Több mint 3000 zsidót deportáltak Nagybánya környékéről
Fotó: Asociația Maramureș Heritage/Facebook
Megemlékezést tartanak pénteken Nagybányán a zsidók 1944. május 31-én történt elhurcolásának 80. évfordulóján, a környékről több mint 3000 zsidót hurcoltak el a haláltáborokba.
2024. május 28., 20:072024. május 28., 20:07
2024. május 28., 20:082024. május 28., 20:08
Amint a helyi zsidóság emlékezetét őrző Asociația Maramureș Heritage (máramarosi zsidó örökség) elnevezésű egyesület közölte, 1944. május 31-én indult el az első vonat Auschwitz-Birkenauba a nagybányai állomásról. A városból több mint 3000 zsidót szállítottak a haláltáborokba.
Számottevő zsidó lakosság élt Máramarosban, a kép 1940-ben készült
Fotó: Robert Zolopcsuk/via Asociația Maramureș Heritage
A Nagybányán működő Asociația Maramureș Heritage civil szervezet vezetője, Cotos Robert a Krónika megkeresésére tavaly novemberben elmondta, az egyesület több projekten keresztül ismerteti meg az ifjúsággal is a ma már elenyésző, a két világháború között még jelentős számú zsidóság történetét. Arról is beszélt, hogy
amely ma már elenyésző létszámú: a legfrissebb népszámlálási adatok szerint mindössze 52-en vallották magukat zsidó nemzetiségűnek a megyében.
Máramaros nemcsak népi építészetéről és népviseletéről híres, fontos megismertetni a nagyközönséggel a helyi zsidóság múltját is – mondta el a Krónikának Cotos Robert.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A lázadásról, az emberi méltóságról, az angyalokról és a reményről beszélt Krasznahorkai László vasárnap Stockholmban. Az irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett magyar író a Svéd Királyi Akadémia ünnepi ülésén mondott ünnepi beszédet.
A Te szavadra a címe a Verbum Egyesület kiadásábanfrissen megjelent kötetnek, amely Gagyi Katinka erdélyi papokkal, szerzetesekkel, szerzetesnőkkel készített interjúit sorakoztatja fel.
Az 1806 és 1948 közötti időszak aradi színlapjait kutatta és rendszerezte, majd szerkesztette kötetbe a Kiskunfélegyházán élő, aradi származású Piroska házaspár, amely korábban az aradi magyar színjátszás 130 éves történetéről is könyvet írt.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!