2007. május 23., 00:002007. május 23., 00:00
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) és a Kolozsvár Társaság szervezésében tartott kétnapos rendezvény tapasztalatait összegezve Csávossy megállapította, a szakmabeliek méltóképpen emlékeztek meg írótársukról.
A szakmai fórummal kiegészülő megemlékezés gondolatát elsőként az öt éve elhunyt író özvegye, Bálintné Kovács Júlia vetette fel egy Kárpát-medencei kulturális fórumon. Az özvegy szerint a hagyatékot gondozó családnak mindent meg kell tennie azért, hogy a Déry-, Krúdy-, József Attila- és Márai Sándor-díjas író nevét és munkásságát a mai generáció is megismerje. Hozzátette, bár az előző években is megemlékeztek az íróról, az idei rendezvény érdeme, hogy nemcsak a művek, hanem a mindennapok, anekdoták tükrében idézte fel Bálint Tibor szellemiségét.
A Kolozsvár Társaság székhelyén megrendezett konferencián Orbán János Dénes E-MIL-elnök kifejtette, Bálint Tibor neve szimbólumnak számít Erdélyben: gyermekeket és felnőtteket egyszerre volt képes oktatva gyönyörködtetni. Sajnálatát fejezte ki ugyanakkor amiatt, hogy amikor Bálint Tibort post mortem Pro Cultura Hungarica Díjra javasolták, a kísérlet meghiúsult. Orbán János Dénes beszédét követően Török Katalin színművésznő tolmácsolta Bálint Tibor Egyszer én is harangoztam című művét. A szülőföldről szóló vallomással közelebb hozta a közönséghez – Egyed Emese költőnő szavait idézve – azt „a joviális alakot, aki fényt és reményt harangozott az itthon maradottak lelkébe”. A rendezvényen az író nagy sikerű regénye, a Zokogó majom került a középpontba: az érdeklődők felvételről tekinthették meg a Sánta angyalok című dramatizált változatot, a kolozsvári színház 1972-es előadását.
A konferenciát emlékkönyv is megörökíti majd, kiadását nyárra tervezi a kolozsvári Polis kiadó. Demény Péter szerkesztő elmondta, a kötetben Bálint-írások, műhelyvallomások, interjúk, kritikák is helyet kapnak.
Fleischer Hilda
Bálint Tibor (1932–2002)
Megkerülhetetlennek ismeri el az irodalomtörténet Bálint Tibor életművét, írásművészete egyszerre jelentett meghatározó élményt szakmának és közönségnek.
Az 1932-ben született szerző újságíróként kezdte pályáját a kolozsvári Igazság szerkesztőségében, később a Falvak Dolgozó Népe és az Ifjúmunkás című lap belső munkatársa lett, 1967-től a Napsugár gyermeklap szerkesztője. Az ötvenes évek közepétől megjelenő novelláit, karcolatait Csendes utca című debütkötete gyűjti egybe. Fergeteges fogadtatású, elismerést hozó regénye, a Zokogó majom 1969-ben jelent meg, az ezt követő Zarándoklás a panaszfalhoz (1978), majd a késői Bábel toronyháza (1998) az életmű távlatából tekintve olyan hipotetikus trilógiává bővül, melyben a regények mindegyike mérföldkőnek tekinthető a 20. század magyar irodalmában. A perifériát mint az emberi (nem utolsósorban kisebbségi) valóságot megjelenítő, élete során többször maga is határsávba szoruló író a kényszerű dogmatika közepette is megmaradt hiteles szavú alkotónak. Novelláiban nagy megjelenítőerővel rendel egyedi, sajátos humorú nyelvet jellegzetes hőseihez, a város és a provincia lehetetlen sorsú, sokszor mártíromságot szenvedő kisembereihez (Császár és kalaposinas, Nekem már fáj az utazás, Látomás mise után, A háromszáz esztendős pacsirta). Bálint Tibor közel ötvenéves szakmai pályafutását szépirodalmi alkotásai mellett Eugen Barbu-, Ion Minulescu-, I. L. Caragiale-fordításai is fémjelzik. Az ifjúsági és gyermekirodalom is kedvelt szerzőjeként tartja számon, Robot Robi kalandjai, Én voltam a császár, Végtelen világbajnokság sokak népszerű olvasmánya volt.
A Pezsgő-, Déry-, Krúdy-, József Attila és Márai Sándor-díjas szerző hetvenéves korában hunyt el.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok