Fotó: Biró István
2012. február 13., 08:342012. február 13., 08:34
A tárlat érdekessége, hogy egy-egy képet írók, költők szövegei „egészítettek ki”, a megnyitón pedig Szép András az alcímben szereplő hangokat szolgáltatta zongorajátékával. „Erre a házra egyébként is jellemző a művészetek közötti párbeszéd, hiszen Györkös Mányi Albert zenetanárként kezdett el festeni, felesége, Jakab Ilona is festőművész volt. Györkös Mányi Albert képei korábban Balla Zsófia költőnőt ihlették meg” – vezette fel a kiállítást Kós Katalin, az Erdélyi Közművelődési Egyesület tulajdonában lévő emlékház vezetője. Demény Péter költő, író, az egyik szöveg szerzője elmondta: bár nem ismeri jól Makkai Bencét, ha le kellene fényképeznie, világos színeket társítana hozzá.
„Az itt látható képeken mégis több a sötét, bár nem világnézeti szempontból, pusztán a fotós szempontjából nézve. A szövegek finom ellenpontot képeznek a képekkel, éppen ezért tartom jónak a kezdeményezést, mert szöveg és kép ilyen jól kiegészíti egymást – fejtette ki Demény. – Azt is mondhatnánk, hogy embertelenek ezek a képek, hiszen a legtöbbről hiányzik az ember, a szövegekben viszont mindenképpen ott van, hiszen mindenki saját magát írja meg.”
Demény hozzátette: egy olyan alkotó képeit szemlélhetik meg az érdeklődők, aki hazafelé tartva időnként megállítja az autót, és lefotózza a táj egy-egy számára érdekes részletét. „Megvan benne az igény, hogy többet lásson egy átlagos sofőrnél” – fogalmazott Demény. A tárlatnyitón egyébként László Noémi, Bréda Ferenc, Karácsonyi Zsolt, Márkus András és Váradi Nagy Pál fel is olvasta szerzeményét. László Noémi Király Zoltán versét is tolmácsolta a közönségnek, a többi képre pedig Demény Péter, György Attila, Józsa Márta, Lövétei Lázár László, Molnár Vilmos és Muszka Sándor szerzett szöveget.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Korszerű kérdések merülnek föl Jókai Mór erdélyi kötődésein keresztül, az író pedig nagy mértékben hozzájárult a mitologizáló Erdély-kép kialakításához – mondta el a Krónika megkeresésére T. Szabó Levente irodalomtörténész.
Kilencvenhat éves korában elhunyt Jürgen Habermas német filozófus, szociológus, a 20. század második felének egyik meghatározó gondolkodója – jelentette be kiadója, a Suhrkamp szombaton a hozzátartozókra hivatkozva.
A magyar tudomány és kultúra képviselői munkájuk és alkotásaik által összefognak minket, erősítenek, építenek és gyarapítanak mindannyiunk javára – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásán szombaton az Országházban.
Március 16-án, hétfő este hét órától a Budapesti Vonósok kamarazenekarának rendkívüli hangversenyére látogathatnak el a zeneszeretők a Kolozsvári Magyar Operába. A koncert rendkívülinek ígérkezik.
Jókai Mórt íróként, politikusként, a színház világához kötődő emberként, képzőművészként, természetvédőként, kirándulóként, ünnepelt közéleti személyiségként egyaránt közel hozza a nézőkhöz Maksay Ágnes Jókai Erdélyben című új dokumentumfilmje.
Ötödik alkalommal rendezik meg a Bach-maratont az evagélikus-lutheránus Pietati templomban. Az egész napos zenei esemény keretében gyermekfoglalkozások, Bach-művek és rangos szólisták várják a közönséget.
Az erdélyi magyar társulatok előadásainak nagyszerű keresztmetszetét nyújtotta a Szatmárnémetiben tartott, hétfőn zárult, 7. MaFeszt vándorfesztivál.
Enyedi Ildikó magyar rendező filmjeiből szervez retrospektív vetítéssorozatot március 13–15. között a kolozsvári Művész mozi. A programban Az én XX. századom, a Testről és lélekről és a Csendes barát című film szerepel.
Az AI egyre látványosabban formálja a kreatív iparágakat, köztük a könyvillusztráció világát is. Az Ép ész vs. gép ész című cikkorozatunkban a többször díjazott grafikus, Orosz Annabella beszél arról, hogyan alakítja át az AI az alkotói folyamatot.
Immár 7. alkalommal zajlik Szatmárnémetiben a Magyar Színházi Szövetség (MASZÍN) vándorfesztiválja, a MaFeszt. A március 9-ig tartó, tíznapos seregszemlén az erdélyi magyar színházak több előadását nyílt alkalmunk megtekinteni.
Látogatottsági adatok