Egy érdeklődő az Ősi arany- és ezüstkincsek Romániából című kiállítás megnyitóján a debreceni Déri Múzeumban
Fotó: MTI
Ősi arany- és ezüstkincsek Romániából címmel nyílt meg kedden a debreceni Déri Múzeum legújabb kiállítása, amely harmincegy romániai közgyűjtemény 1065 műtárgyát vonultatja fel a bukaresti Román Nemzeti Történeti Múzeum szervezésében.
2017. július 11., 17:342017. július 11., 17:34
2017. július 11., 17:362017. július 11., 17:36
A kiállításon szereplő tárgyak, leletegyüttesek a Kárpát-medence, sőt Európa korai történetének olyan kiemelkedő emlékei és forrásai, melyek jelentős része eddig soha nem hagyta el Romániát – közölte az MTI-vel kedden a Déri Múzeum. Az intézmény tájékoztatása szerint a tárlat a mai Románia területén a 19-20. században előkerült arany- és ezüstkincsekből nyújt nagyszabású válogatást, a műtárgyak zömét eddig soha nem láthatta a nagyközönség.
A kiállítás a mai Románia területén – jelentős részben Erdély területéről – az aranyművesség kezdeti időszakától (a rézkortól, azaz a Kr. e. 5. évezred második felétől) a késői antikvitásig, illetve a korai középkorig (Kr. u. 6.század) előkerült legfontosabb, leglátványosabb és legértékesebb arany- és ezüstkincseket mutatja be. Közöttük láthatók olyan kiemelkedő és fordulatos történetű kincsegyüttesek is, amelyeket a szakemberek is csak publikációkból ismerhettek, például a mojgrádi rézkori „fejedelmi" kincs, a persinari bronzkori arany fegyverkincs, az apahidai gepida királyi ékszerek, a pietroasai kincs, valamint thrák ezüstkincsek.
A Déri Múzeum közleménye szerint az egyik legérdekesebb történet a pietroasai kincsé, amelyet Romániában a legtöbben a „kotló és csibéi” néven ismernek. A leletet 1837-ben találta meg két földműves, akik egy éven át rejtegették, majd eladták egy helyi kereskedőnek. Az aranyból készült tárgyegyüttes eredetileg 22-24 darabból állt, és 40 kilogrammot nyomott. A kereskedő csupán egy kiló arany árát fizette ki érte a két parasztembernek, akik ezért később megzsarolták. Végül a hatóságok is tudomást szereztek a leletről, és Alexandru D. Ghica havasalföldi uralkodó testvére, a belügyminiszter elkobozta azt.
Ám a miniszter úgy beleszeretett a kincsekbe, hogy nem adta át az államnak, csupán testvére, az uralkodó halála után kerültek elő a páncélszekrényből. Első alkalommal az 1867-es párizsi világkiállításon láthatta a közönség a leletet, majd a bukaresti Régészeti Múzeumban állították ki, ahonnan 1875 telén egy a tetőn át behatoló tolvaj ellopta a kincset. Menekülés közben azonban a hóba ejtette az egyik darabot, a járókelők megtalálták, és feljelentést tettek, így a tolvajt hamarosan elfogták.
Amikor a múzeumban tűz pusztított, a leleteket az ablakon kidobva menekítették a pusztulástól. I. Károly román király egy német ötvösművészt bízott meg az értékes darabok restaurálásával. 1916 decemberében, amikor a német és osztrák-magyar seregek Bukarest ellen vonultak, a kincstár legfontosabb darabjait a román kormány Oroszországba vitette, onnan csak Sztálin halála után, 1956-ban kerültek vissza Romániába.
Az eredeti 22-24 darabból mára 12 maradt, közülük négy látható a kiállításon, amelynek román főkurátora Rodica Oanța-Marghitu, magyarországi kurátora pedig Dani János. Az 1065 tárgyat számláló tárlat a Déri Múzeum Zoltai-termében, galériájában és kupolatermében tekinthető meg október 15-ig.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!