A Nagyváradon szerkesztett irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának idei második, februári lapszáma az egyik alapítót, Lipcsei Mártát hozza (vissza) az olvasók látókörébe.
2023. február 15., 15:392023. február 15., 15:39
2023. február 15., 16:112023. február 15., 16:11
Költőköszöntő címmel Dénes László írt az idén 80. életévét töltő Lipcsei Márta életútjáról, pályájáról, majd Ködöböcz Gábor irodalomtörténésznek egy méltatása olvasható, amelyet a váradi költőnő frissen írott verscsokra követ.
A prózai írások szerzőinek névsora már önmagában kuriózum: a kortárs mexikói Agustín Cadena, a székelyudvarhelyi Lőrincz György, a budapesti Kötter Tamás, a szegedi Domonkos László, a váradi Majoros Enikő. Verssel van jelen a lapszámban Lencsés Károly, Szilágyi Ferenc Hubart és Csávossy György István.
Szereti felfedezni és újraéleszteni a tetszhalott értékeket címmel Tóth Hajnal írt portrét Balázs Zoltán adjunktusról, a Partiumi Keresztény Egyetem Művészeti Tanszékének vezetőjéről; a vizuális művész alkotása látható a címlapon és a lapszám belső oldalain.
A szatmárnémeti Szamos Diákirodalmi Körre és kiadványaira hívja fel a figyelmet két írás, de két filmkritika is található a lapban: Szombati-Gille Tamás Amikor a társadalom betör, hogy megbélyegezhessen címmel Woody Allen Zelig című filmtörténeti jelentőségű alkotásáról ír, Lencar Péter pedig Alkalom szüli a papot címmel Jan Komasa lengyel rendező Corpus Christi-jét méltatja.
Adrian Gagiu A süket zeneszerző mítosza című miniesszéje Beethovennel kapcsolatos tévhitetek oszlat szét Máté Zsófia fordításában. Kortárs tintamesék antik technikával címmel egy riportot közöl a Várad egy különleges műhelyről, az Ink Tales Letterpressről, ahol százéves, szépen felújított nyomdagépeken dolgozik egy ifjú házaspár. A Megszámláltattunk… című jegyzet miről is szólhatna másról, mint a tavaly lezajlott népszámlálásról.
Továbbra is megtalálható a folyóiratban Barabás Zsuzsa keresztrejtvénye, valamint a Régen és most helytörténeti sorozat következő része a hátlapon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március 16-án, hétfő este hét órától a Budapesti Vonósok kamarazenekarának rendkívüli hangversenyére látogathatnak el a zeneszeretők a Kolozsvári Magyar Operába. A koncert rendkívülinek ígérkezik.
Jókai Mórt íróként, politikusként, a színház világához kötődő emberként, képzőművészként, természetvédőként, kirándulóként, ünnepelt közéleti személyiségként egyaránt közel hozza a nézőkhöz Maksay Ágnes Jókai Erdélyben című új dokumentumfilmje.
Ötödik alkalommal rendezik meg a Bach-maratont az evagélikus-lutheránus Pietati templomban. Az egész napos zenei esemény keretében gyermekfoglalkozások, Bach-művek és rangos szólisták várják a közönséget.
Az erdélyi magyar társulatok előadásainak nagyszerű keresztmetszetét nyújtotta a Szatmárnémetiben tartott, hétfőn zárult, 7. MaFeszt vándorfesztivál.
Enyedi Ildikó magyar rendező filmjeiből szervez retrospektív vetítéssorozatot március 13–15. között a kolozsvári Művész mozi. A programban Az én XX. századom, a Testről és lélekről és a Csendes barát című film szerepel.
Az AI egyre látványosabban formálja a kreatív iparágakat, köztük a könyvillusztráció világát is. Az Ép ész vs. gép ész című cikkorozatunkban a többször díjazott grafikus, Orosz Annabella beszél arról, hogyan alakítja át az AI az alkotói folyamatot.
Immár 7. alkalommal zajlik Szatmárnémetiben a Magyar Színházi Szövetség (MASZÍN) vándorfesztiválja, a MaFeszt. A március 9-ig tartó, tíznapos seregszemlén az erdélyi magyar színházak több előadását nyílt alkalmunk megtekinteni.
Az elmúlt hetekben találgatások és plágiumvádak kísérték Tompa Gábor készülő Ionesco-rendezését, amely eredetileg a budapesti Nemzeti Színház számára készült.
Sepsiszentgyörgyön csütörtökön nyitják meg L. Deák Réka Színek, formák, hangulatok című kiállítását.
Szatmárnémetiben, a 7. MaFeszt helyszínén tartott sajtótájékoztatón jelentették be: három erdélyi magyar társulat csatlakozott újonnan a MASZÍN – Magyar Színházi Szövetséghez.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!