
Az Újhelyi Kinga alakította Dancs Rózsa magyartanár emberfeletti erővel és kitartással küzd gyermeki születéséért a kommunista diktatúra idején
Fotó: Anyaöl/Facebook
A Ceaușescu-diktatúra embertelen arcát, az abortusztörvény áldozatainak pokoljárását mutatja be Újhelyi Kinga szilágysági születésű, Magyarországon élő színművész Anyaöl című monodrámája. Az előadást, mely egy rendszer hatalmas tévedéseit, egy egész társadalom szenvedését tárja fel, november 6-ig zajló turné keretében láthatja az erdélyi és partiumi közönség.
2022. október 30., 13:092022. október 30., 13:09
2022. október 30., 13:102022. október 30., 13:10
Erdélyi és partiumi helyszíneken mutatja be Anyaöl című monodrámáját Újhelyi Kinga Jászai- és Mensáros-díjas színművész, a debreceni Csokonai Színház színésze. A szilágysági Sarmaságon született színésznő produkcióját az érmihályfalvi származású Dancs Rózsa Pokoljárás című önéletrajzi dokumentumregénye ihlette, a darab rendezője Szabó K. István.
Az előadás a Ceaușescu-diktatúra embertelen arcát, az abortusztörvény áldozatainak pokoljárását ábrázolja színpadi eszközökkel Dancs Rózsa sepsiszentgyörgyi magyartanárnő és családanya drámai történetén keresztül, aki mit sem sejtve, saját titkosszolgálati besúgójával élt házasságban csaknem húsz éven keresztül.
Ebből a rémálomvilágból regényes úton menekült el nyolc- és tízéves gyermekeivel, és jutott el az ausztriai menekülttáboron keresztül egészen Kanadáig. A diktatúra fojtogató szorításában megjárta a poklot más tekintetben is: mindenáron gyermekre vágyott, de nyolc terhességéből csak két esetben sikerült megtapasztalnia az anyaság örömét.
– olvasható az előadás leírásában. A megdöbbentő eseményeket dokumentarista módon közlő regényszöveget művészivé, szépirodalmivá alakító monodrámában Újhelyi Kinga szívszorítóan hitelesen bújik bele Dancs Rózsa bőrébe, és a színpadon annak az asszonynak a kálváriája tárul elénk, aki brutálisan durva férjétől nyolcszor esett teherbe az 1970-es évek Ceauşescu-rendszerében, s a nyolc terhességéből mindössze két gyermek, a 6. és a 8. maradt életben.
Fotó: Anyaöl/Facebook
„Ez a monodráma igazi „szív-ügy”, valamennyi előadás egy-egy rekviem minden meg nem született, vagy megszületett, de halálra vagy árvaházra ítélt, pusztulásba hajszolt életért. Egy hatalmas felkiáltójel mindannyiunk számára.
A fiataloknak pedig, akiknek már nincsenek átélt emlékeik a korról, ismerniük kell a kommunista diktatúra minden aljasságát, sötétségét, kegyetlenségét, hogy mindez ne történhessen meg újra” – fogalmazott a színésznő a darab kapcsán.
Az előadás díszletei szintén a kommunista éra embertelenségét érzékelteti, a krétával a földre rajzolt kör, amely nyolc szeletre van osztva – jelezve a főhős születendő gyermekeinek vagy a meg nem született magzatainak a számát – utalás arra, hogy a diktatúrában mindenki „kartotékadat”, és a személy elvesztése sem okoz gondot, főleg, ha kisebbségi.
Fotó: Anyaöl/Facebook
A színpadon elhelyezett másik központi díszletelem, a nőgyógyászati vizsgálatokra alkalmas orvosi szék szintén a kommunista diktatúra embertelen „eljárásmódjait” erősíti.
Újhelyi Kinga kiváló szerepjátékainak köszönhetően küzdelme a gyermekei életben maradásáért, élve világra hozatalukért épp a rendszer kegyetlen eszközeinek és fenntartóinak is a színpadi felmutatása miatt válik a szemünk láttára nem pusztán embert próbáló kálváriává „szülészárokból” való jelentéssé, hanem heroikus, ádáz küzdelemmé – írja a darabról Gyürky Katalin.
Újhelyi Kinga Anyaöl című előadását a Magyar Házak hálózatának szervezésében láthatják a nézők, további részletek a helyszínekről, időpontokról a szervező Facebook-oldalán olvashatók.
A Bukaresti Liszt Intézet idén immár 22. alkalommal rendezte meg a Magyar Zene Fesztivált, amely különleges találkozási pont a magyar zeneművészet és a román közönség számára.
A magyar irodalom közösségformáló szerepéről, az erdélyi kulturális örökség megőrzéséről és a múltfeltárás fontosságáról is szó esett a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány kolozsvári díjátadó gáláján.
A főként befogadó színházként működő, de azért évente egy-két saját produkciót is bemutató kamaraszínház összesen tíz nagyszínpadi és nyolc stúdióelőadást kínál a bérleteseknek: már a jövő héten egyet-egyet.
A rossz emlékű Funar-korszakot és egy közismert hollywoodi filmes figurát idéz meg ironokusan a kolozsvbári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) idei plakátja.
Pongrác, Szervác és Bonifác napjaihoz – május 12., 13. és 14. – a magyar néphagyományban számos időjárással kapcsolatos megfigyelés és hiedelem kapcsolódik.
Roman Gutek lengyel forgalmazó, producer és jelentős filmszemlék szervezője kapja elsőként az idén létrehozott Janovics Jenő-díjat a kolozsvári Transilvania nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF).
A 2026 májusára tervezett, VI. UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja idén elmarad – jelentette be hétfőn a Facebook-oldalán a Csíki Játékszín.
Nemes László Árva című játékfilmjét is vetítik a június 12. és 21. között tartandó kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF). Az alkotást az amerikai Film Independenttel kötött partnerség keretében mutatják be.
Barátom, a vámpír – ez a címe a családi előadásnak, amelyet a Csiky Gergely Állami Magyar Színház a magyarországi MárkusZínház független bábos műhelyével együtt mutat be.
„Kérem, szánjanak több pénzt a kultúrára!” – zárta rövid köszönőbeszédét Tompa Eszter, aki a 20. alkalommal megszervezett gálán átvette élete első Gopo-díját, a Kontinental '25 című alkotás főszerepéért.
szóljon hozzá!