Mohy Sándor: Borotválkozó önarckép, 1957. (az olajkép a Sapientia Alapítvány tulajdona)
Fotó: EMŰK
Az erdélyi festészet egyik legjelentősebb és legtermékenyebb alkotója volt Mohy Sándor festőművész, akinek alkotásaiból retrospektív kiállítás nyílik a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK) július 20-án. Az augusztus 20-ig látogatható tárlatot a művész születésének 120. évfordulóján rendezik.
2022. július 16., 11:062022. július 16., 11:06
A kárpátaljai Dercenből származó, majd Szatmárnémeti és Dés után Kolozsváron megtelepedő Mohy Sándor (1902–2001) festőművész alkotásaiból nyílik kiállítás az Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK) július 20-án, 15 órakor – közölte a sepsiszentgyörgyi intézmény.
A Mohy Sándor sajátos formanyelvében megfestett portrékat, önarcképeket, csendéleteket és tájképeket bemutató tárlat rendezője Bordás Beáta művészettörténész, az Erdélyi Művészeti Központ vezetője.
A kiállítást Antal Árpád András, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke és Gazda József művészettörténész nyitja meg. Mohy Sándor az erdélyi festészet egyik legjelentősebb és legtermékenyebb alkotójaként, valamint meghatározó művészpedagógusként írta be nevét az erdélyi művészet történetébe.
„Születésének 120. évfordulóján az Erdélyi Művészeti Központban rendezett, mintegy hatvan alkotást felvonultató retrospektív tárlattal emlékezünk e kiváló művészre, betekintést nyújtva festészeti és grafikai munkásságába” – írták a szervezők.
utólag Litteczky Endre szatmári festő fedezte fel szobrászati alkotásait, majd az olajfestés technikájára tanította. Mohy Papp Aurél műtermébe is eljárt, aki segített megismertetni őt a nyilvánossággal. 1924 és 1925 nyarán a nagybányai szabadiskolában dolgozott, ahol Thorma János korrigálta műveit, majd 1925–1929 között a kolozsvári művészeti főiskola („Belle Arte”) festészeti szakán tanult.
1931-től a Szatmári Református Gimnázium óraadó tanára lett, majd 1937-ben a családjával Désre költözött, ahol rajztanári állást kapott az Andrei Mureşanu Líceumban. 1938–40 között átvette és újjászervezte a Szopos Sándor által alapított dési szabad festőiskolát, 1940-ben Désen megnyitotta első egyéni tárlatát.
Számos erdélyi folyóirat és napilap közölte művészeti írásait, ezekből egy válogatást a Műhelynapló című kötete (Dacia Kiadó, Kolozsvár, 1981) tartalmaz.
Jelen kiállításra a Sapientia Alapítvány valamint a Székely Nemzeti Múzeum kollekciója mellett több hazai illetve magyarországi magángyűjteményből válogattunk, arra törekedve, hogy a bemutatott művek egyaránt szemléltessék a mintegy hét évtizedet felölelő gazdag életmű jelentős periódusait és a festő jellegzetes témáit is.
az egyik legizgalmasabb és kápráztató színei tekintetében is leglátványosabb önarcképe, a Borotválkozó önarckép (1957); a Banner Zoltán által írt monográfia címlapján szereplő Hegyvölgy utca festőállvánnyal (1971) vagy a monumentális Építők (1975).
Ezek mellett több kisméretű, intimebb hangulatú csendélet, kevésbé ismert portrék és tizenöt grafika (kompozíciós vázlatok, önálló rajzok) is megtekinthetőek a kiállításon. A tárlat további érdekessége, hogy több olyan atipikus festményt is bemutat az 1930-as évek szatmári és dési periódusaiból, amelyeken az ő megszilárdult, nagy kubusokból és színfoltokból építkező képeihez képest szokatlan ecsetkezelés és színharmóniák figyelhetőek meg.
Mintegy szobrászi erővel, nagy formákból és széles foltokból felépített képei a kubusos szerkesztési mód miatt a kubizmust juttatják eszünkbe, de méltatói konstruktivistának, sőt az ötvenes években formalistának is bélyegezték a művészt, aki valójában egyik irányzathoz sem tartozott, csupán határozottan és szilárdan, kiváló színérzékkel építette fel a realitásból ihletett látványt, amelyet kifejezően szögletes rajzzal és geometrikus formákkal stilizált. A kiállítás augusztus 20-ig, keddtől péntekig 10 és 18 óra, szombaton pedig 11 és 18 óra között látogatható.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!