A Magyar Kultúra Napja alkalmából tartott ünnepségen adják ét az aradi Kölcsey-díjakat
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Január 22. a Magyar Kultúra Napja, a kézirat tanúsága szerint ugyanis Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt. A nagymúltú aradi Kölcsey Egyesület ez alkalomból adja át a több mint húsz éve alapított Kölcsey-díjat, amelyet olyan személyeknek ítélnek oda, akik sokat tesznek az aradi magyarságért, a közművelődésért. A Magyar Kultúra Napja idei programját január 26-án, hétfőn tartják Aradon, a díjátadó után a békéscsabai Jókai Színház előadását láthatják az érdeklődők.
2026. január 21., 17:582026. január 21., 17:58
Az idén 145 éves aradi Kölcsey Egyesület 2004-ben adta át először a Kölcsey-díjakat, amelyeket olyan személyeknek – ritkán intézményeknek, szervezeteknek – adnak át, akik, illetve amelyek sokat tesznek az aradi magyarságért, a helyi magyar közművelődésért. A díjátadó napja a Magyar Kultúra Napja, vagy egy ahhoz közeli dátum.
az RMDSZ megyei szervezetével és az Aradi Karamaszínházzal együttműködve tartják meg az ünnepséget. A Kölcsey-díjakat mindig az előző évre osztják ki, így idén a 2025-ös kitüntetést adják át.
Az egyesület vezetőségének korábban nyilvánosságra hozott döntése értelmében idén Harsányi Attila színművész és Kurunczi Ferenc műkedvelő fotós veheti át a Kölcsey-díjat:
Fesztiválszereplésekre készül az Aradi Kamaraszínház, amelynek legújabb, frissen bemutatott monodrámájáról, Kean című különleges előadásról Tapasztó Ernő és Harsányi Attila beszélt.
Az amatőr fotós, civilben informatikai mérnök több mint 15 éve járja a várost és kapja lencsevégre a változatos építészeti stílussal büszkélkedő Arad bérpalotáit, a békebeli időkre emlékeztető épített örökséget.
A Kölcsey-díjjal járó bronzplakett Fritz Mihály ötvösművész munkája.
A kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc költő szatmárcsekei magányában 1823. január 22-én fejezte be a Hymnus, a’ Magyar nép zivataros századaiból című költeményét. A – mai helyesírással – Himnuszt a magyarok közmegegyezése tette össznemzeti imádsággá, azonban sokáig nem vált hivatalossá. Az Erkel Ferenc által 1844-ben megzenésített mű több próbálkozás után végül 1989-ben került jogszabályi védelem alá, hiszen ekkor lett a magyar alkotmány szövegének része.
A díjátadó után a közönség a békéscsabai Jókai Színház Idegenek és ismerősök című produkcióját láthatja. Zalán Tibor darabját Herczeg T. Tamás rendezte, az előadás zenéjét Varga Bálint szerezte.
A darab Jókai Mór (Czitor Attila) párizsi látogatása idején játszódik nem létező időben. Az írófejedelem, aki feleségével időzik Párizsban, ellátogat a már halott Munkácsy Mihály (Gerner Csaba) lezárt műtermébe, ahol meglepetés fogadja: már érkezése előtt ott tartózkodik Munkácsy (vagy a szelleme), akivel történeti és művészetelméleti vitába bonyolódik. Beszélgetésük középpontjában az a ma is létező és érvényességét vagy kizárólagosságát nehezen megmagyarázható kérdés áll, hogy
a világpolgárként élő és alkotó művész, aki nemzetközi szinten emeli hazája dicsőségét, vagy a nemzetét jelenlétével is vállaló és szolgáló művész, aki a hazájában élőkkel együtt élve, azok napi képviseletét és szellemi fejlődését vállalja fel. (A Lány szerepében Kövesdi Kornélia.)
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Szerdán nulla órától olyan legendás hangjátékokkal tér vissza a Kossuth Rádió, melyeket az elmúlt 16 évben nem hallhattak: ismét lesz déli harangszó és éjfélkor Himnusz – tájékoztatta az MTVA Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-t.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!