A 2021-ben megjelent Hét szépség hét tudománya mesegyűjtemény interaktív résszel egészült ki
Fotó: Facebook/Karda Zenkő
Leánygyermeki bájosság, a beszéd hatalma és a szív érzete: néhány ama témák közül, amelyeket a Hétszépség hét tudománya című, 2021-ben megjelent mesegyűjtemény jár körül. Szabó Enikő sepsiszentgyörgyi meseterapeuta a nővé válás folyamatának meséskönyvét hozta létre, amely mellé Karda Zenkő sepsiszentgyörgyi illusztrátor álmodta meg a különleges technikával készült látványvilágot.
2022. március 27., 09:372022. március 27., 09:37
2022. április 02., 09:562022. április 02., 09:56
A sepsiszentgyörgyi származású Szabó Enikő mesemondónak és meseterapeutának 2021-ben jelent meg legújabb magyar nyelvű mesegyűjteménye, a Hétszépség hét tudománya, amelyben ezúttal huszonegy mesében tárja fel asszonyok, anyák és lányok történeteit, körüljárva azokat a princípiumokat, amelyek mankóként szolgálnak a nővé válás útján.
Az egyes történeteken mesébe illő, nem megszokott illusztrációk kalauzolják végig az olvasót, amelyeket Karda Zenkő szintén sepsiszentgyörgyi illusztrátor – a válogatást összeállító Szabó Enikő testvére – álmodott meg és készített el különleges, agyagból készült technikával. Az alkotók a könyv összeállításának folyamatáról, a nővé válás témájáról, és a népmesékben rejlő bölcsességekről beszéltek a Krónikának.
Szabó Enikő elmondta, testvérével közösen megjelent köteteinek témáit általában saját élethelyzeteiből merít, jelen esetben a kamaszkor küszöbére lépő lányaik jelentették a vezérfonalat.
„Korán meghaltak a szüleink, így nem volt kitől megkérdezni, hogyan kísérjük a felnőtté és nővé válásban a gyermekeinket, hol vannak a határok, és mit kell tenni bizonyos helyzetekben. Mivel hosszú évek óta foglalkozom velük, a mesékben kezdtem keresni az erre vonatkozó útmutatásokat” – osztotta meg.
A munkafolyamat rendszerint száz-kétszáz mesével indul, amelyből a szerző végül kiválasztja azt a néhány művet, amelyről úgy gondolja, leginkább kapcsolódik a fő témához.
Ebben a mesében a tündérkeresztanya a hétszépség és a hét tudomány bűvös áldásaival halmozza el a megszületett leányt. A szépségek terén a leánygyermeki bájossággal, a szem ragyogásával, az arc tündöklésével, a beszéd hatalmával, a termete sugárságával, a szerelme és a boldogsága szépségével, ugyanakkor a szív érzetével, az embernek és állatnak való parancsolás képességével, a boszorkányokon való hatalommal látta el a lányt.
Karda Zenkő alkotásaiban az újszerűségre és a változatosságra törekszik
Fotó: Facebook/Karda Zenkő
Utánanézve az egyes szépségek és tudományok jelentésének, a szerző olyan meséket keresett, amelyek által az egyes minőségek érthetően fordíthatók le a mindennapok nyelvére. A kötetbe került huszonegy mesét – amelyek közt akadnak ismert és kevésbé népszerű történetek – úgy válogatta össze, hogy valamennyi egy-egy „tudományt” vagy szépséget domborít ki.
„A könyvbe bekerült egy interaktív oldal is, ahol az olvasó bejelölheti, hogy neki személyesen mit jelentenek az egyes kvalitások, és hogyan működteti azokat. Arra gondoltam, jól jönne a fiataloknak egy olyan iránymutató, amely ma már eltűnőfélben van, hiszen egyre ritkább a családon belüli nagyobb női közösség, amelyben a leánygyermek megtapasztalhatja a dolgok rendjét. A vezérmese nagyon szépen kifejezi, hogy a veleszületett „szépségeknek és tudományoknak” tulajdonképpen tizennyolc éves kor után látjuk hasznát” – fejtette ki.
Karda Zenkő, aki megközelítőleg harminc magyar és idegen nyelvű kötetet illusztrált, középiskolában képzőművészet szakon végzett, egyetemen pedig formatervezést tanult. Kezdetben designerként dolgozott, majd egy felkérésnek köszönhetően kezdett könyveket illusztrálni. Színházi látvány- és jelmeztervei mellett azóta főállásban ábrázol különböző felkérésekre meséket és történeteket. A Hétszépség hét tudománya nem az egyedüli koprodukciója a testvérpárnak, első közös kötetük, a Varázslatos karácsony (Magical Christmas) Angliában jelent meg, amelyet később magyarra és románra is lefordítottak.
Az agyagból készült szobrocskák mellé Karda Zenkő színházi tereket is készített
Fotó: Facebook/Karda Zenkő
A közös alkotás és együttműködés lehetősége tehát kezdettől fogva a levegőben volt – emlékezett vissza az illusztrátor. A nőiességet körüljáró meséskönyv apropóján elmondta, szeretett volna valami igazán különlegeset létrehozni.
„Úgy alakult, hogy a kezembe akadt egy darab agyag, és azt mondtam, az anyag alkalmas, hogy tökéletesen kifejezze a nőiességet. Úgy éreztem, ez az anyagminőség talál leginkább a témához: frissen még lehet gyúrni, formálható, képlékeny, kiégetve viszont megkeményedik és erőssé válik” – fejtette ki.
Bármennyire is gyorsan jött az ötlet, a kivitelezés – mint mondta – egyáltalán nem adta könnyen magát, illusztrátorból szobrásszá, díszlettervezővé, fényképésszé és fénytechnikussá kellett válnia. A munkafolyamat alatt rengeteg szobrot készített, a fotódoboz-jellegű színházi terekbe helyezte őket, hogy elnyerjék végső formájukat, amellyel a kötetbe kerültek.
A legtöbb alkotó arra törekszik, hogy mielőbb felismerhetővé váljon, én inkább arra figyelek, hogy ne ismételjem magam” – osztotta meg.
A meseterápiára reflektálva Szabó Enikő elmondta, hogy a szórakoztatáson túl a mesélés lényege a tudásátadás, a gyógyító jelleg pedig általában magától, organikus módon történik. A legtöbb népmese ugyanis az átmeneti állapotokról és a felnőtté válásról szól. Ezekben a beavatástörténetekben – amelyek több ezer mesemondó hozzáköltéséből és elvevéséből formálódtak ki, egyértelmű utalásokat találunk arra vonatkozóan, hogy az egyes kultúrákban mitől lesz felnőtt a felnőtt. Mint mondta, a mi kultúránkban például gyakoriak a sámáni szertartások.
„Azért tartok kamaszoknak szóló táborokat, hogy megérezzék, milyen, amikor átfolyik rajtuk a mese, vagy ők „folynak át” egy-egy mesén” – tette hozzá.
Az alkotó testvéreknek több közös munkájuk is megjelent már
Fotó: Facebook/ Szabó Enikő
Elmondása szerint ezekben a táborokban a mesehallgatás révén rengeteg áttörés születik a beszédhibás és figyelemzavaros gyerekeknél, akik eleinte mintha nem is figyelnének, a tábor végére viszont rendszerint bekapcsolódnak a tevékenységbe. Véleménye szerint ez a „csoda” annak a bizonyos transz-állapotnak köszönhetően jön létre, amelyben a bal és a jobb agyfélteke egyidejűleg lép működésbe, és egyszerre függ a mesétől, a mesélőtől és a hallgatótól – az élmény pedig csak úgy tud megszületni, ha a hármas egység elemei közül mindegyik jelen van.
Amikor ez megtörténik, és eltávolodva az eredeti eseménytől át tudjuk keretezni a történeteket, már önmagában terápiás jelleggel bír” – fejtette ki Szabó Enikő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
A mérai magyar, román és cigány tánchagyományt is színpadra állítja a Cifra lelkek forrásvize című előadás, amely ugyanakkor tiszteleg minden egykori adatközlő, zenész, táncos és énekes előtt, akik a régió kulturális örökségét formálták.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!