Hirdetés

Megzenésített versek a gyerek nőttére

•  Fotó: Krónika

Fotó: Krónika

Interjú Gryllus Dániellel és Gryllus Vilmossal, az Erdélyben huszonöt éve koncertező Kaláka együttes tagjaival Marosvásárhelyen tartotta jubileumi erdélyi turnéja első koncertjét csütörtökön este a Kaláka együttes. A Kossuth-díjas magyarországi zenekar huszonöt éve lépett fel először Erdélyben, az évforduló alkalmával szervezett körút során Székelyföldön, majd Kolozsváron és Nagyváradon is koncerteznek. A Kaláka „testvérpárjával”, Gryllus Vilmossal és Gryllus Dániellel (balról jobbra) a vásárhelyi koncert előtt beszélgettünk.

Gazda Árpád

2006. szeptember 08., 00:002006. szeptember 08., 00:00

– Egy együttes életében negyed évszázad nagyon hosszú időnek, sőt mérföldkőnek számít. Nemzedékek váltakoztak, de Erdélyben a Kaláka fellépése azóta is emlékezetes maradt. Milyen emlékeket őriznek önök a huszonöt évvel ezelőtti koncertsorozatról?
Gryllus Dániel: Az 1981-es koncertek nemcsak az erdélyi közönség számára maradtak emlékezetesek, de számunkra is. Nem is anynyira azért, mert két hét alatt huszonnégyszer léptünk fel, hanem sokkal inkább a koncertek hangulata miatt. Rendkívüli közönségünk volt, és mondhatni, hogy akkor – megalakulásunk után tizenkét évvel – ismerkedtünk meg igazából Kányádi Sándor csodálatos költészetével. A ’89 előtti időszakban többször is vissza szerettünk volna jönni, de a hatóságok nem engedték. Mindenfélét kitaláltunk, még focicsapatnak is kiadtuk magunkat, de nem sikerült a csel. Különben az akkori turné létrejöttének is figyelemre méltó története van: ahhoz, hogy felléphessünk, a nagyváradi színész házaspár, Varga Vilmos és Kiss Törék Ildikó a helyi színház produkciójaként „adott el” bennünket.
– Eltelt az idő, és a mi nemzedékünk azt látja, hogy önök immár bácsikként játsszák a sok gyermekdalt.
G. D.: Valóban, van némi infantilizmus bennünk!
Gryllus Vilmos: Az az igazság, hogy pályafutásunk elején, amikor írogatni kezdtünk, nem is gondoltuk volna, hogy bizonyos versek a gyermekekhez éppúgy szólnak, mint a felnőttekhez. De ennek csak örülni lehet.
G. D.: Éppen Kányádi Sándor mondta, hogy a jó vers olyan, mint a cipő, hiszen a költészet lelki lábbeli. Most még lötyög a viselője lábán, de a kölyök idővel belenő. Emlékszem olyan esetre, hogy a dalaink hatására a gyermek József Attila verseit kezdte olvasni, amiből akkor aligha érthetett valamit. A lényeg viszont egészen más volt: felkeltettük a líra iránti érdeklődését. Mert az nem baj, ha gyermekként nem értjük a felnőtteknek írt verseket, az életben annyi mindent nem értünk.
– Bejárták a világ minden táját. Japánban például hogyan fogadták a magyar verseket éneklő együttest?
G. D.: Megtapsoltak, majd egy év múlva vissza is hívtak. Minden idegen országban felkérünk egy irodalmi szintű fordítót, hogy tolmácsolja a verseinket. Bizonyára a japánok még így sem értették meg Szabó Lőrincet, de a dalból sok mindenre következtethettek.
– A Kaláka a klasszikus és a népi hangszerek híve. Mindemellett a negyed évszázad alatt felszerelésük valamelyest „modernizálódott”.
G. D.: Az alaphangszerek mellé évente szerzünk valamilyen új hangszínt adó mütyürt. Ami változott, hogy eleinte akusztikusan játszottunk, most pedig már mikrofont használunk. Nem azért, mert elvesztettük volna a hangunkat, ahogyan a pap sem ezért prédikál mikrofonba, hanem azért, hogy az is, aki az utolsó sorban ül, szépen, tisztán hallja.
– Változott-e az évtizedek során a gyermekközönség?
G. D.: Ha tökéletesen ugyanazt játszanánk nekik, mint a szüleiknek, biztosan értenék, csakhogy másként.
G. V.: A mai gyerekek sokkal türelmetlenebbek, mozgékonyabbak, mint az ezelőtti nemzedék képviselői. Nehezebb lekötni a figyelmüket, mert hozzászoktak a televízió távirányítójához meg a számítógép billentyűzetéhez. Ha valami nem tetszik nekik, megnyomnak egy gombot, és más programba kezdenek.
– A huszonöt év után létrejött erdélyi turné egy budapesti, koncerttel egybekötött élménybeszámolóval ér véget. Úgy érzik, hogy a magyarországi közönség kíváncsi lehet az önök erdélyi élményeire?
G. D.: Szerintem igenis kíváncsi, hisz otthon már az indulás híre felkeltette az érdeklődést. Merem hinni, hogy az otthoniak jelentős részét érdekli, mi történik itt.
Kiss Dénes, Szucher Ervin
Hirdetés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 27., szombat

Svédországról ír, Kelet-Európában értik igazán – Karin Smirnoff írónő volt a kolozsvári könyvünnep nemzetközi díszvendége

Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.

Svédországról ír, Kelet-Európában értik igazán – Karin Smirnoff írónő volt a kolozsvári könyvünnep nemzetközi díszvendége
Hirdetés
2026. június 27., szombat

„A műfordító olyan, mint az űrhajós”. Vallasek Júlia a Romániai Írók Szövetsége elismeréséről

Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.

„A műfordító olyan, mint az űrhajós”. Vallasek Júlia a Romániai Írók Szövetsége elismeréséről
2026. június 25., csütörtök

Csak a kultúra az, ami egyszerre megkülönböztet és rokonít. Megnyílt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét

Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.

Csak a kultúra az, ami egyszerre megkülönböztet és rokonít. Megnyílt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét
2026. június 22., hétfő

Díjakkal tér haza Debrecenből a székelyföldi színházak koprodukciója és az Aradi Kamaraszínház is

Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.

Díjakkal tér haza Debrecenből a székelyföldi színházak koprodukciója és az Aradi Kamaraszínház is
Hirdetés
2026. június 21., vasárnap

Magyar film nyerte a TIFF közönségdíját, spanyol-francia mozi a legjobb alkotás

Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.

Magyar film nyerte a TIFF közönségdíját, spanyol-francia mozi a legjobb alkotás
2026. június 20., szombat

Múzeumok éjszakája: színes programkavalkád a Székelyföldön

Színes programkínálattal várják a látogatókat a szombaton tartandó Múzeumok éjszakáján a székelyföldi múzeumok: a tárlatvezetések és egyéb, a kiállításokhoz köthető események mellett gyermek- és szórakoztató programok is lesznek.

Múzeumok éjszakája: színes programkavalkád a Székelyföldön
2026. június 17., szerda

B. Kovács András kötetét mutatják be Kolozsváron

Újabb kötetét mutatják be B. Kovács András sepsiszentgyörgyi írónak Kolozsváron.

B. Kovács András kötetét mutatják be Kolozsváron
Hirdetés
2026. június 16., kedd

Kortárs valóságunkra reflektáló magyar thriller is versenyez a TIFF fődíjáért

Holtai Gábor első nagyjátékfilmje, az Itt érzem magam otthon is versenyez a 25. TIFF fődíjáért. A hatalom és az alkalmazkodás természetét vizsgáló pszichológiai thrillert hétfő este vetítették a Győzelem moziban a rendező jelenlétében.

Kortárs valóságunkra reflektáló magyar thriller is versenyez a TIFF fődíjáért
2026. június 15., hétfő

Fesztiváldíjas monodrámával szerepel az OSZT-on az Aradi Kamaraszínház, közös székelyföldi produkció is versenyben

Beválogatták az június 15–21. közötti magyar Országos Színházi Találkozó versenyprogramjába az Aradi Kamaraszínház fesztiváldíjas monodrámáját, a Keant. Közös gyergyószentmiklósi–sepsiszentgyörgyi koprodukciót is látható.

Fesztiváldíjas monodrámával szerepel az OSZT-on az Aradi Kamaraszínház, közös székelyföldi produkció is versenyben
2026. június 14., vasárnap

Emlékház őrzi Kárásztelek tárgyi és szellemi örökségét

Egy csaknem eltűnt építészeti világ és a helyiek féltve őrzött emlékei kaptak új otthont a Szilágy megyei Kárásztelken, ahol nemrég felavatták a tájházat. Az épület nemcsak a múlt tárgyi örökségét mutatja be, hanem közösségi térként is szolgál majd.

Emlékház őrzi Kárásztelek tárgyi és szellemi örökségét
Hirdetés
Hirdetés