
„Minden felismerés magában hordozza a szomorúság valóságát és az öröm lehetőségét is, attól függ, hogy az ember hogyan áll hozzá. Négy ember a maga módján járja az útját, keresi a helyét, ahol valamilyen magyarázatra lelhet” – voltaképp erről szól a nagyváradi Szigligeti Színház pénteki premier-előadása, a Godot-ra várva című darab a rendező Szabó K. István szerint.
2014. február 12., 20:122014. február 12., 20:12
A társulat művészeti vezetője műfaji megjelölésként az „egy olvasatot\" használta, és bár Samuel Beckett eredetileg négy férfira írta az abszurd drámát, Váradon két férfi és két nő szerepel az előadásban.
„Ezáltal a hangsúlyok teljesen megváltoztak, érzésem szerint mélyebbek lettek a problémák, a konfliktusok, és számomra izgalmasabb helyzetek alakultak ki\" – vallja Szabó K. István. A Godot-ra várva szerinte egy végállapotról szól, szinte apokaliptikus képet mutat, amiben emberek várnak arra, hogy valamiféle magyarázatot kapjanak az élet miértjére.
„Közhelynek tűnik, viszont a mi munkánk az volt, hogy ebből a közhelyből elmozdítsuk a problémát, és emberivé, izgalmassá, érdekessé tegyük. Ezt az üzenetet – ami alapjába véve nagyon általános – megpróbáljuk mindenki számára személyessé, átérezhetővé tenni\" – mondta a rendező, aki már az előadás sajtóanyagában rámutat arra, hogy amikor mintegy tíz évvel ezelőtt az Atelier Nemzetközi Színházi Fesztiválon egy műhelymunka alkalmával foglalkozott Beckett drámájával, hamisnak tűnt számára egy párbeszéd. Később bukkant rá arra, hogy az a diskurzus valóban nem két férfi között, hanem a szerző és felesége között zajlott le.
Fodor Réka számára nagy kihívást jelentett nőként eljátszania Lucky szerepét, bevallása szerint korábban el sem tudta képzelni, hogy ez megvalósítható. „Az én szerepemet egyszer még játszotta lány, de férfiasra vett figurával, én viszont nőként játszom. A férfi-nő kapcsolatra épül a szerep\" – magyarázta.
Elmondása alapján az archetípus a szolga-úr viszonyról szól, és a legtöbb Godot-előadásban többnyire egy nagyon elesett, öreg, meggörbült férfi az, akit a gazdagnak tűnő, durva úr hajcsárként kínoz, Szabó K. azonban ezt finomabban oldotta meg. Szerinte az érzelmi terror elég sok kapcsolatban megtalálható – erre építette fel ezt a szerepet Fodor Réka Szotyori Józseffel, Csíky Ibolyával és Dobos Imrével szerepel a produkcióban.
Az előadás zenéjét Ovidiu Iloc szerezte, a díszlet- és a jelmezterv pedig Florina Bellinda Vasiltos munkája. Szabó K. István elmondta: a pénteki bemutatóra már minden jegy elkelt.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!