Móricz Zsigmond szobra az író szülőfalujában, Tiszacsécsén
Fotó: magyartelepulesek.hu
Irodalmi tanácskozást, megemlékezést tartanak a hétvégén a történelmi Szatmár megye három településén Móricz Zsigmond születésének 140. évfordulója alkalmából. A rendezvény kapcsán a főszervező Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) főtanácsosa, Muzsnay Árpád beszélt a Krónikának.
2019. július 05., 08:202019. július 05., 08:20
Móricz Zsigmond születésének 140. évfordulóján megemlékezéssel egybekötött kétnapos irodalmi tanácskozást tartanak pénteken és szombaton a történelmi Szatmár megye három településén: az író szülőfalujában, a magyarországi Tiszacsécsén, valamint Szatmárnémetiben és a Szatmár megyei Börvelyben. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) magyarországi társszervezőkkel együtt emlékezik meg a 20. század magyar irodalmának jeles alkotójáról.
„Tíz évvel ezelőtt, Móricz születésének 130. évfordulóján szerveztünk legutóbb megemlékezést, de az író jelentőségével foglalkoztunk más alkalmakkal is: Ady kapcsán és a Protestantizmus és a magyar kultúra című tanácskozásunk keretében is. Móricz ennek a vidéknek a szülöttje, figyelemre méltó az itteni kultusza” – mondta el a Krónika megkeresésére Muzsnay Árpád főszervező, az EMKE főtanácsosa. Rámutatott, az író szülőfaluja, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszacsécse a történelmi Szatmár egyik legtávolabbi kis faluja, Szatmárcseke szomszédságában található, ahol Kölcsey nyugszik, és összekötöttük az író szülőföldjét a szatmári tanácskozással és Börvellyel, ahol elevenen él Móricz kultusza: a múlt század elején népdalgyűjtő körúton itt is járt, később riportot írt a vidékről.
Az író Szatmárhoz is kötődik, mert a Borovszky Samu Magyarország vármegyéi és városai című monográfiájában ő írta a vidékről szóló néprajzi részt. Ezért kicsit párhuzamot szoktam vonni Móricz és Kölcsey Ferenc között. Utóbbi A szatmári adózó nép állapotáról című írásában mély tanúbizonyságot tett arról, hogy mennyire ismeri Szatmár vármegye településeit, lakosságát, problémáit. Ugyanez elmondható Móriczról is, aki ízig-vérig szatmári volt, népdalgyűjtő körútjain bejárta a vármegye minden, magyarok lakta települését” – mutatott rá Muzsnay. Kitért arra is, megadatott neki a szerencse, hogy a múlt század hetvenes éveiben még találkozhatott olyan emberekkel, akik akár prototípusai is lehettek volna a Móricz-novellák szereplőinek.
A kétnapos rendezvényen több irodalmi tanácskozást szerveznek, több magyarországi szakember, valamint Egyed Emese, Kereskényi Sándor, Szabó Zsolt, Végh Balázs Béla erdélyi irodalomtörténészek beszélnek a móriczi életműről, román nyelvű előadást tart Pop Felician költő, műfordító, akinek szakterülete a magyar irodalom.
Muzsnay kiemelte Mile Lajos irodalmárnak, kolozsvári magyar főkonzulnak Adyról és Móriczról szóló, „Rózsafa-vonóként nagy zöngésű húrhoz…” című előadását. Régi vesszőparipám, hogy irodalmi tanácskozásainkon nyitnunk kell a románság felé, mert hiába tudjuk és állítjuk, hogy felbecsülhetetlen értékeink vannak, ha ezeket nem ismeri, becsüli a velünk élő másik nemzetiség. Egyébként Ady, Dsida Jenő és Markovics Rodion esetében felmerül, amit a két világháború közti időszak erdélyi magyar írói és magyarul tudó román írói is hangoztattak, hogy a két kultúrának föltétlenül meg kell keresni és hangsúlyozni kell a kapcsolódási pontjait. Móricznak jó pár regénye le van fordítva románra”– mondta az EMKE főtanácsosa. Kitért arra is, Pop Felician doktoriját is a két nép kulturális kapcsolatairól írta, ő fog beszélni erről a rendezvényen.
Pénteken Tiszacsécsén tartanak koszorúzással egybekötött megemlékezést az író emlékháza előtti szobornál, valamint a helységben kialakított gyönyörű Móricz-kertben. Szombaton (Szatmárnémetiben a Láncos templom szomszédságában található Kálvineumban folytatódik az író 21. századi időszerűségét elemző, Móricz Zsigmond 2019-ben című tanácskozás.
A programsorozat Börvelyben zárul az író szobra előtt tartandó emlékezéssel, koszorúzással. A rendezvény a magyar–magyar kulturális kapcsolatok területén létrehozott együttműködésnek köszönhetően Szatmár és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye önkormányzatának összefogásával, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával, az EMKE szervezésében, számos civil és egyházi szervezet közreműködésével jön létre.
Móricz Zsigmond
(Tiszacsécse, 1879. július 2. – Budapest, Józsefváros, 1942. szeptember 5.) író, újságíró, szerkesztő a 20. századi realista prózairodalom legismertebb alakja. Jelentősége a regény- és novellairodalomban csaknem olyan méretű és olyan hatású, mint Adyé a költészetben. Elbeszélő művészete mellett a magyar drámairodalom megújítója. Főbb szépprózai művei: Sárarany, Az Isten háta mögött, Nem élhetek muzsikaszó nélkül, Úri muri, Rokonok, A boldog ember.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!