Az AP hírügynökség, a The New York Times és a magyar fotósokat is foglalkoztató Reuters hírügynökség kapták meg mások mellett a legnevesebb amerikai újságírói elismerést, a Pulitzer-díjat a hétfői díjátadó ünnepségen.
2016. április 19., 16:142016. április 19., 16:14
2016. április 19., 16:262016. április 19., 16:26
Az 1917 óta kiosztott Pulitzer-díjat összesen 21 kategóriában ítélik oda, és a New York-i Columbia Egyetemen rendezett ünnepség keretében adják át. Díjjal ismernek el a többi között például oknyomozó riporteri munkát, hírfotót, és az újságírói kategóriák mellett musicalt, fikciós könyvet és dokumentumregényt is.
Az idei, századik díjkiosztó ünnepségen a közszolgálati kategóriában az AP hírügynökséget ismerték el az amerikai piacra termelő délkelet-ázsiai halfeldolgozó-iparban elterjedt visszaéléseket feltáró oknyomozó munkájáért.
A hírfotó kategóriában a The New York Times és a Reuters munkatársai megosztva kaptak Pulitzer-díjat, mindkét szerkesztőség csapatát az európai és a közel-keleti migránsválságról készített fotóiért ismerték el. A kitüntetettek között vannak a hírügynökségnek dolgozó két magyar fotós, Szabó Bernadett és Balogh László képei is, amelyek a díjnyertes munka többi alkotásával együtt megtekinthetők a díj honlapján is.
A The Washington Post riportercsapata a 2015-ben tapasztalt rendőri túlkapásokról és a jórészt elmaradt felelősségre vonásokról írt riportsorozatáért érdemelte ki a díjat. A kaliforniai San Bernardinóban tavaly elkövetett tömegmészárlásról készült tudósításaiért és riportjaiért kitüntették a Los Angeles Times szerkesztőségét, oknyomozó riportjaiért megosztottan díjat kapott két kisebb floridai lap: a The Tampa Bay Times és a Sarasota Herad-Tribune.
A két lap közösen készített riportsorozatot a floridai pszichiátriai intézetekben uralkodó áldatlan állapotokról, az erőszakról és a hanyagságról. A The Tampa Bay Times egyébként bezsebelt egy másik Pulitzert is: három riportere az oktatásügy kudarcáról írt oknyomozó riportot. A nemzetközi újságírás kategóriájában a Pulitzert a The New York Times munkatársának ítélték oda, aki az afgán nőkkel szembeni embertelen bánásmódról írt helyszíni riportot.
Fikciós regényéért, egy Vietnamból az Egyesült Államokba bevándorló férfi történetéért a vietnami családi gyökerű Viet Thang Nguyent érdemesítették díjra. A történelmi könyvek közül a minnesotai életrajzíró, T.J. Stiles könyve kapott elismerést George Armstrong Custer tábornok – az amerikai polgárháború lovassági parancsnoka – biográfiájáért, a dokumentumkönyv kategóriában pedig a The Washington Post riportere, Joby Warrick kapott díjat az Iszlám Állam terrorszervezetről írt könyvéért. Az elismerést Joseph Pulitzer magyar származású újságíró, lapkiadó alapította, és 1917-ben osztották ki először.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!