Mit olvas Csipike, Cimbi és Mákvirág?

2006 szeptembere óta egy Cimbi nevű kisördög ajánl havonta izgalmas olvasmányokat a kíváncsi diákoknak. A Sepsiszentgyörgyön megjelenő Cimbora című lap viszont sokkal idősebb, mint az említett ördögfióka. A kezdetekkor a Cimbora, az 1920-as években Benedek Elek által Kisbaconban szerkesztett erdélyi gyermeklap kisgyermekeknek és gimnazistáknak szóló meséket, verseket, novellákat és tudománynépszerűsítő cikkeket közölt. Szerzőgárdája a korabeli magyarországi és erdélyi magyar irodalom közismert személyiségeiből verbuválódott.

Benedek Elek nyomdokain járt a László Marcella alapította, 1937–1940 között szerkesztett Új Cimbora, amely műfajilag és a rovatok szempontjából is a Cimborát kívánta újjáéleszteni, azonban a Szatmárnémetiben és Kolozsváron megjelenő lapban a pedagógiai, oktató jellegű írások kerültek túlsúlyba.

A Jóbarát jogutódjaként 1990–1992 között szerkesztett, gimnazistáknak íródó Cimbora is Benedek Elek írói, szerkesztői célkitűzéseit kívánta folytatni Csire Gabriella főszerkesztő irányításával. A bukaresti szerkesztőség munkáját Kolozsvárról, Székelyudvarhelyről és Csíkszeredából tudósító munkatársak segítették, írói gárdája neves erdélyi alkotókból, mint például Méhes György, Marton Lili, Bajor Andor, Lászlóffy Aladár és Markó Béla állt össze.
A Cimbora című szórakoztató, irodalmi, kulturális folyóirat 1994-től Sepsiszentgyörgyön jelenik meg, újabban Kíváncsi diákok lapja alcímmel. Forró László és Szántai János főszerkesztőket követve 2000-től Farkas Kinga irányításával készülnek a havonta megjelenő lapszámok. Az 5–8. osztályos magyar diákoknak ajánlott Cimbora 2006-ban kívül-belül megújulva jelent meg, azóta a Csillag István grafikus alkotta Cimbi nevű ördögfióka kalauzolja az olvasókat az aktuális témák között.

A folyóirat egyik legfontosabb rovata a Cimbirodalom, amelyben kortárs magyar írók, költők, többek között Fekete Vince, Jánk Károly, Kiss Ottó, Kovács András Ferenc, Kukorelly Endre, Lackfi János, László Noémi, Lövétei Lázár László, Molnár Vilmos gyerek- és ifjúsági alkotásai olvashatók. A kortárs irodalom népszerűsítése mellett a lap képzőművészeti irányzatokat, műveket és alkotókat, történelmi korokat és eseményeket, állatokhoz és növényekhez kötődő érdekességeket, erdélyi turisztikai célpontokat, hiedelemlényeket és népszokásokat is megismertet olvasóival, és külön rovat foglalkozik a filmnézéssel is. A www.cimbora.net weboldal a Cimbora 2006 szeptemberétől megjelent számait, híreket, pályázatokat és érdekes írásokat kínál a „kíváncsi diákoknak”.

Mákvirág és testvérei

Napilapok gyermekrovatából nőtte ki magát a nagyváradi szerkesztésű Mákvirág gyermeklap.
„Mákvirág olyan virág, amely csak akkor él, ha a gyermekek »locsolják« versekkel, mesékkel, rajzokkal. Ha nem kap elég levelet, elhervad. Tulajdonképpen a Bihari Napló gyermekrovata volt, Kulcsár Andrea és jómagam 1998-tól 2001-ig szerkesztettünk kéthetente egy oldalt. Mikor az osztrákok megvásárolták a lapot, akárcsak a kultúrának, a publicisztikának és az anyanyelvoldalnak, a Mákvirágnak sem volt többé hely benne, így mikor 2004-ben elindult a Reggeli Újság, és odakerültem, magától értetődő volt, hogy Mákvirágot felélesztjük. Amikor eljöttem az újságtól, elhoztam a Mákvirág lelkét magammal – nem akartam csalódást okozni a gyerekeknek, ezért lett belőle gyermeklap. Bár már 2007-ben indult, saját tőke hiányában csak pár lapszám jelent meg, most kezd magához térni a Communitas Alapítvány támogatásának köszönhetően” – ismertette Both Abigél főszerkesztő. Elmondása szerint neves mai írók, költők kimondottan a Mákvirágnak írt versei, meséi jelennek meg a lapban, Szűcs László, Tóth Ágnes, Kinde Annamária, Szilágyi Aladár, Gittai István és Szálinger Balázs az állandó szerzői.

„Elsődleges célunk az olvasás és a rajzolás megszerettetése a 4–12 éves gyermekekkel, nagy hangsúlyt fektetünk az anyanyelvápolásra. Tulajdonképpen a kicsik munkája képezi a tizenhat oldalas lap nagy részét, igyekszünk minél több rajzukat, meséjüket megmutatni az olvasóknak. Minden lapszámban van pályázat – hol egy mesét kell folytatni, hol nyelvtani feladványokat kell megoldani” – mondta a főszerkesztő, akinek beszámolója szerint rengeteg levelet kapnak, a közönségtalálkozókon pedig számtalan kérdést tesznek fel a gyerekek. „Például azt is megkérdezték már, hogy van-e Mákvirágnak testvére, jár-e iskolába, tud-e énekelni. De olyan is volt, hogy egy kislány kimondottan a találkozóra verset írt Mákvirágnak” – mesélte Both.

Napsugárból és Szivárványból irodalom

A fél évszázados múltra visszatekintő, kolozsvári szerkesztésű Napsugár és a később induló Szivárvány című gyermeklap máig megőrizte irodalmi jellegét. A Napsugár színes irodalmi ismeretterjesztő gyermeklap 8–12 éveseknek. A gyermekirodalmi folyóirat írók, költők, képzőművészek kezdeményezésére jött létre, első száma 1957 januárjában jelent meg Asztalos István író, alapító főszerkesztő irányításával, Bajor Andor, Fodor Sándor, Méhes György, Hervay Gizella, Tamás Mária, Soó Zöld Margit, Kádár Tibor és Farkas János közreműködésével.

A lap több mint fél évszázados fennállása óta az erdélyi magyar irodalom és képzőművészet legjelesebb alkotóit, köztük Kányádi Sándort, Lászlóffy Aladárt, Bálint Tibort, Szilágyi Domokost, Veress Zoltánt, Sütő Andrást, Palocsay Zsigmondot, Marton Lilit, Majtényi Eriket, Kovács András Ferencet, László Noémit, Szántai Jánost, Fekete Vincét, Rusz Líviát, Unipan Helgát és Bak Sárát vonta be munkájába.

A Napsugár szerkesztősége 1980 januárjában A haza sólymai címmel képes, irodalmi gyermeklapot indított az óvodásoknak, amelynek oldalain nemcsak versek, rajzok, mesék jelentek meg, hanem Csipike postaládájából előkerült leveleket is közöltek. A diktatúra által kikényszerített nevet 1989 decemberében változtatták meg az eredetileg javasolt Szivárványra. 1989 decemberéig ugyanis a Román Kommunista Párt gyermekszervezete, a Pionírtanács adta ki mindkét lapot, és ez tartalmilag szigorú politikai cenzúrát jelentett, viszont anyagi szempontból biztosított volt gyermeklapok folyamatos megjelenése. A Napsugár és a Szivárvány kiadói jogát 1990-től a Román Nemzeti Kiadó vette át, amely megvonta az anyagi támogatást, és akadályozta a terjesztést. Még mielőtt ellehetetlenedett volna a lapok működése, az 1991-ben alakult Napsugár Kft. átvette a két gyermeklap terjesztését, fokozatosan a kiadását és gazdasági irányítását is, majd 1998 nyarán a Napsugár Kft. az 1995 óta működő Napsugár Alapítvány tulajdonába került, amely azóta is irányítja a Napsugár gyermeklap körüli szellemi életet.

„A szerkesztőség célja: az alapvető emberi értékek, a nemzeti önazonosság-tudat és a magyarság történelmi, művelődési hagyományainak szellemében akarjuk nevelni a gyermekeket. A célkitűzés azonos, csak az változott, hogy 1989 decembere óta szerzőinknek már nem kell „madárnyelven” beszélniük, ha hitünkről, történelmünkről, erdélyi magyarságunk sorsáról írnak” – olvasható a Napsugár Kiadó napsugar.ro címen elérhető honlapján, amely arról is tájékoztat, hogy az 1990-es évek közepén a két gyermeklap elérte az 53 000-es példányszámot. „Ez azóta ismét évente csökken a jól ismert társadalmi, gazdasági okok miatt, de gyermeklapjaink példányszáma még mindig a legmagasabb a romániai magyar sajtóban, sőt a folyóiratok mezőnyében összmagyar viszonylatban is az elsők között vagyunk” – ismertetik a kiadó weboldalán.

A Napsugár Kiadó nemcsak a Napsugár és a Szivárvány rendszeres és pontos megjelentetését és terjesztését irányítja, hanem Napsi címen évente két vakációs mese-, rejtvény- és játékkötetet ad ki, megjelenteti az iskolai színjátszást segítő műsorfüzeteket, tehetséggondozó anyanyelvi táborokat szervez kisiskolásoknak, szakmai fórumokat létesít pedagógusoknak, társszervezője országos anyanyelvi mesemondó és általános műveltségi versenyeknek, valamint a Kárpát-medencei gyermeklapok nemzetközi szimpóziumainak.
A Zsigmond Emese főszerkesztő irányításával havonta megjelenő Napsugár a minőségi irodalom népszerűsítése mellett hangsúlyt fektet az ismeretterjesztésre is: Kószabósza, „a Napsugár kószáló kissárkánya” bejárta Európa országait, bemutatta népei történelmét, szokásait, gyermekirodalmát, a Kárpát-medencei barangolása idején nyolc ország történelmi magyar városait, falvait ismertette, majd világ körüli utazásra hívta az olvasókat. Az Itt születtem című rovatban 2000 szeptemberétől 2007 decemberéig 78 települést mutattak be az ott lakó gyerekek és tanító nénik, ez az összeállítás hozzáférhető a kiadó weboldalán, ahova átköltözött a Könyvmoly rovat is, és ahol 50 év címlapokban címmel az érdeklődők válogatást találnak fél évszázad legszebb, legjellemzőbb címlapjaiból, Időutazás címmel pedig az ötven évvel ezelőtti Napsugarat is böngészhetik.