Magyarországon utazik Gábor Áron ágyúja – Nemcsak a székház, a szemlélet is megújul a Székely Nemzeti Múzeumban

A Székely Nemzeti Múzeum tavaly január 1-jétől nem fogad látogatókat műemlék épületében a felújítás miatt. Amint arról korábban beszámoltunk, a Regionális Operatív Program keretében 22 millió lejt, azaz 4,8 millió eurót fordíthatnak a Kós Károly által tervezett, 108 éves épület felújítására. Az uniós projekt finanszírozási szerződését 2017 tavaszán írta alá a fenntartó Kovászna Megyei Tanács. A járványhelyzetben nem állt le a csapatmunka, a múzeum vezetőségének megvan a víziója az újraindításra, és minden munkatárs be tudja csatlakoztatni az elképzeléseit.

– szögezte le Varga Mihály.

Már nem csak fogadnak kiállítást

Nagy fordulat volt a múzeum életében, hogy végre kiléptek abból a szerepkörből, hogy csak fogadták a kiállításokat. Két évvel ezelőtt mutatták be a budapesti Hadtörténeti Múzeumban Gábor Áron ágyúját, a Lészen ágyú! című kiállítás keretében – idézte fel Vargha Mihály. Tavaly Szegeden mutatták be az ágyút, a pandémia évében is 33 ezren voltak rá kíváncsiak. Idén március 15-re Kecskemétre viszik a kiállítást, majd Veszprémbe, Nyíregyházára, de Debrecen és Pécs is érdeklődik iránta.

– mondta az igazgató. Jelenleg Pécsett van egy Kós Károly-emlékkiállításuk, beajánlották a Vidéki Múzeumok Szervezetének tagjaként, hogy a könnyen összeszerelhető, jól szállítható tárlatot több magyarországi helyszínre is elviszik.

A Lábas Ház „edzőterem”

A múzeum lábas házi „székfoglalója” a reNovatio című saját kiállítás volt tavaly augusztusban, amely az intézményben zajló háttérmunkákba, illetve az épületfelújítást megelőző hároméves „költözés” mindennapjaiba avatja be a látogatót. Idén március 15-re tervezik az ideiglenes kiállítóhelyen, a Lábas Ház emeleti termeiben „A szabadság színeváltozásai” című kiállítást, a saját 1848–49-es tematikához kapcsolódó anyagaikat és képzőművészeti alkotásokat mutatják be. A nagyközönség megtekintheti az elmúlt években vásárolt három Miklóssy Gábor-festményt, melyek az 1848-as témakört dolgozzák fel, valamint Szopos Sándor Lármafa című festményét is.

Továbbá június 1-re, gyereknapra játékkiállítást terveznek, hiszen a múzeumnak Erdélyben egyik legnagyobb, több mint 300 darabból álló játékgyűjteménye van. A kiállításba bevonnak játékkészítőket, abban bíznak, hogy ki tudják majd zökkenteni a gyerekeket a virtuális világból. Idénre tervezik, hogy a kolozsvári református múzeumból vendégkiállításként mutatnak be egyháztörténeti tárlatot. Minél több látogatót szeretnének vonzani, ezért esti nyitásokat, családi napokat, eseményeket, közönségtalálkozót, tárlatvezetést szerveznek – sorolta Vargha Mihály. Aktív részesei próbálnak maradni a város turisztikai körforgásának, bár a felújítás alatt a múzeum nem fogad saját épületében látogatókat, átirányítják őket a Lábas Házba.

Ezt a szemléletet modellezik a Lábas Házban, amit úgy fognak fel, mint egy „edzőtermet” az újraindulás előtt. Arra törekednek, hogy a Lábas Házban az évi négy-öt kiállítás legalább fele legyen saját anyagból, hiszen a költözés során előkerültek olyan tárgyegyüttesek, amiket eddig nem láthatott a közönség. Eddig sok mindent nem mutattak be, mert várták, hogy kutassák, azonosítsák, kontextusba helyezzék. A költözés viszont arra is jó volt, hogy rengeteg tárgyat kézbe kellett venni, azonosítani.

A megújuló múzeumba látványraktárakat terveznek, ahol nem feltétlenül a tárgyak tudományos alapossággal történő bemutatása lesz a cél, hanem hogy gyönyörködni lehessen bennük. Ilyen módon a kiállított tárgyak számát meg tudják sokszorozni. Ha a múzeum leltárán levő több tízezer tárgyból eddig 500 szerepelt az állandó kiállításokon, a jövőben 3500-at mutatnak be. Nagyobb kiállítótérben, sokkal több bemutatott tárgy lesz, így a látogató alapos ízelítőt kap abból, mit rejt a múzeum.

Készül az alapkiállítások új terve

A megújuló múzeum alapkiállításainak részletes tervét készítik. A díszterembe szeretnének rekonstruálni egy lepusztult, de korabeli felmérésekben fennmaradt kazettás mennyezetet, fokozva annak templomi hangulatát. Gyárfás Jenő Gábor Áron halála című festménye átkerül az új szárnyba, hiszen az elképzelés szerint a Gábor Áron- kiállítás nemcsak 60 négyzetméteren lesz, mint eddig, hanem 170 négyzetméteren: a kultikus tárgyak, többek között az ágyú, a csákó mellett a kapcsolódó képzőművészeti alkotások is itt kapnak majd helyet. Az ágyúöntés folyamatát érintőképernyős kisfilmen mutatják be, a budapesti Hadtörténeti Múzeumtól kérik el a háromdimenziós filmet arról, miként üzemelték be az ágyút.

„Háromszék identitásának fontos pillére a 1848–49-es szabadságharc és forradalom, a múzeumnak több mint száz tárgya van ebből az időszakból, és mintegy ötven kapcsolódó képzőművészeti alkotás, ezeket nem tartjuk többé raktárban, az egész bal szárny földszintjét ennek a tematikának szenteljünk.

– mondta Vargha Mihály. A múzeumépület felújítása nehézkesen indul, eddig még csak a szennyvíz- és ivóvízvezetékeket fektették le, hogy a munka dandárja megkezdődhessen, és még mindig várnak jóváhagyásokat. Viszont a költözés sok pozitívumot felszínre hozott, kiürítették az eddig raktárnak használt termeket, melyeket a látogatók fogadására gondolnak újra.

„A toronyba eddig nem lehetett bemenni, mert raktárként használták, holott az az épület szíve. A felújítás után ott intézménytörténeti kiállítást rendezünk be, méltatva a múzeumalapítók munkásságát” – részletezte az igazgató. A felújítás idejére külső raktárakba helyezték el a tárgyakat, ezek egy részét az újraindulás után is megtartják. Így a főépületek 90 százaléka látogathatóvá válik az eddigi 60 százalék helyett. Nagyobb teret kap a múzeumpedagógia, a kert funkcionális része lesz a tevékenységnek, a zsolnai díszkút lesz az egyik éke, a megvilágított sétányokon a múzeumalapítók mellszobrai kapnak helyet, és amfiteátrumot is építenek.