Fotózni tanuló székelyföldi fiatalok a gyergyószárhegyi műemléktemplom mellett
Fotó: Huszár Szilamér
Nemcsak minőségibb képeket fog készíteni az a fiatal, aki belekóstol a fényképezés rejtelmeibe, de fejlődik a szépérzéke, másként fogja látni a világot, és olyan „csodákat” vesz észre a környező világban, amik mellett addig elment – többek közt ez volt a célkitűzése annak a műhelymunkának, amelynek keretében tapasztalt fotográfusok tanítottak székelyföldi diákokat a fényképezés fortélyaira múlt héten Gyergyószárhelyen. A műhelymunkáról Huszár Szilamér sepsiszentgyörgyi fotográfust, oktatót kérdeztük.
2023. szeptember 16., 11:192023. szeptember 16., 11:19
2023. szeptember 16., 12:112023. szeptember 16., 12:11
Az esztétikai igényesség, a minőségi képi világ iránti fogékonyság felé irányították tapasztalt fotográfusok azokat a diákokat, akik részt vettek a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központban szervezett táborban. Huszár Szilamér sepsiszentgyörgyi fotográfus, aki oktatóként vett részt a gyergyószárhegyi központ, valamint Hargita megye tanácsa és a Sepsiszentgyörgyi Művészeti Népiskola partnerségében szeptember elején szervezett alkotóműhelyben, a Krónika megkeresésére arról beszélt,
A fényképezés rejtelmeibe nyerhettek betekintést a székelyföldi fiatalok
Fotó: Toró Attila
A műhelymunka során született fotókból kiállítás nyílt Gyergyószárhegyen a múlt hét végén. A tárlat következő állomása Sepsiszentgyörgy, ezen kívül azokban az iskolákban is kiállítják a képeket, ahová a résztvevő diákok járnak. „Tulajdonképpen a fotótábor egyik célja fejleszteni a fiatalok szépérzékét, a tudatosság felé terelni őket, hiszen az állandóan megvalósítható fényképezés mondhatni felhígult, a bármilyen felületre kiposztolt fotók pedig a szerzőt minősítik. Fontos, hogy fejlesszük a fiatalokban, diákokban az igényességre való törekvést, tehát hogy ne csak az legyen, hogy egy-két képet készítenek, aztán kidobják az online felületre. A szépérzék fejlesztésén túl az is lényeges, hogy a következő generáció igényesebben formálja meg, vagy képezze le vizuálisan a világot maga körül” – fejtette ki Huszár Szilamér, aki a Sepsiszentgyörgyi Művészeti Népiskola fotó szakának oktatásszervezője.
A táborban részt vevő diák fotója
Fotó: Tatár Zalán
Fotóit rendszeresen közli a National Geographic, 2021-ben pedig a Magyar Sajtófotó Pályázaton erdélyiként megnyerte szocio kategóriában a harmadik díjat. Azt is elmondta, hogy a mostani tábort Kolcsár Béla, a gyergyószárhegyi központ igazgatója kezdeményezte, aki meghívta őt, valamint Toró Attila szintén sepsiszentgyörgyi fotográfust, hogy oktassák a fiatalokat. A résztvevők iskolások voltak, közülük a legfiatalabb 12 éves, és olyan is akadt köztük, aki most fogott először igazi fényképezőgépet a kezében.
A csillagos eget is fotózták a fiatalok Müzlinger Attila asztrofotós vezetésével
Fotó: Münzlinger Attila
„Azt éreztük oktatókként, hogy a fiatalokban nagyon sok a potenciál, bennük a jövő. Minden műfaj érdekli őket, módfelett kíváncsiak sok mindenre, például a gépbeállításra is.
Diákok az általuk készített fotókkal
Fotó: Toró Attila
Mint kifejtette, az alkotóműhelyben az oktatók igyekeztek színessé tenni a palettát, ő maga pedig azt kezdeményezte, hogy mivel délutánonként fotóklub is szerepelt a programban, vonják be az oktatásba a helyi fotósokat is. „Túlzás nélkül mondhatom, hogy nemzetközileg elismert fotográfusok vannak a Székelyföldön. Münzlinger Attila a Kárpát-medence egyik legprofibb asztrofotósa, felkértük, hogy mutassa be az asztrofotózást – örömmel vállalta, így éjszakai fotózásban is részük volt a fiataloknak.
A táborban részt vevő diák fotója
Fotó: Szenner Csongor
A gyergyószárhegyi Lukács Géza fotós is vállalt egy oktatási modult, ő a „kályhacső” és a „kályhacsöves technológia” rejtelmeibe avatta be a diákokat: ez azt jelenti, hogy a legnagyobb hordozható teleobjektívvel való fényképezést mutatta be, tulajdonképpen bevezette a csapatot a nagy-nagy látószög világába: miként lehet ezzel az optikával állatot, személyt becserkészni” – ecsetelte Huszár Szilamér. Mint sorolta,
„A fiatalok érdeklődtek, hogy lesz-e a műhelymunkának folytatása. Ha lesz igény rá, akkor tematikusan fogjuk folytatni ezt a történetet, szakágakra bontva fogunk műhelymunkákat tartani, mert van, akit a portréfotózás érdekel inkább, másokat a természetfotózás – most a természetfotózás vitte a pálmát. De egyébként ez az egész oktatás többről szól, mint a fényképezésről” – mutatott rá a fotográfus.
Műhelymunka a fotótábor keretében
Fotó: Huszár Szilamér
Mint kifejtette, a műhelymunka során a résztvevők többféle érzéke is fejlődik, hiszen fiatal korban rengeteg minden fejleszthető.
Kiszélesedik egyfajta látásmód, egy olyan perspektíva, amin keresztül az egyén, a személyiség fejlődni tud. Ez különben bármelyik korosztálynál jellemző, csak a fiataloknak több idejük van csodákat felfedezni” – fogalmazott Huszár Szilamér.
A táborban részt vevő diák fotója
Fotó: Gáspár Lilla
Példaként hozta fel, hogy a táborban megfigyelték a fán a bodobácsot, és sokan azt mondták: csoda volt, hogy látták, hogy jé, az tényleg mászik, hány lába van, hiszen eddig csak annyit vettek észre egy hasonló jelenségből: ott a fa, azon valami kis piros izé.
odakint és nem a képernyő előtt pötyög. Tehát kimozdítjuk a fiatalokat a bezárt környezetből, ez is egy fontos hozadéka, tendenciája a műhelymunkának” – mondta Huszár Szilamér.
A táborban részt vevő diák fotója
Fotó: Fülöp Emese
Kiállításmegnyitó a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központban
Fotó: Toró Attila
A táborban részt vevő diák fotója
Fotó: Antal Emese
Napkeltét üdvözlő hattyúcsalád, sűrű ködből előbukkanó szarvastehén, ásítozó kuvik – a magát természetimádóként meghatározó Potozky László fotói, amelyek a bennünket körülölelő csodálatos élővilágra irányítják a figyelmet.
Puhaság, békesség, öröm, nyugalom, csoda, az élet csodája – ez jut eszembe, amikor Antal Emese fotóit látom. A háromgyermekes édesanya megismételhetetlen pillanatokat örökít meg: újszülöttekről készít fotókat idilli környezetben.
Átadták csütörtökön este a marosvásárhelyi Teleki Téka restaurált Palota-termét. A nyolc évig tartó munkálatok során eredeti állapotukban állították helyre a Franz Neuhauser nagyszebeni festő által a XIX. század elején készített falfestményeket.
Különleges kulturális élmény várja az érdeklődőket október 24-én Bánffyhunyadon, ahol a Déryné Program keretében színházi előadásokkal, tematikus középiskolai foglalkozásokkal gazdagodhat a helyi közösség.
Újabb magyar Nobel-díjjal gazdagodott a nemzet. Újabb legmagasabb szintű elismerés egy újabb K betűs személyiségnek. Kertész Imrét, Karikó Katalint és Krausz Ferencet követően ezúttal Krasznahorkai László.
A zilahi emléktábla-avatással megtörtént Szilágyi István „visszahonosítása”, ugyanis a Kossuth-díjas író mindig is ezer szállal kötődött a Szilágysághoz – mondta el a Krónika megkeresésére Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője.
Hetvenkilenc éves korában elhunyt Diane Keaton Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai színésznő – jelentette be szombaton a People magazin a család szóvivőjére hivatkozva.
A nagybányai Teleki Magyar Ház működtetői, valamint a programjaikon résztvevő közösség számára is visszaigazolás a nemrég elnyert Magyar Örökség díj. A rangos elismerést Dávid Lajos intézményvezető értékelte a Krónikának.
Két nagyszabású kiállítást nyit meg a napokban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a román fővárosban: Robert Capa, Barcsay Jenő és számos magyar alkotó művészete előtt tisztelegnek.
Nagyon büszke és boldog vagyok, hogy bekerülhettem a sok igazán nagy író és költő sorába – nyilatkozta Krasznahorkai László író a Nobel-díj honlapjának adott interjúban, miután bejelentették, hogy idén ő kapja az irodalmi Nobel-díjat.
Nyolcszáz gyerek részvételével ünnepli megalapításának 45. évfordulóját a legkisebbeknek szóló gyermeklap, a Szivárvány szerkesztősége.
Balázs Imre József kolozsvári irodalomtörténész szerint nem volt meglepő, hogy Krasznahorkai Lászlónak ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat, hiszen az általa teremtett írói világ a nagyvilág bármely pontján értelmezhetővé válik.
szóljon hozzá!