Több mint 3000 zsidót deportáltak Nagybánya környékéről
Fotó: Asociația Maramureș Heritage/Facebook
Megemlékezést tartanak pénteken Nagybányán a zsidók 1944. május 31-én történt elhurcolásának 80. évfordulóján, a környékről több mint 3000 zsidót hurcoltak el a haláltáborokba.
2024. május 28., 20:072024. május 28., 20:07
2024. május 28., 20:082024. május 28., 20:08
Amint a helyi zsidóság emlékezetét őrző Asociația Maramureș Heritage (máramarosi zsidó örökség) elnevezésű egyesület közölte, 1944. május 31-én indult el az első vonat Auschwitz-Birkenauba a nagybányai állomásról. A városból több mint 3000 zsidót szállítottak a haláltáborokba.
Számottevő zsidó lakosság élt Máramarosban, a kép 1940-ben készült
Fotó: Robert Zolopcsuk/via Asociația Maramureș Heritage
A Nagybányán működő Asociația Maramureș Heritage civil szervezet vezetője, Cotos Robert a Krónika megkeresésére tavaly novemberben elmondta, az egyesület több projekten keresztül ismerteti meg az ifjúsággal is a ma már elenyésző, a két világháború között még jelentős számú zsidóság történetét. Arról is beszélt, hogy
amely ma már elenyésző létszámú: a legfrissebb népszámlálási adatok szerint mindössze 52-en vallották magukat zsidó nemzetiségűnek a megyében.
Máramaros nemcsak népi építészetéről és népviseletéről híres, fontos megismertetni a nagyközönséggel a helyi zsidóság múltját is – mondta el a Krónikának Cotos Robert.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Pataki Adorján operaénekes, Borsodi L. László költő, kritikus, Egri István képzőművész, restaurátor és Szenkovics Enikő műfordító kapta meg az idén az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat.
Máramarosszigeten a közösségért munkálkodók kaptak elismerést a magyar kultúra napján – jelentette be csütörtökön az RMDSZ Máramaros megyei szervezete.
Laczkó Vass Róbertet, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművészét nemcsak a színház és a Kolozsvári Magyar Opera színpadáról ismerheti a kultúrafogyasztó erdélyi közönség: a zene, az irodalom és a fotóművészet terén is jeleskedik.
A nagymúltú aradi Kölcsey Egyesület több mint húsz éve alapította a kitüntetést. A Magyar Kultúra Napja idei programját január 26-án, hétfőn tartják Aradon, a díjátadó után a békéscsabai Jókai Színház előadását láthatják az érdeklődők.
Ütő Gusztáv képzőművész, akcióművész, egyetemi tanár és Vinczeffy László képzőművész, képrestaurátor kapja idén a Háromszék kultúrájáért díjat, melyet január 22-én, a magyar kultúra napján adnak át Sepsiszentgyörgyön.
A magyar kultúra napja alkalmából a bukaresti Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ idén is gazdag programsorozattal várja az érdeklődőket. A rendezvények célja, hogy erősítsék a magyar–román kulturális párbeszédet.
Az előbemutató után a nagyközönség is láthatja a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház legújabb produkcióját: Örkény István Tóték című darabját Horváth Hunor vitte színre.
Krasznahorkai László, Gyula városának első Nobel-díjas írója egy különleges ajándékkal gazdagította a magyarországi történelmi fürdővárost: Nobel-díjának egy hiteles másolatát adományozta szülővárosának.
Kortárs költők részvételével tartott panelbeszélgetéssel, koncerttel ünneplik a magyar kultúra napját január 24-én, szombaton Erdélyben, a gyalui várkastélyban – tájékoztatta az MTI-t a rendezvény szervezője, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa.
A budapesti Nemzeti Színház és a Kolozsvári Állami Magyar Színház közös nyilatkozatot bocsátott ki az előadásról, amelyet Tompa Gábor, a kincses városi teátrum igazgatója állít színpadra a magyar fővárosban, ám a bemutató elmaradt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!