„Minden felismerés magában hordozza a szomorúság valóságát és az öröm lehetőségét is, attól függ, hogy az ember hogyan áll hozzá. Négy ember a maga módján járja az útját, keresi a helyét, ahol valamilyen magyarázatra lelhet” – voltaképp erről szól a nagyváradi Szigligeti Színház pénteki premier-előadása, a Godot-ra várva című darab a rendező Szabó K. István szerint.
2014. február 12., 20:122014. február 12., 20:12
A társulat művészeti vezetője műfaji megjelölésként az „egy olvasatot\" használta, és bár Samuel Beckett eredetileg négy férfira írta az abszurd drámát, Váradon két férfi és két nő szerepel az előadásban.
„Ezáltal a hangsúlyok teljesen megváltoztak, érzésem szerint mélyebbek lettek a problémák, a konfliktusok, és számomra izgalmasabb helyzetek alakultak ki\" – vallja Szabó K. István. A Godot-ra várva szerinte egy végállapotról szól, szinte apokaliptikus képet mutat, amiben emberek várnak arra, hogy valamiféle magyarázatot kapjanak az élet miértjére.
„Közhelynek tűnik, viszont a mi munkánk az volt, hogy ebből a közhelyből elmozdítsuk a problémát, és emberivé, izgalmassá, érdekessé tegyük. Ezt az üzenetet – ami alapjába véve nagyon általános – megpróbáljuk mindenki számára személyessé, átérezhetővé tenni\" – mondta a rendező, aki már az előadás sajtóanyagában rámutat arra, hogy amikor mintegy tíz évvel ezelőtt az Atelier Nemzetközi Színházi Fesztiválon egy műhelymunka alkalmával foglalkozott Beckett drámájával, hamisnak tűnt számára egy párbeszéd. Később bukkant rá arra, hogy az a diskurzus valóban nem két férfi között, hanem a szerző és felesége között zajlott le.
Fodor Réka számára nagy kihívást jelentett nőként eljátszania Lucky szerepét, bevallása szerint korábban el sem tudta képzelni, hogy ez megvalósítható. „Az én szerepemet egyszer még játszotta lány, de férfiasra vett figurával, én viszont nőként játszom. A férfi-nő kapcsolatra épül a szerep\" – magyarázta.
Elmondása alapján az archetípus a szolga-úr viszonyról szól, és a legtöbb Godot-előadásban többnyire egy nagyon elesett, öreg, meggörbült férfi az, akit a gazdagnak tűnő, durva úr hajcsárként kínoz, Szabó K. azonban ezt finomabban oldotta meg. Szerinte az érzelmi terror elég sok kapcsolatban megtalálható – erre építette fel ezt a szerepet Fodor Réka Szotyori Józseffel, Csíky Ibolyával és Dobos Imrével szerepel a produkcióban.
Az előadás zenéjét Ovidiu Iloc szerezte, a díszlet- és a jelmezterv pedig Florina Bellinda Vasiltos munkája. Szabó K. István elmondta: a pénteki bemutatóra már minden jegy elkelt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!