Mesék szőtte kalauz a nővé válásról – Szabó Enikő meseterapeuta a Hétszépség hét tudománya című mesegyűjteményéről

Ebben a mesében a tündérkeresztanya a hétszépség és a hét tudomány bűvös áldásaival halmozza el a megszületett leányt. A szépségek terén a leánygyermeki bájossággal, a szem ragyogásával, az arc tündöklésével, a beszéd hatalmával, a termete sugárságával, a szerelme és a boldogsága szépségével, ugyanakkor a szív érzetével, az embernek és állatnak való parancsolás képességével, a boszorkányokon való hatalommal látta el a lányt.

Agyagból formálni meg a nőiességet

Karda Zenkő, aki megközelítőleg harminc magyar és idegen nyelvű kötetet illusztrált, középiskolában képzőművészet szakon végzett, egyetemen pedig formatervezést tanult. Kezdetben designerként dolgozott, majd egy felkérésnek köszönhetően kezdett könyveket illusztrálni. Színházi látvány- és jelmeztervei mellett azóta főállásban ábrázol különböző felkérésekre meséket és történeteket. A Hétszépség hét tudománya nem az egyedüli koprodukciója a testvérpárnak, első közös kötetük, a Varázslatos karácsony (Magical Christmas) Angliában jelent meg, amelyet később magyarra és románra is lefordítottak.

A közös alkotás és együttműködés lehetősége tehát kezdettől fogva a levegőben volt – emlékezett vissza az illusztrátor. A nőiességet körüljáró meséskönyv apropóján elmondta, szeretett volna valami igazán különlegeset létrehozni.

„Úgy alakult, hogy a kezembe akadt egy darab agyag, és azt mondtam, az anyag alkalmas, hogy tökéletesen kifejezze a nőiességet. Úgy éreztem, ez az anyagminőség talál leginkább a témához: frissen még lehet gyúrni, formálható, képlékeny, kiégetve viszont megkeményedik és erőssé válik” – fejtette ki.

Bármennyire is gyorsan jött az ötlet, a kivitelezés – mint mondta – egyáltalán nem adta könnyen magát, illusztrátorból szobrásszá, díszlettervezővé, fényképésszé és fénytechnikussá kellett válnia. A munkafolyamat alatt rengeteg szobrot készített, a fotódoboz-jellegű színházi terekbe helyezte őket, hogy elnyerjék végső formájukat, amellyel a kötetbe kerültek.

A legtöbb alkotó arra törekszik, hogy mielőbb felismerhetővé váljon, én inkább arra figyelek, hogy ne ismételjem magam” – osztotta meg.

Engedni, hogy átjárjon a mese

A meseterápiára reflektálva Szabó Enikő elmondta, hogy a szórakoztatáson túl a mesélés lényege a tudásátadás, a gyógyító jelleg pedig általában magától, organikus módon történik. A legtöbb népmese ugyanis az átmeneti állapotokról és a felnőtté válásról szól. Ezekben a beavatástörténetekben – amelyek több ezer mesemondó hozzáköltéséből és elvevéséből formálódtak ki, egyértelmű utalásokat találunk arra vonatkozóan, hogy az egyes kultúrákban mitől lesz felnőtt a felnőtt. Mint mondta, a mi kultúránkban például gyakoriak a sámáni szertartások.

„Azért tartok kamaszoknak szóló táborokat, hogy megérezzék, milyen, amikor átfolyik rajtuk a mese, vagy ők „folynak át” egy-egy mesén” – tette hozzá.

Amikor ez megtörténik, és eltávolodva az eredeti eseménytől át tudjuk keretezni a történeteket, már önmagában terápiás jelleggel bír” – fejtette ki Szabó Enikő.