
Bogdán Zsolt színművész a színházi világnapon: „Meghalljuk-e még a Times Square zajában a tücsök árnyalt dalát?”
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja, március 27. alkalmából. „Ott kezdődik-e a színház, ahol a Te nyílik? Több-e még a kevés, és kevesebb-e a több, vagy már mindenből csak az egyre harsányabb az egyre több?” – teszi fel a kérdést a színművész.
2026. március 27., 07:492026. március 27., 07:49
Március 27. a színház világnapja, ezen a napon szerte a nagyvilágban és Erdélyben is megemlékeznek az ünnepről. Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló Művész címmel kitüntetett színművészét kértük arra, hogy fogalmazza meg a színházi világnapon gondolatait, kérdésfelvetéseit.
Bogdán Zsolt kérdésfelvetéseit alább közöljük.
Bogdán Zsolt színművész (középen) a Kolozsvári Állami Magyar Színház A mi kis városunk című előadásának próbáján
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
(Vörösmarty, Pilinszky, Kosztolányi, Kányádi nyomán – szabadon)
Közelebb kerültünk-e másokhoz?
Istenhez?
Talán nem is az a feladata. Akkor meg mi a feladata? Homályosabb tükör által sarjadnak-e még új gondolatok? Több-e még a kevés, és kevesebb-e a több, vagy már mindenből csak az egyre harsányabb az egyre több?
Él-e még, szorongat-e markában titkos köveket tengerrel szemben a gyermek, aki voltunk? Vagyunk-e még úgy otthon a világban, mint cipőnkben a kavics, fáj-e minden lélekmozdulat?
Bogdán Zsolt színművész a Márai Sándor művei alapján készült, Füves könyv – Az emberi utazás című színházi előadásban
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
Merünk-e, tudunk-e még játszani belehalást, késeken alvást? S kinevetjük-e még önmagunkat inkább mint mást?
Szomjas-e még bennünk a kíváncsiság?
A színházi világnap (angolul World Theatre Day, innen a betűszó: WTD) elnevezésű nemzetközi ünnepnapot a Nemzetközi Színházi Intézet (ITI) kezdeményezésére 1962 óta évente március 27-én tartják meg világszerte. Évente más és más világhírű személyiséget kérnek fel a világnap nemzetközi üzenetének megfogalmazására. A színházi világnap első nemzetközi üzenetét a francia Jean Cocteau írta 1962-ben.
Üzenetében a színház azonnali, fizikai jelenlétre épülő erejét, a közösségteremtést és a megosztott világban a kapcsolódás lehetőségét hangsúlyozza, elhatárolódva a puszta kereskedelmi szórakoztatástól. Az üzenet teljes szövege többek közt a Játéktér.ro színházi portálon is olvasható.
„A nyilvánvaló problémát az új technológiák és a közösségi hálók jelentik, amik kapcsolatot ígértek, de látszólag inkább elszigetelték az embereket egymástól. (…) vaknak kell lenni ahhoz, hogy ne ismerjük fel azt, hogy az eszközökkel való kapcsolatunk fenyegetés az emberi kapcsolatainkra. (…) Habár az internet képes kérdéseket felvetni, nagyon ritkán ragadja meg azt a csodát, amit a színház tud csak létrehozni. Olyan csodát, ami figyelemből, részvételből és a jelenlévők spontán kialakuló közösségéből születik egy olyan körben, ahol az emberek cselekszenek és válaszolnak egymásnak” – fogalmazott Willem Defoe.
Bogdán Zsolt színművész a Füves könyv – Az emberi utazás című előadásban tavaly decemberben
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház

Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Szerdán nulla órától olyan legendás hangjátékokkal tér vissza a Kossuth Rádió, melyeket az elmúlt 16 évben nem hallhattak: ismét lesz déli harangszó és éjfélkor Himnusz – tájékoztatta az MTVA Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-t.
szóljon hozzá!