Az Újhelyi Kinga alakította Dancs Rózsa magyartanár emberfeletti erővel és kitartással küzd gyermeki születéséért a kommunista diktatúra idején
Fotó: Anyaöl/Facebook
A Ceaușescu-diktatúra embertelen arcát, az abortusztörvény áldozatainak pokoljárását mutatja be Újhelyi Kinga szilágysági születésű, Magyarországon élő színművész Anyaöl című monodrámája. Az előadást, mely egy rendszer hatalmas tévedéseit, egy egész társadalom szenvedését tárja fel, november 6-ig zajló turné keretében láthatja az erdélyi és partiumi közönség.
2022. október 30., 13:092022. október 30., 13:09
2022. október 30., 13:102022. október 30., 13:10
Erdélyi és partiumi helyszíneken mutatja be Anyaöl című monodrámáját Újhelyi Kinga Jászai- és Mensáros-díjas színművész, a debreceni Csokonai Színház színésze. A szilágysági Sarmaságon született színésznő produkcióját az érmihályfalvi származású Dancs Rózsa Pokoljárás című önéletrajzi dokumentumregénye ihlette, a darab rendezője Szabó K. István.
Az előadás a Ceaușescu-diktatúra embertelen arcát, az abortusztörvény áldozatainak pokoljárását ábrázolja színpadi eszközökkel Dancs Rózsa sepsiszentgyörgyi magyartanárnő és családanya drámai történetén keresztül, aki mit sem sejtve, saját titkosszolgálati besúgójával élt házasságban csaknem húsz éven keresztül.
Ebből a rémálomvilágból regényes úton menekült el nyolc- és tízéves gyermekeivel, és jutott el az ausztriai menekülttáboron keresztül egészen Kanadáig. A diktatúra fojtogató szorításában megjárta a poklot más tekintetben is: mindenáron gyermekre vágyott, de nyolc terhességéből csak két esetben sikerült megtapasztalnia az anyaság örömét.
– olvasható az előadás leírásában. A megdöbbentő eseményeket dokumentarista módon közlő regényszöveget művészivé, szépirodalmivá alakító monodrámában Újhelyi Kinga szívszorítóan hitelesen bújik bele Dancs Rózsa bőrébe, és a színpadon annak az asszonynak a kálváriája tárul elénk, aki brutálisan durva férjétől nyolcszor esett teherbe az 1970-es évek Ceauşescu-rendszerében, s a nyolc terhességéből mindössze két gyermek, a 6. és a 8. maradt életben.
Fotó: Anyaöl/Facebook
„Ez a monodráma igazi „szív-ügy”, valamennyi előadás egy-egy rekviem minden meg nem született, vagy megszületett, de halálra vagy árvaházra ítélt, pusztulásba hajszolt életért. Egy hatalmas felkiáltójel mindannyiunk számára.
A fiataloknak pedig, akiknek már nincsenek átélt emlékeik a korról, ismerniük kell a kommunista diktatúra minden aljasságát, sötétségét, kegyetlenségét, hogy mindez ne történhessen meg újra” – fogalmazott a színésznő a darab kapcsán.
Az előadás díszletei szintén a kommunista éra embertelenségét érzékelteti, a krétával a földre rajzolt kör, amely nyolc szeletre van osztva – jelezve a főhős születendő gyermekeinek vagy a meg nem született magzatainak a számát – utalás arra, hogy a diktatúrában mindenki „kartotékadat”, és a személy elvesztése sem okoz gondot, főleg, ha kisebbségi.
Fotó: Anyaöl/Facebook
A színpadon elhelyezett másik központi díszletelem, a nőgyógyászati vizsgálatokra alkalmas orvosi szék szintén a kommunista diktatúra embertelen „eljárásmódjait” erősíti.
Újhelyi Kinga kiváló szerepjátékainak köszönhetően küzdelme a gyermekei életben maradásáért, élve világra hozatalukért épp a rendszer kegyetlen eszközeinek és fenntartóinak is a színpadi felmutatása miatt válik a szemünk láttára nem pusztán embert próbáló kálváriává „szülészárokból” való jelentéssé, hanem heroikus, ádáz küzdelemmé – írja a darabról Gyürky Katalin.
Újhelyi Kinga Anyaöl című előadását a Magyar Házak hálózatának szervezésében láthatják a nézők, további részletek a helyszínekről, időpontokról a szervező Facebook-oldalán olvashatók.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!