2007. május 23., 00:002007. május 23., 00:00
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) és a Kolozsvár Társaság szervezésében tartott kétnapos rendezvény tapasztalatait összegezve Csávossy megállapította, a szakmabeliek méltóképpen emlékeztek meg írótársukról.
A szakmai fórummal kiegészülő megemlékezés gondolatát elsőként az öt éve elhunyt író özvegye, Bálintné Kovács Júlia vetette fel egy Kárpát-medencei kulturális fórumon. Az özvegy szerint a hagyatékot gondozó családnak mindent meg kell tennie azért, hogy a Déry-, Krúdy-, József Attila- és Márai Sándor-díjas író nevét és munkásságát a mai generáció is megismerje. Hozzátette, bár az előző években is megemlékeztek az íróról, az idei rendezvény érdeme, hogy nemcsak a művek, hanem a mindennapok, anekdoták tükrében idézte fel Bálint Tibor szellemiségét.
A Kolozsvár Társaság székhelyén megrendezett konferencián Orbán János Dénes E-MIL-elnök kifejtette, Bálint Tibor neve szimbólumnak számít Erdélyben: gyermekeket és felnőtteket egyszerre volt képes oktatva gyönyörködtetni. Sajnálatát fejezte ki ugyanakkor amiatt, hogy amikor Bálint Tibort post mortem Pro Cultura Hungarica Díjra javasolták, a kísérlet meghiúsult. Orbán János Dénes beszédét követően Török Katalin színművésznő tolmácsolta Bálint Tibor Egyszer én is harangoztam című művét. A szülőföldről szóló vallomással közelebb hozta a közönséghez – Egyed Emese költőnő szavait idézve – azt „a joviális alakot, aki fényt és reményt harangozott az itthon maradottak lelkébe”. A rendezvényen az író nagy sikerű regénye, a Zokogó majom került a középpontba: az érdeklődők felvételről tekinthették meg a Sánta angyalok című dramatizált változatot, a kolozsvári színház 1972-es előadását.
A konferenciát emlékkönyv is megörökíti majd, kiadását nyárra tervezi a kolozsvári Polis kiadó. Demény Péter szerkesztő elmondta, a kötetben Bálint-írások, műhelyvallomások, interjúk, kritikák is helyet kapnak.
Fleischer Hilda
Bálint Tibor (1932–2002)
Megkerülhetetlennek ismeri el az irodalomtörténet Bálint Tibor életművét, írásművészete egyszerre jelentett meghatározó élményt szakmának és közönségnek.
Az 1932-ben született szerző újságíróként kezdte pályáját a kolozsvári Igazság szerkesztőségében, később a Falvak Dolgozó Népe és az Ifjúmunkás című lap belső munkatársa lett, 1967-től a Napsugár gyermeklap szerkesztője. Az ötvenes évek közepétől megjelenő novelláit, karcolatait Csendes utca című debütkötete gyűjti egybe. Fergeteges fogadtatású, elismerést hozó regénye, a Zokogó majom 1969-ben jelent meg, az ezt követő Zarándoklás a panaszfalhoz (1978), majd a késői Bábel toronyháza (1998) az életmű távlatából tekintve olyan hipotetikus trilógiává bővül, melyben a regények mindegyike mérföldkőnek tekinthető a 20. század magyar irodalmában. A perifériát mint az emberi (nem utolsósorban kisebbségi) valóságot megjelenítő, élete során többször maga is határsávba szoruló író a kényszerű dogmatika közepette is megmaradt hiteles szavú alkotónak. Novelláiban nagy megjelenítőerővel rendel egyedi, sajátos humorú nyelvet jellegzetes hőseihez, a város és a provincia lehetetlen sorsú, sokszor mártíromságot szenvedő kisembereihez (Császár és kalaposinas, Nekem már fáj az utazás, Látomás mise után, A háromszáz esztendős pacsirta). Bálint Tibor közel ötvenéves szakmai pályafutását szépirodalmi alkotásai mellett Eugen Barbu-, Ion Minulescu-, I. L. Caragiale-fordításai is fémjelzik. Az ifjúsági és gyermekirodalom is kedvelt szerzőjeként tartja számon, Robot Robi kalandjai, Én voltam a császár, Végtelen világbajnokság sokak népszerű olvasmánya volt.
A Pezsgő-, Déry-, Krúdy-, József Attila és Márai Sándor-díjas szerző hetvenéves korában hunyt el.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Látogatottsági adatok