
Mucsi Zoltán kedden este Kolozsváron lépett színpadra az Európai Színházi Unió Fesztiválja keretében a szolnoki Szigligeti Színház A fösvény című előadásának főszereplőjeként
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
Szerepei megformálásáról, pályájáról, a mai világ tragikomikumáról, abszurditásairól is beszélt Mucsi Zoltán Jászai Mari-díjas színész, érdemes művész, miután kedden este színpadra lépett Kolozsváron a szolnoki Szigligeti Színház A fösvény című előadásának főszereplőjeként. Mucsi Zoltán alkotótársaival együtt beszélt a produkcióról, amely a november 4-e és 19-e között Kolozsváron zajló UTEFest nemzetközi szemle, az Európai Színházi Unió Fesztiválja programjába illeszkedett. A 16 napos fesztiválon 11 tagszínház, illetve egyéni tag előadása látható 11 országból.
2023. november 08., 15:592023. november 08., 15:59
2023. november 29., 23:282023. november 29., 23:28
Minden szerepe megformálásánál – legyen bármilyen undorító is a figura – fontosnak tartja kidomborítani, hogy az illető ember is Isten teremtménye – mondta el a számos filmszerepének köszönhetően is népszerűvé vált, a nagyközönség körében népszerű Mucsi Zoltán kedden este a kincses városban. A „Kapa” művésznéven is ismert Jászai Mari-díjas színész, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja a november 4-e és 19-e között zajló UTEFest, az Európai Színházi Unió Fesztiválja keretében lépett színpadra a szolnoki Szigligeti Színház A fösvény című előadásának főszereplőjeként, majd
Népes közönség volt kíváncsi A fösvény című előadásra
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
A szolnoki színház előadását hosszas vastapssal jutalmazta a közönség, telt házas érdeklődés övezte. A magától, háztartásától és gyermekeitől egyaránt minden fillért sajnáló dúsgazdag uzsorás, Harpagon figurája kapcsán Mucsi Zoltán elmondta, a fösvény alakja képtelen szeretni, de tulajdonképpen ő maga is szeretetre vágyik, esendőségében abszurd alak, aki szemében az egész világ abnormális, ő maga pedig valahogy mégis „felfelé” vágyik, egy jobb emberi minőség felé. A színművész kérdésre válaszolva arról is beszélt, hogy bár számos színészi feladata van Budapesten, a szolnoki színházzal régi az együttműködése, mint fogalmazott, pályájának meghatározó 15 évét töltötte a társulatnál, ahol végigjárta a „szamárlétrát”.
Eufrozina szerepében Kertész Marcella, Harpagon szerepében Mucsi Zoltán
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
Szabó Mátéval, A fösvény rendezőjével is régi az együttműködése, ez már a sokadik közös munkájuk. Egyébként
Szabó Máté rendező arról beszélt, hogy Molière szövegének valamelyik régebbi fordítását dolgozta át: a szöveg egyébként nagyrészt mai magyar szlengre, trágár szavakkal teletűzdelt rétegnyelven hangzik el a szolnoki társulat produkciójában.
Mucsi Zoltán, Cseke Lilla Csenge és Kertész Marcella az előadásban
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
„A fösvény új átiratában a darab eszmefuttatásait, helyzeteit egy másfajta, saját szókinccsel hoztam létre, és úgy érzem, még mindig nincsen kész, továbbgondolom folyamatosan. Egyébként szándék szerint a nyelvezet nem tolakodik előre az előadásban, hanem segíti a helyzeteket” – fogalmazott a rendező. Szó esett arról is, hogy az előadás egy szeretethiánnyal küzdő világot ábrázol, ahol a családtagok egymás ellenségeivé válnak.
Telt ház előtt mutatta be a szolnoki társulat A fösvény című produkciót Kolozsváron
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
A rendező elmondta, a produkció ironikusan hozza felszínre mai világunk tragikomikumát, miszerint az emberiség jó része szemében a pénz jelenti jövőt, az emberi viszonyok meg háttérbe szorulnak.
Arra is kitért, hogy az előadásban vannak improvizáció során a színpadon született elemek is, a szereplők pedig mintegy „tovább viszik” a helyzeteket. Antal Csaba Jászai Mari-díjas díszlet- és jelmeztervező kérdésre válaszolva arról beszélt, hogy a produkció látványvilága – ahol a nagyság-kicsiség-kicsinyesség kis Eiffel-toronnyal, a toitoi-vécével, – ahová Harpagon a pénzét rejti – „egy magyar kertet idéz meg, annak anomáliáival”. „A díszlet meghatározó eleme a mobilvécé, úgynevezett „toitoi-vécé” a színpadon. Utalunk arra is, hogy manapság a világ ivóvíz-készletének egyharmadát lehúzzuk a WC-n, és ha Harpagon segítene spórolni, akkor talán nem szomjazna a Föld” – emelte ki a díszlettervező.
Mucsi Zoltán egyébként kedden délelőtt a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium vendége volt: az iskola dísztermében válaszolt a diákok kérdéseire. Az esemény zárásképpen a líceumi kórus egy Cseh Tamás dalt énekelt neki.
Hajdu Tamás Miklós, Mucsi Zoltán és Cseke Lilla Csenge
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
A Kolozsvári Állami Magyar Színház által szervezett nemzetközi fesztiválon november 19-ig számos európai országból érkezett társulat lép színpadra. Első alkalommal 2008-ban társszervezőként adott otthont a kincses városbeli színház a rangos eseménynek, majd legutóbb tizenegy év szünet után, 2019-ben volt házigazdája a nemzetközi vándorfesztiválnak. Az idei fesztivál a HTC230/STUDIO15/UTEFest20 címet viseli annak apropóján, hogy tavaly decemberben volt 230 éves az állandó kolozsvári magyar nyelvű színjátszás, míg idén novemberben lesz a színház stúdióterme átadásának 15-ik évfordulója. Az Európai Színházi Unió (UTE – L’Union des Théatres de l’Europe) 1990-ben alakult Giorgio Strehler rendező, a milánói Piccolo Teatro legendás igazgatója és Jack Lang francia politikus, művelődésügyi miniszter, majd tanügyminiszter kezdeményezéseként.
Apa és fia ellenségekké válnak. Hajdu Tamás Miklós és Mucsi Zoltán az előadásban
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
Az Európai Színházi Uniónak a Kolozsvári Állami Magyar Színház 2008-ban lett tagja, Tompa Gábort, a színház igazgatóját 2018 májusában az Unió budapesti közgyűlésén a szervezet elnökévé választották, és a mai napig betölti ezt a tisztséget. Az Európai Színházi Unió több olyan nemzetközi projekt megvalósítását támogatta, amelyek lehetővé tették a különböző kultúrák közötti találkozást és lehetőséget biztosítottak az interkulturális párbeszédeknek.
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
Az előadások mellett szakmai beszélgetésekre, közönségtalálkozókra, könyvbemutatókra is sor kerül. A fesztivál minden előadása magyar, román és angol felirattal lesz megtekinthető. A HTC230/STUDIO15/UTEFest20 fesztivál részletes programját a kolozsvári színház honlapján lehet megtalálni.
A szolnoki Szigligeti Színház előadását vastapssal jutalmazta a kolozsvári közönség
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
Kerekasztal-beszélgetést tartottak a kedd esti előadást követően az előadás alkotóinak részvételével
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház

November 4-e és 19-e között harmadik alkalommal kerül megrendezésre Kolozsváron az UTEFest, az Európai Színházi Unió Fesztiválja.

Miközben a kolozsvári román színház és opera épületének húszmillió eurós felújítási projektjét hétfőn bejelentette a kulturális miniszter, a sétatéri magyar színháznak otthont adó épület korszerűsítésének ügye továbbra sem mozdul ki a holtpontról.
A 150 éve született Csiszár Lajos életművét szeretnék közelebb hozni a nagyközönséghez Marosvásárhelyen, ahol városnéző sétákkal idézik fel a szecesszió meghatározó helyi alakjának munkásságát.
Spiró György Elsötétítés című drámájából készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából.
Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szept. 30. ̶ Debrecen, 1991. január 24.) szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművére összpontosító, kétnapos konferenciát és irodalmi rendezvényt szerveznek Kolozsváron.
A nagybányai festőiskola ritkán látható alkotásait bemutató tárlat nyílik április 18-án, szombaton Nagyváradon, a római katolikus püspöki palotában – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sajtószolgálata.
Összesen csaknem háromszázezer nézőt vonzott eddig a Káel Csaba Magyar menyegző című filmje, amelyet Magyarországon több mint kétszázezren, a határon túl pedig kilencvenezren láttak eddig.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
szóljon hozzá!