
Láng Gusztáv különösen fontosnak tartotta a regionális értékek irodalmi megőrzését és továbbörökítését
Fotó: Helikon.ro
Életének 88. évében elhunyt Láng Gusztáv irodalomtörténész, kritikus, a romániai magyar irodalom egyik legjelentősebb értelmezője, a transzilvanizmus fogalmának és az erdélyi irodalom eszmei hagyományának következetes gondozója – adta hírül vasárnap közösségi oldalán a Kolozsvári Rádió.
2025. április 13., 10:162025. április 13., 10:16
Láng Gusztáv Budapesten született 1936. június 12-én, de életútja Erdélyhez kötötte. Szatmárnémetiben járt középiskolába, majd a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen szerzett magyar szakos diplomát 1958-ban. Pályáját az Állami Irodalmi és Művészeti Kiadónál kezdte, de hamar a kolozsvári magyar tanszék tanára lett – több mint két évtizeden át tanított itt, 1967-től a 20. századi magyar irodalom egyik legfontosabb előadójaként – mutatott rá a Transtelex portál.
Mint írták, a romániai magyar irodalom történetének egyik kulcsfontosságú munkája, a „Romániai magyar irodalom 1945–1970” társszerzője volt Kántor Lajossal.
A kötet 2018-ban egy újabb összegzéssel, a Száz év kaland – Erdély magyar irodalmáról című munkával folytatódott. 1984-ben Magyarországra települt át, ahol a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskolán dolgozott tanszékvezetőként.
Láng Gusztáv különösen fontosnak tartotta a regionális értékek irodalmi megőrzését és továbbörökítését.
Tanulmányai, kritikái és szerkesztői munkássága során számos klasszikus és kevésbé ismert szerző életművét hozta közelebb az olvasókhoz. A transzilvanizmus értékeit, az erdélyiség változó, de megőrzendő szellemi tartalmát mindig higgadt, elemző hangon képviselte. A 2010-es évektől rendszeresen publikált a Várad című irodalmi lapban is.
Munkásságát számos elismeréssel jutalmazták, többek között József Attila-díjjal (2003), a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével (2016), a Cs. Szabó László-díjjal (2018), és E-MIL nagydíjat is kapott (2019).

Láng Gusztáv irodalomkritikusnak adták át az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) Méhes György-nagydíját életműdíjként, Kali Ágnes fiatal költő pedig Méhes György-debütdíjat kapott a kolozsvári Bulgakov kávézóban tartott hétfő esti átadón.
Kilencvenhat éves korában elhunyt Jürgen Habermas német filozófus, szociológus, a 20. század második felének egyik meghatározó gondolkodója – jelentette be kiadója, a Suhrkamp szombaton a hozzátartozókra hivatkozva.
A magyar tudomány és kultúra képviselői munkájuk és alkotásaik által összefognak minket, erősítenek, építenek és gyarapítanak mindannyiunk javára – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásán szombaton az Országházban.
Március 16-án, hétfő este hét órától a Budapesti Vonósok kamarazenekarának rendkívüli hangversenyére látogathatnak el a zeneszeretők a Kolozsvári Magyar Operába. A koncert rendkívülinek ígérkezik.
Jókai Mórt íróként, politikusként, a színház világához kötődő emberként, képzőművészként, természetvédőként, kirándulóként, ünnepelt közéleti személyiségként egyaránt közel hozza a nézőkhöz Maksay Ágnes Jókai Erdélyben című új dokumentumfilmje.
Ötödik alkalommal rendezik meg a Bach-maratont az evagélikus-lutheránus Pietati templomban. Az egész napos zenei esemény keretében gyermekfoglalkozások, Bach-művek és rangos szólisták várják a közönséget.
Az erdélyi magyar társulatok előadásainak nagyszerű keresztmetszetét nyújtotta a Szatmárnémetiben tartott, hétfőn zárult, 7. MaFeszt vándorfesztivál.
Enyedi Ildikó magyar rendező filmjeiből szervez retrospektív vetítéssorozatot március 13–15. között a kolozsvári Művész mozi. A programban Az én XX. századom, a Testről és lélekről és a Csendes barát című film szerepel.
Az AI egyre látványosabban formálja a kreatív iparágakat, köztük a könyvillusztráció világát is. Az Ép ész vs. gép ész című cikkorozatunkban a többször díjazott grafikus, Orosz Annabella beszél arról, hogyan alakítja át az AI az alkotói folyamatot.
Immár 7. alkalommal zajlik Szatmárnémetiben a Magyar Színházi Szövetség (MASZÍN) vándorfesztiválja, a MaFeszt. A március 9-ig tartó, tíznapos seregszemlén az erdélyi magyar színházak több előadását nyílt alkalmunk megtekinteni.
Az elmúlt hetekben találgatások és plágiumvádak kísérték Tompa Gábor készülő Ionesco-rendezését, amely eredetileg a budapesti Nemzeti Színház számára készült.
szóljon hozzá!