfajta, saját szókinccsel hoztam létre, és úgy érzem, még mindig nincsen kész, továbbgondolom folyamatosan. Egyébként szándék szerint a nyelvezet nem tolakodik előre az előadásban, hanem segíti a helyzeteket” – fogalmazott a rendező. Szó esett arról is, hogy az előadás egy szeretethiánnyal küzdő világot ábrázol, ahol a családtagok egymás ellenségeivé válnak.
Telt ház előtt mutatta be a szolnoki társulat A fösvény című produkciót Kolozsváron
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
A rendező elmondta, a produkció ironikusan hozza felszínre mai világunk tragikomikumát, miszerint az emberiség jó része szemében a pénz jelenti jövőt, az emberi viszonyok meg háttérbe szorulnak.
Arra is kitért, hogy az előadásban vannak improvizáció során a színpadon született elemek is, a szereplők pedig mintegy „tovább viszik” a helyzeteket. Antal Csaba Jászai Mari-díjas díszlet- és jelmeztervező kérdésre válaszolva arról beszélt, hogy a produkció látványvilága – ahol a nagyság-kicsiség-kicsinyesség kis Eiffel-toronnyal, a toitoi-vécével, – ahová Harpagon a pénzét rejti – „egy magyar kertet idéz meg, annak anomáliáival”. „A díszlet meghatározó eleme a mobilvécé, úgynevezett „toitoi-vécé” a színpadon. Utalunk arra is, hogy manapság a világ ivóvíz-készletének egyharmadát lehúzzuk a WC-n, és ha Harpagon segítene spórolni, akkor talán nem szomjazna a Föld” – emelte ki a díszlettervező.
Mucsi Zoltán egyébként kedden délelőtt a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium vendége volt: az iskola dísztermében válaszolt a diákok kérdéseire. Az esemény zárásképpen a líceumi kórus egy Cseh Tamás dalt énekelt neki.
Hajdu Tamás Miklós, Mucsi Zoltán és Cseke Lilla Csenge
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
A Kolozsvári Állami Magyar Színház által szervezett nemzetközi fesztiválon november 19-ig számos európai országból érkezett társulat lép színpadra. Első alkalommal 2008-ban társszervezőként adott otthont a kincses városbeli színház a rangos eseménynek, majd legutóbb tizenegy év szünet után, 2019-ben volt házigazdája a nemzetközi vándorfesztiválnak. Az idei fesztivál a HTC230/STUDIO15/UTEFest20 címet viseli annak apropóján, hogy tavaly decemberben volt 230 éves az állandó kolozsvári magyar nyelvű színjátszás, míg idén novemberben lesz a színház stúdióterme átadásának 15-ik évfordulója. Az Európai Színházi Unió (UTE – L’Union des Théatres de l’Europe) 1990-ben alakult Giorgio Strehler rendező, a milánói Piccolo Teatro legendás igazgatója és Jack Lang francia politikus, művelődésügyi miniszter, majd tanügyminiszter kezdeményezéseként.
Apa és fia ellenségekké válnak. Hajdu Tamás Miklós és Mucsi Zoltán az előadásban
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
Az Európai Színházi Uniónak a Kolozsvári Állami Magyar Színház 2008-ban lett tagja, Tompa Gábort, a színház igazgatóját 2018 májusában az Unió budapesti közgyűlésén a szervezet elnökévé választották, és a mai napig betölti ezt a tisztséget. Az Európai Színházi Unió több olyan nemzetközi projekt megvalósítását támogatta, amelyek lehetővé tették a különböző kultúrák közötti találkozást és lehetőséget biztosítottak az interkulturális párbeszédeknek.
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
Az előadások mellett szakmai beszélgetésekre, közönségtalálkozókra, könyvbemutatókra is sor kerül. A fesztivál minden előadása magyar, román és angol felirattal lesz megtekinthető. A HTC230/STUDIO15/UTEFest20 fesztivál részletes programját a kolozsvári színház honlapján lehet megtalálni.
A szolnoki Szigligeti Színház előadását vastapssal jutalmazta a kolozsvári közönség
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
Kerekasztal-beszélgetést tartottak a kedd esti előadást követően az előadás alkotóinak részvételével
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
November 4-e és 19-e között harmadik alkalommal kerül megrendezésre Kolozsváron az UTEFest, az Európai Színházi Unió Fesztiválja.
Miközben a kolozsvári román színház és opera épületének húszmillió eurós felújítási projektjét hétfőn bejelentette a kulturális miniszter, a sétatéri magyar színháznak otthont adó épület korszerűsítésének ügye továbbra sem mozdul ki a holtpontról.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Anger Ferenc rendezésében mutatja be Giuseppe Verdi Don Carlos című operáját a Kolozsvári Magyar Opera társulata csütörtökön este fél héttől.
Megtéríti az útiköltséget a Kolozsvári Magyar Opera azoknak a nézőknek, akik más településekről, szervezett csoportban érkeznek az előadásaira.
Nem a groteszk, egyperces írások szerzője, Örkény István „lép színpadra”, hanem az író, aki 1956 forradalmi napjaiban percről percre jegyzetel. A 70. évfordulón Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze adja elő a Noteszlapok, 1956 című írásból készült előadást.
Egy magyarországi hadtörténész, aki a kutatásáért félig Gyergyóremetére költözött, egy költő, aki tizenkét év alatt beváltotta a belé vetett bizalmat, egy 95 éves író-legenda és egy fiatal tehetség: ők kapták a Székelyföld kulturális folyóirat íjait.
Kató Csilla, a nagyszebeni Astra filmfesztivál művészeti igazgatója megható, egyben elgondolkodtató üzenetet közölt, miután szombat este összeesett a színpadon a fesztivál 33. kiadásának nyitógáláján tartott beszéde végén, a szebeni filharmóniában.
„Nemcsak azt szeretném hallani, hogyan szól egy hang, hanem hogy ki szól általa” – vallja Miklósa Erika. A Kossuth-díjas világhírű szoprán, a Kolozsvári Magyar Opera tiszteletbeli tagja erdélyi kötődéseiről is beszélt a Krónika megkeresésére.
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!