A történet főszereplőjének,a munkamániás tőzsdecápának amúgyesze ágában sincs feladni londoni luxusirodáját,hogy Franciaországba költözzék. Ámamikor elutazik Provence-ba, hogy eladja a birtokot, véletlenfolytán ott reked, és ahogy bejárja a kastélytés a földeket, eszébe jut gyermekkora, amelynek jórészét itt töltötte joviálisnagybátyja társaságában. Ráadásulegy csinos nő is bekerül a képbe, ami máriselőrevetíti a történet kimenetelét. A Bor,mámor, Provence a Gladiátor után Ridley Scott ésRussell Crowe második közös filmje, ésakárcsak a római centurió története,az új film is gyakorta megy át érzelgősbe.Jórészt akkor, amikor a főszereplő, Max fölidézegy-egy gyermekkori képet, és néhánypillanatra kiesik a mindenkin átgázolótőzsdeügynök szerepéből.
A két világ, a modern,pörgős üzleti életé és a paradicsominyugalomé egyébként a képi megjelenítéskövetkeztében is élesen elkülönülegymástól. Míg a londoni „színben” ahideg, kékes-szürkés árnyalatok, afuturisztikus üveg-acél felhőkarcolók ésaz állandóan szakadó eső dominál, aprovence-i napsütötte tájat barnás szűrőnkeresztül fényképezték. A történetéppen ezért némileg meseszerűen hat. Amint akastélyt lassan felújítják, úgyejti egyre inkább rabul Maxet a mediterrán környezet,hogy aztán kiderüljön: titokban a világ egyiklegjobb borát éppen az ő birtokán készítik.
Klasszikus romantikus történetrőlvan tehát szó, amely a természetbe visszavágyódóember ismert motívumát dolgozza fel. Éppenezért, bár kellemes kikapcsolódástbiztosít, A Bor, mámor, Provence nem nyűgözi leigazán a nézőt. Olyan, mint egy alsóközépkategóriás pinot noir: egy romantikusvacsorához egész jól elmegy, ám az embernem ilyennel tölti fel elit termékekből állógyűjteményét.
B. L.
Bor, mámor, Provence (A GoodYear). Amerikai vígjáték, 2006, 118 perc.Rendezte: Ridley Scott. Szereplők: Russell Crowe, Freddie Highmore,Albert Finney. Írta: Marc Klein. Értékelésaz 1–5-ös skálán: 3 n
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.