Móricz Zsigmond szobra az író szülőfalujában, Tiszacsécsén
Fotó: magyartelepulesek.hu
Irodalmi tanácskozást, megemlékezést tartanak a hétvégén a történelmi Szatmár megye három településén Móricz Zsigmond születésének 140. évfordulója alkalmából. A rendezvény kapcsán a főszervező Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) főtanácsosa, Muzsnay Árpád beszélt a Krónikának.
2019. július 05., 08:202019. július 05., 08:20
Móricz Zsigmond születésének 140. évfordulóján megemlékezéssel egybekötött kétnapos irodalmi tanácskozást tartanak pénteken és szombaton a történelmi Szatmár megye három településén: az író szülőfalujában, a magyarországi Tiszacsécsén, valamint Szatmárnémetiben és a Szatmár megyei Börvelyben. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) magyarországi társszervezőkkel együtt emlékezik meg a 20. század magyar irodalmának jeles alkotójáról.
„Tíz évvel ezelőtt, Móricz születésének 130. évfordulóján szerveztünk legutóbb megemlékezést, de az író jelentőségével foglalkoztunk más alkalmakkal is: Ady kapcsán és a Protestantizmus és a magyar kultúra című tanácskozásunk keretében is. Móricz ennek a vidéknek a szülöttje, figyelemre méltó az itteni kultusza” – mondta el a Krónika megkeresésére Muzsnay Árpád főszervező, az EMKE főtanácsosa. Rámutatott, az író szülőfaluja, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszacsécse a történelmi Szatmár egyik legtávolabbi kis faluja, Szatmárcseke szomszédságában található, ahol Kölcsey nyugszik, és összekötöttük az író szülőföldjét a szatmári tanácskozással és Börvellyel, ahol elevenen él Móricz kultusza: a múlt század elején népdalgyűjtő körúton itt is járt, később riportot írt a vidékről.
Az író Szatmárhoz is kötődik, mert a Borovszky Samu Magyarország vármegyéi és városai című monográfiájában ő írta a vidékről szóló néprajzi részt. Ezért kicsit párhuzamot szoktam vonni Móricz és Kölcsey Ferenc között. Utóbbi A szatmári adózó nép állapotáról című írásában mély tanúbizonyságot tett arról, hogy mennyire ismeri Szatmár vármegye településeit, lakosságát, problémáit. Ugyanez elmondható Móriczról is, aki ízig-vérig szatmári volt, népdalgyűjtő körútjain bejárta a vármegye minden, magyarok lakta települését” – mutatott rá Muzsnay. Kitért arra is, megadatott neki a szerencse, hogy a múlt század hetvenes éveiben még találkozhatott olyan emberekkel, akik akár prototípusai is lehettek volna a Móricz-novellák szereplőinek.
A kétnapos rendezvényen több irodalmi tanácskozást szerveznek, több magyarországi szakember, valamint Egyed Emese, Kereskényi Sándor, Szabó Zsolt, Végh Balázs Béla erdélyi irodalomtörténészek beszélnek a móriczi életműről, román nyelvű előadást tart Pop Felician költő, műfordító, akinek szakterülete a magyar irodalom.
Muzsnay kiemelte Mile Lajos irodalmárnak, kolozsvári magyar főkonzulnak Adyról és Móriczról szóló, „Rózsafa-vonóként nagy zöngésű húrhoz…” című előadását. Régi vesszőparipám, hogy irodalmi tanácskozásainkon nyitnunk kell a románság felé, mert hiába tudjuk és állítjuk, hogy felbecsülhetetlen értékeink vannak, ha ezeket nem ismeri, becsüli a velünk élő másik nemzetiség. Egyébként Ady, Dsida Jenő és Markovics Rodion esetében felmerül, amit a két világháború közti időszak erdélyi magyar írói és magyarul tudó román írói is hangoztattak, hogy a két kultúrának föltétlenül meg kell keresni és hangsúlyozni kell a kapcsolódási pontjait. Móricznak jó pár regénye le van fordítva románra”– mondta az EMKE főtanácsosa. Kitért arra is, Pop Felician doktoriját is a két nép kulturális kapcsolatairól írta, ő fog beszélni erről a rendezvényen.
Pénteken Tiszacsécsén tartanak koszorúzással egybekötött megemlékezést az író emlékháza előtti szobornál, valamint a helységben kialakított gyönyörű Móricz-kertben. Szombaton (Szatmárnémetiben a Láncos templom szomszédságában található Kálvineumban folytatódik az író 21. századi időszerűségét elemző, Móricz Zsigmond 2019-ben című tanácskozás.
A programsorozat Börvelyben zárul az író szobra előtt tartandó emlékezéssel, koszorúzással. A rendezvény a magyar–magyar kulturális kapcsolatok területén létrehozott együttműködésnek köszönhetően Szatmár és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye önkormányzatának összefogásával, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával, az EMKE szervezésében, számos civil és egyházi szervezet közreműködésével jön létre.
Móricz Zsigmond
(Tiszacsécse, 1879. július 2. – Budapest, Józsefváros, 1942. szeptember 5.) író, újságíró, szerkesztő a 20. századi realista prózairodalom legismertebb alakja. Jelentősége a regény- és novellairodalomban csaknem olyan méretű és olyan hatású, mint Adyé a költészetben. Elbeszélő művészete mellett a magyar drámairodalom megújítója. Főbb szépprózai művei: Sárarany, Az Isten háta mögött, Nem élhetek muzsikaszó nélkül, Úri muri, Rokonok, A boldog ember.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Színes programkínálattal várják a látogatókat a szombaton tartandó Múzeumok éjszakáján a székelyföldi múzeumok: a tárlatvezetések és egyéb, a kiállításokhoz köthető események mellett gyermek- és szórakoztató programok is lesznek.
Újabb kötetét mutatják be B. Kovács András sepsiszentgyörgyi írónak Kolozsváron.
Holtai Gábor első nagyjátékfilmje, az Itt érzem magam otthon is versenyez a 25. TIFF fődíjáért. A hatalom és az alkalmazkodás természetét vizsgáló pszichológiai thrillert hétfő este vetítették a Győzelem moziban a rendező jelenlétében.
Beválogatták az június 15–21. közötti magyar Országos Színházi Találkozó versenyprogramjába az Aradi Kamaraszínház fesztiváldíjas monodrámáját, a Keant. Közös gyergyószentmiklósi–sepsiszentgyörgyi koprodukciót is látható.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!