2007. május 23., 00:002007. május 23., 00:00
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) és a Kolozsvár Társaság szervezésében tartott kétnapos rendezvény tapasztalatait összegezve Csávossy megállapította, a szakmabeliek méltóképpen emlékeztek meg írótársukról.
A szakmai fórummal kiegészülő megemlékezés gondolatát elsőként az öt éve elhunyt író özvegye, Bálintné Kovács Júlia vetette fel egy Kárpát-medencei kulturális fórumon. Az özvegy szerint a hagyatékot gondozó családnak mindent meg kell tennie azért, hogy a Déry-, Krúdy-, József Attila- és Márai Sándor-díjas író nevét és munkásságát a mai generáció is megismerje. Hozzátette, bár az előző években is megemlékeztek az íróról, az idei rendezvény érdeme, hogy nemcsak a művek, hanem a mindennapok, anekdoták tükrében idézte fel Bálint Tibor szellemiségét.
A Kolozsvár Társaság székhelyén megrendezett konferencián Orbán János Dénes E-MIL-elnök kifejtette, Bálint Tibor neve szimbólumnak számít Erdélyben: gyermekeket és felnőtteket egyszerre volt képes oktatva gyönyörködtetni. Sajnálatát fejezte ki ugyanakkor amiatt, hogy amikor Bálint Tibort post mortem Pro Cultura Hungarica Díjra javasolták, a kísérlet meghiúsult. Orbán János Dénes beszédét követően Török Katalin színművésznő tolmácsolta Bálint Tibor Egyszer én is harangoztam című művét. A szülőföldről szóló vallomással közelebb hozta a közönséghez – Egyed Emese költőnő szavait idézve – azt „a joviális alakot, aki fényt és reményt harangozott az itthon maradottak lelkébe”. A rendezvényen az író nagy sikerű regénye, a Zokogó majom került a középpontba: az érdeklődők felvételről tekinthették meg a Sánta angyalok című dramatizált változatot, a kolozsvári színház 1972-es előadását.
A konferenciát emlékkönyv is megörökíti majd, kiadását nyárra tervezi a kolozsvári Polis kiadó. Demény Péter szerkesztő elmondta, a kötetben Bálint-írások, műhelyvallomások, interjúk, kritikák is helyet kapnak.
Fleischer Hilda
Bálint Tibor (1932–2002)
Megkerülhetetlennek ismeri el az irodalomtörténet Bálint Tibor életművét, írásművészete egyszerre jelentett meghatározó élményt szakmának és közönségnek.
Az 1932-ben született szerző újságíróként kezdte pályáját a kolozsvári Igazság szerkesztőségében, később a Falvak Dolgozó Népe és az Ifjúmunkás című lap belső munkatársa lett, 1967-től a Napsugár gyermeklap szerkesztője. Az ötvenes évek közepétől megjelenő novelláit, karcolatait Csendes utca című debütkötete gyűjti egybe. Fergeteges fogadtatású, elismerést hozó regénye, a Zokogó majom 1969-ben jelent meg, az ezt követő Zarándoklás a panaszfalhoz (1978), majd a késői Bábel toronyháza (1998) az életmű távlatából tekintve olyan hipotetikus trilógiává bővül, melyben a regények mindegyike mérföldkőnek tekinthető a 20. század magyar irodalmában. A perifériát mint az emberi (nem utolsósorban kisebbségi) valóságot megjelenítő, élete során többször maga is határsávba szoruló író a kényszerű dogmatika közepette is megmaradt hiteles szavú alkotónak. Novelláiban nagy megjelenítőerővel rendel egyedi, sajátos humorú nyelvet jellegzetes hőseihez, a város és a provincia lehetetlen sorsú, sokszor mártíromságot szenvedő kisembereihez (Császár és kalaposinas, Nekem már fáj az utazás, Látomás mise után, A háromszáz esztendős pacsirta). Bálint Tibor közel ötvenéves szakmai pályafutását szépirodalmi alkotásai mellett Eugen Barbu-, Ion Minulescu-, I. L. Caragiale-fordításai is fémjelzik. Az ifjúsági és gyermekirodalom is kedvelt szerzőjeként tartja számon, Robot Robi kalandjai, Én voltam a császár, Végtelen világbajnokság sokak népszerű olvasmánya volt.
A Pezsgő-, Déry-, Krúdy-, József Attila és Márai Sándor-díjas szerző hetvenéves korában hunyt el.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Premierekkel, díjnyertes produkciókkal és felújított alkotásokkal várják a közönséget a 19. Bukaresti Magyar Filmhéten, melyet november 10. és 16. között rendeznek meg a román fővárosban – tájékoztatta az MTI-t a Liszt Intézet bukaresti központja.
November 15-én a Kolozsvári Magyar Operában, a film kalotaszegi közreműködői részvételével mutatják be a Magyar menyegző című zenés, táncos, romantikus filmet.
Adódtak ugyan anyagi, szervezési nehézségek az elmúlt két évtizedben, viszont örömre ad okot, hogy jubilálhat a 20. alkalommal tartandó Ars HUNGARICA, Nagyszeben magyar kulturális fesztiválja.
A nagyváradi Szigligeti Színház Szigligeti Társulata november 8-án 19 órakor mutatja be legújabb produkcióját: a Leenane szépe című, fekete humorral átszőtt drámát. A premiert a Transilvania színpadon tartják.
A mai Magyarország és Erdély között elhelyezkedő tájegység különleges táncait és énekeit, valamint híres költőinek gondolatait, verseit idézi meg legújabb, Partium – Az Értől az Óceánig című produkciójában a Duna Művészegyüttes.
A magyar filmművészet két kiemelkedő alakja előtt tiszteleg november folyamán a kolozsvári Művész mozi.
Palocsay Zsigmond költőre, hegedűtanárra emlékeznek Kolozsváron november 5-én – közölte a szervező Györkös Mányi Albert Emlékház.
Kifejezetten nagy érdeklődés övezte az idei évben a zalánpataki falumúzeumot, ahol népes csoportok is megfordultak a nyáron, ugyanakkor az időszakosan kiállított magyar Szent Korona hiteles másolata is számos látogatót vonzott a háromszéki faluba.
Elindította a Filmtett erdélyi filmes portál a Filmtárat, amelynek célja, hogy összegyűjtse, bemutassa a fellelhető, régebbi és újabb erdélyi alkotásokat.
A legendás színházigazgató és filmrendező, Janovics Jenő alakját és a némafilmek világát idézte fel Kolozsváron Bősze Ádám zenetörténész és Palojtay János zongoraművész.
Látogatottsági adatok