a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Színház és Televízió Karának előadótanára –, hogy a tavalyi, első fesztiválhoz képest az esemény már nem csak a kolozsvári hallgatók alkotásainak a levetítésére szorítkozik, hanem arra is lehetőséget teremt, hogy a hallgatók tapasztalatokat cseréljenek a külföldi diákokkal, illetve a szakma már elismert bel- és külföldi személyiségeivel is. Doru Pop a nyitás további részleteit ecsetelve elmondta: az újítások közé tartozik az is, hogy az idei FFeST-en afrikai, illetve francia részleg, továbbá forgatókönyvíró, kísérleti film, egy- és háromperces, de mobiltelefonos film részleg is lesz. Különlegességnek számít az a műhely is, amelyben a fesztivál idején készítenek rövidfilmet. A tervek szerint egy kolozsvári újságírókból álló öttagú testület sajtódíjat ítél majd oda a legsikerültebb alkotás szerzőjének. „Az újítások kétségkívül ösztönzően hatnak majd a hallgatókra, a tavalyi 127 beérkezett alkotáshoz képest idén több mint kétszáz munkát várunk” – tette hozzá Doru Pop. Mint mondta, az idei FFeST azért lesz novemberben, hogy a majdani elsőéves hallgatóknak is legyen idejük a filmek elkészítésére.
Szenkovics Dezső, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) kolozsvári Természettudományi és Művészeti Karának főtitkára szerint ez a fejlődés annak köszönhető, hogy a FFeST szervezésében ezúttal mindhárom kolozsvári alkotóiskola – Sapientia-EMTE, a BBTE Színház és Televízió Kara, valamint a Képzőművészeti és Formatervezési Egyetem (UAD) – együttműködik. Ráadásul a kolozsvári Francia Kulturális Központ is betársult, amelynek képviseletében Bernard Houliat jelezte: Jacques Deschamp francia rendezőt és forgatókönyvírót már meghívták a rendezvényre. A CCF munkatársaként Kongóból érkező Mesmer Rufin Mbou Mikima rendező szerint az őszi diákfilmfesztivál kellemes színfoltja lesz az afrikai részleg felhozatala.
Szenkovics Dezső abban bízik, hogy az egyetlen erdélyi diákfilmfesztivál néhány év múlva a Kolozsváron néhány napja befejeződött Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválhoz (TIFF) hasonló eseménnyé növi ki magát.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.