
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Rendhagyó kiállítás nyílt Kolozsváron az 1945 és 1989 közötti Románia egyetlen magyar nyelvű női magazinjának fotóanyagát felhasználva, illetve abból ihltetődve. A nő ábrázolása – ideológia és valóság között – a Dolgozó Nő oldalain című kiállítás egyszerre kalauzol vissza a rendszerváltás előtti évekbe és próbálja a kortárs művészet formanyelvének segítségével újraértelmezni az akkori képeket, ideálokat.
2022. november 19., 18:532022. november 19., 18:53
A kolozsvári Minerva Művelődési Egyesület székhelyén – ahol éveken keresztül működött a Dolgozó Nő szerkesztősége – nyílt meg pénteken az az interaktív tárlat, mely az 1945 és 1989 között megjelent Dolgozó Nő magazin archívumába nyújtott betekintést, illetve bemutatta, hogy a kortárs művészek milyen módon értelmezhetik át, használhatják fel a több évtizedes fotókat, szöveget.
A kiállítást Tibori Szabó Zoltán újságíró, szerkesztő nyitotta meg, kiemelve, hogy
Fotó: Tóth Gödri Iringó
A kiállítás Miklósi Dénes és Răzvan Anton képzőművészek elképzelései nyomán született meg, Oana Hodade, Öllerer Áron, Jancsik Gergő, Nagy Blanka-Ágnes, Bogdán Farkas alkotók segítségével. Azon túl, hogy a kiállítás felidézi a folyóirat múltját, betekintést nyújt a szerkesztőség egykori életébe – például még élő munkatársak visszaemlékezései által. Illetve a projekt nagy eredménye az is, hogy beszkennelték a folyóirat több ezer fotónegatívot tartalmazó archívumát, melyek ezentúl a Szabadság és a Făclia lapok fotóihoz hasonlóan a Minerva Művelődési Egyesület honlapján lesznek bárki számára elérhetők.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Miklósi Dénes a kiállítás koncepciójáról elmondta: úgy alakították a teret, hogy a látogatók, részvevők betekintést nyerhessenek abba a munkába is, amit a csapatuk elvégzett, így a szkennelés, digitalizálás folyamataiba, illetve kiállították a Dolgozó Nő bekötött lapszámait, színes diapozitívjait is. Elolvashatóak például Márton Ilona visszaemlékezései, aki több évtizeden át dolgozott a női magazin szerkesztőségében, s aki felidézte a korabeli hangulatot és munkamódszereket is.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Kiemelte, hogy a fotók a folyóirat szerkesztőségébe, annak életébe, mindennapjaiba is betekintést engednek, gyakran az látható rajtuk, ami a háttérben, a falak között zajlott. A korabeli dokumentumok kortárs művészek munkáival egészülnek ki, a kiállítók egy-egy Dolgozó Nő lapszámhoz kapcsolódó fénykép, reklám, szöveg, gondolat felhasználásával hoztak létre reflexiónak tekinthető alkotásokat.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Fotó: Tóth Gödri Iringó
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
Szerkezeti és tartalmi felújításon esett át az erdélyi kastélyok legnagyobb internetes enciklopédiája, a kastelyerdelyben.ro honlap – tájékoztatta szerkesztőségünket az Erdélyi Történelmi Családok Kutatóközpontja.
„Megtörténik, hogy a kitalált hős mintegy önálló életre kel és bevonz olyan témákat, amikkel valamikor találkoztam, elraktároztam. Ezek előjönnek, történetbe kívánkoznak” – fejtette ki első szépirodalmi könyve megírásáról Bodó Márta kolozsvári újságíró.
szóljon hozzá!