A 2021-ben megjelent Hét szépség hét tudománya mesegyűjtemény interaktív résszel egészült ki
Fotó: Facebook/Karda Zenkő
Leánygyermeki bájosság, a beszéd hatalma és a szív érzete: néhány ama témák közül, amelyeket a Hétszépség hét tudománya című, 2021-ben megjelent mesegyűjtemény jár körül. Szabó Enikő sepsiszentgyörgyi meseterapeuta a nővé válás folyamatának meséskönyvét hozta létre, amely mellé Karda Zenkő sepsiszentgyörgyi illusztrátor álmodta meg a különleges technikával készült látványvilágot.
2022. március 27., 09:372022. március 27., 09:37
2022. április 02., 09:562022. április 02., 09:56
A sepsiszentgyörgyi származású Szabó Enikő mesemondónak és meseterapeutának 2021-ben jelent meg legújabb magyar nyelvű mesegyűjteménye, a Hétszépség hét tudománya, amelyben ezúttal huszonegy mesében tárja fel asszonyok, anyák és lányok történeteit, körüljárva azokat a princípiumokat, amelyek mankóként szolgálnak a nővé válás útján.
Az egyes történeteken mesébe illő, nem megszokott illusztrációk kalauzolják végig az olvasót, amelyeket Karda Zenkő szintén sepsiszentgyörgyi illusztrátor – a válogatást összeállító Szabó Enikő testvére – álmodott meg és készített el különleges, agyagból készült technikával. Az alkotók a könyv összeállításának folyamatáról, a nővé válás témájáról, és a népmesékben rejlő bölcsességekről beszéltek a Krónikának.
Szabó Enikő elmondta, testvérével közösen megjelent köteteinek témáit általában saját élethelyzeteiből merít, jelen esetben a kamaszkor küszöbére lépő lányaik jelentették a vezérfonalat.
„Korán meghaltak a szüleink, így nem volt kitől megkérdezni, hogyan kísérjük a felnőtté és nővé válásban a gyermekeinket, hol vannak a határok, és mit kell tenni bizonyos helyzetekben. Mivel hosszú évek óta foglalkozom velük, a mesékben kezdtem keresni az erre vonatkozó útmutatásokat” – osztotta meg.
A munkafolyamat rendszerint száz-kétszáz mesével indul, amelyből a szerző végül kiválasztja azt a néhány művet, amelyről úgy gondolja, leginkább kapcsolódik a fő témához.
Ebben a mesében a tündérkeresztanya a hétszépség és a hét tudomány bűvös áldásaival halmozza el a megszületett leányt. A szépségek terén a leánygyermeki bájossággal, a szem ragyogásával, az arc tündöklésével, a beszéd hatalmával, a termete sugárságával, a szerelme és a boldogsága szépségével, ugyanakkor a szív érzetével, az embernek és állatnak való parancsolás képességével, a boszorkányokon való hatalommal látta el a lányt.
Karda Zenkő alkotásaiban az újszerűségre és a változatosságra törekszik
Fotó: Facebook/Karda Zenkő
Utánanézve az egyes szépségek és tudományok jelentésének, a szerző olyan meséket keresett, amelyek által az egyes minőségek érthetően fordíthatók le a mindennapok nyelvére. A kötetbe került huszonegy mesét – amelyek közt akadnak ismert és kevésbé népszerű történetek – úgy válogatta össze, hogy valamennyi egy-egy „tudományt” vagy szépséget domborít ki.
„A könyvbe bekerült egy interaktív oldal is, ahol az olvasó bejelölheti, hogy neki személyesen mit jelentenek az egyes kvalitások, és hogyan működteti azokat. Arra gondoltam, jól jönne a fiataloknak egy olyan iránymutató, amely ma már eltűnőfélben van, hiszen egyre ritkább a családon belüli nagyobb női közösség, amelyben a leánygyermek megtapasztalhatja a dolgok rendjét. A vezérmese nagyon szépen kifejezi, hogy a veleszületett „szépségeknek és tudományoknak” tulajdonképpen tizennyolc éves kor után látjuk hasznát” – fejtette ki.
Karda Zenkő, aki megközelítőleg harminc magyar és idegen nyelvű kötetet illusztrált, középiskolában képzőművészet szakon végzett, egyetemen pedig formatervezést tanult. Kezdetben designerként dolgozott, majd egy felkérésnek köszönhetően kezdett könyveket illusztrálni. Színházi látvány- és jelmeztervei mellett azóta főállásban ábrázol különböző felkérésekre meséket és történeteket. A Hétszépség hét tudománya nem az egyedüli koprodukciója a testvérpárnak, első közös kötetük, a Varázslatos karácsony (Magical Christmas) Angliában jelent meg, amelyet később magyarra és románra is lefordítottak.
Az agyagból készült szobrocskák mellé Karda Zenkő színházi tereket is készített
Fotó: Facebook/Karda Zenkő
A közös alkotás és együttműködés lehetősége tehát kezdettől fogva a levegőben volt – emlékezett vissza az illusztrátor. A nőiességet körüljáró meséskönyv apropóján elmondta, szeretett volna valami igazán különlegeset létrehozni.
„Úgy alakult, hogy a kezembe akadt egy darab agyag, és azt mondtam, az anyag alkalmas, hogy tökéletesen kifejezze a nőiességet. Úgy éreztem, ez az anyagminőség talál leginkább a témához: frissen még lehet gyúrni, formálható, képlékeny, kiégetve viszont megkeményedik és erőssé válik” – fejtette ki.
Bármennyire is gyorsan jött az ötlet, a kivitelezés – mint mondta – egyáltalán nem adta könnyen magát, illusztrátorból szobrásszá, díszlettervezővé, fényképésszé és fénytechnikussá kellett válnia. A munkafolyamat alatt rengeteg szobrot készített, a fotódoboz-jellegű színházi terekbe helyezte őket, hogy elnyerjék végső formájukat, amellyel a kötetbe kerültek.
A legtöbb alkotó arra törekszik, hogy mielőbb felismerhetővé váljon, én inkább arra figyelek, hogy ne ismételjem magam” – osztotta meg.
A meseterápiára reflektálva Szabó Enikő elmondta, hogy a szórakoztatáson túl a mesélés lényege a tudásátadás, a gyógyító jelleg pedig általában magától, organikus módon történik. A legtöbb népmese ugyanis az átmeneti állapotokról és a felnőtté válásról szól. Ezekben a beavatástörténetekben – amelyek több ezer mesemondó hozzáköltéséből és elvevéséből formálódtak ki, egyértelmű utalásokat találunk arra vonatkozóan, hogy az egyes kultúrákban mitől lesz felnőtt a felnőtt. Mint mondta, a mi kultúránkban például gyakoriak a sámáni szertartások.
„Azért tartok kamaszoknak szóló táborokat, hogy megérezzék, milyen, amikor átfolyik rajtuk a mese, vagy ők „folynak át” egy-egy mesén” – tette hozzá.
Az alkotó testvéreknek több közös munkájuk is megjelent már
Fotó: Facebook/ Szabó Enikő
Elmondása szerint ezekben a táborokban a mesehallgatás révén rengeteg áttörés születik a beszédhibás és figyelemzavaros gyerekeknél, akik eleinte mintha nem is figyelnének, a tábor végére viszont rendszerint bekapcsolódnak a tevékenységbe. Véleménye szerint ez a „csoda” annak a bizonyos transz-állapotnak köszönhetően jön létre, amelyben a bal és a jobb agyfélteke egyidejűleg lép működésbe, és egyszerre függ a mesétől, a mesélőtől és a hallgatótól – az élmény pedig csak úgy tud megszületni, ha a hármas egység elemei közül mindegyik jelen van.
Amikor ez megtörténik, és eltávolodva az eredeti eseménytől át tudjuk keretezni a történeteket, már önmagában terápiás jelleggel bír” – fejtette ki Szabó Enikő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Bukaresti Liszt Intézet idén immár 22. alkalommal rendezte meg a Magyar Zene Fesztivált, amely különleges találkozási pont a magyar zeneművészet és a román közönség számára.
A magyar irodalom közösségformáló szerepéről, az erdélyi kulturális örökség megőrzéséről és a múltfeltárás fontosságáról is szó esett a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány kolozsvári díjátadó gáláján.
A főként befogadó színházként működő, de azért évente egy-két saját produkciót is bemutató kamaraszínház összesen tíz nagyszínpadi és nyolc stúdióelőadást kínál a bérleteseknek: már a jövő héten egyet-egyet.
A rossz emlékű Funar-korszakot és egy közismert hollywoodi filmes figurát idéz meg ironokusan a kolozsvbári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) idei plakátja.
Pongrác, Szervác és Bonifác napjaihoz – május 12., 13. és 14. – a magyar néphagyományban számos időjárással kapcsolatos megfigyelés és hiedelem kapcsolódik.
Roman Gutek lengyel forgalmazó, producer és jelentős filmszemlék szervezője kapja elsőként az idén létrehozott Janovics Jenő-díjat a kolozsvári Transilvania nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF).
A 2026 májusára tervezett, VI. UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja idén elmarad – jelentette be hétfőn a Facebook-oldalán a Csíki Játékszín.
Nemes László Árva című játékfilmjét is vetítik a június 12. és 21. között tartandó kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF). Az alkotást az amerikai Film Independenttel kötött partnerség keretében mutatják be.
Barátom, a vámpír – ez a címe a családi előadásnak, amelyet a Csiky Gergely Állami Magyar Színház a magyarországi MárkusZínház független bábos műhelyével együtt mutat be.
„Kérem, szánjanak több pénzt a kultúrára!” – zárta rövid köszönőbeszédét Tompa Eszter, aki a 20. alkalommal megszervezett gálán átvette élete első Gopo-díját, a Kontinental '25 című alkotás főszerepéért.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!