A Magyar Kultúra Napja alkalmából tartott ünnepségen adják ét az aradi Kölcsey-díjakat
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Január 22. a Magyar Kultúra Napja, a kézirat tanúsága szerint ugyanis Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt. A nagymúltú aradi Kölcsey Egyesület ez alkalomból adja át a több mint húsz éve alapított Kölcsey-díjat, amelyet olyan személyeknek ítélnek oda, akik sokat tesznek az aradi magyarságért, a közművelődésért. A Magyar Kultúra Napja idei programját január 26-án, hétfőn tartják Aradon, a díjátadó után a békéscsabai Jókai Színház előadását láthatják az érdeklődők.
2026. január 21., 17:582026. január 21., 17:58
Az idén 145 éves aradi Kölcsey Egyesület 2004-ben adta át először a Kölcsey-díjakat, amelyeket olyan személyeknek – ritkán intézményeknek, szervezeteknek – adnak át, akik, illetve amelyek sokat tesznek az aradi magyarságért, a helyi magyar közművelődésért. A díjátadó napja a Magyar Kultúra Napja, vagy egy ahhoz közeli dátum.
az RMDSZ megyei szervezetével és az Aradi Karamaszínházzal együttműködve tartják meg az ünnepséget. A Kölcsey-díjakat mindig az előző évre osztják ki, így idén a 2025-ös kitüntetést adják át.
Az egyesület vezetőségének korábban nyilvánosságra hozott döntése értelmében idén Harsányi Attila színművész és Kurunczi Ferenc műkedvelő fotós veheti át a Kölcsey-díjat:
Fesztiválszereplésekre készül az Aradi Kamaraszínház, amelynek legújabb, frissen bemutatott monodrámájáról, Kean című különleges előadásról Tapasztó Ernő és Harsányi Attila beszélt.
Az amatőr fotós, civilben informatikai mérnök több mint 15 éve járja a várost és kapja lencsevégre a változatos építészeti stílussal büszkélkedő Arad bérpalotáit, a békebeli időkre emlékeztető épített örökséget.
A Kölcsey-díjjal járó bronzplakett Fritz Mihály ötvösművész munkája.
A kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc költő szatmárcsekei magányában 1823. január 22-én fejezte be a Hymnus, a’ Magyar nép zivataros századaiból című költeményét. A – mai helyesírással – Himnuszt a magyarok közmegegyezése tette össznemzeti imádsággá, azonban sokáig nem vált hivatalossá. Az Erkel Ferenc által 1844-ben megzenésített mű több próbálkozás után végül 1989-ben került jogszabályi védelem alá, hiszen ekkor lett a magyar alkotmány szövegének része.
A díjátadó után a közönség a békéscsabai Jókai Színház Idegenek és ismerősök című produkcióját láthatja. Zalán Tibor darabját Herczeg T. Tamás rendezte, az előadás zenéjét Varga Bálint szerezte.
A darab Jókai Mór (Czitor Attila) párizsi látogatása idején játszódik nem létező időben. Az írófejedelem, aki feleségével időzik Párizsban, ellátogat a már halott Munkácsy Mihály (Gerner Csaba) lezárt műtermébe, ahol meglepetés fogadja: már érkezése előtt ott tartózkodik Munkácsy (vagy a szelleme), akivel történeti és művészetelméleti vitába bonyolódik. Beszélgetésük középpontjában az a ma is létező és érvényességét vagy kizárólagosságát nehezen megmagyarázható kérdés áll, hogy
a világpolgárként élő és alkotó művész, aki nemzetközi szinten emeli hazája dicsőségét, vagy a nemzetét jelenlétével is vállaló és szolgáló művész, aki a hazájában élőkkel együtt élve, azok napi képviseletét és szellemi fejlődését vállalja fel. (A Lány szerepében Kövesdi Kornélia.)
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elvándorlás, családi kötelékek és kultúrák találkozása kerül előtérbe a 26. Filmtettfeszt filmjeiben. Az október 7-én kezdődő szemle Erdély több településén várja a nézőket, Kolozsváron húsz közönségtalálkozót is tartanak.
Kőszínházban szokatlannak számító kezdeményezést indított a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: színészeik saját élettörténetükből, személyes emléktöredékeikből, rendező nélkül készítenek monodrámát.
Élőszavas mesemondással, interaktív bemutatóval és családi történetekkel várják a látogatókat a kisbaconi Benedek Elek Emlékházban, ahol szeptember 30-án a nagy meseíró születésének 167. évfordulóját és a népmese napját ünneplik.
Életének 88. évében hétfőn elhunyt F. Bathó Ida színművész, a nagyváradi magyar színjátszás meghatározó alakja – közölte a Szigligeti Színház.
Három erdélyi művész vehette át Budapesten a Színikritikusok Díját: a legjobb férfi főszereplőnek, a legjobb női mellékszereplőnek és a legjobb zeneszerzőnek járó elismeréseket kapták.
Bartha Borókáé a Kaszás Attila-díj! – újságolta az örömhírt a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház a Facebook-oldalán. Bartha Boróka négy jelölt közül egyedüli erdélyiként versenyzett a rangos elismerésért.
Csíkszeredában, a Kolozsvári Magyar Opera mini-évadának részeként szeptember 30-án és október 1-jén, két napon át mesterkurzust tart Miklósa Erika Kossuth-díjas operaénekes, egyetemi tanár, a Magyar Szent István-rend kitüntetettje.
A normálishoz közelítő költségvetéssel, a jubileumi, 10. Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivállal, valamint 7 premierrel – 4 nagyszínpadi és 3 stúdió-bemutatóval – várja közönségét az új, 234. évadban a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Friss magyar filmekkel, országos premierekkel, közönségtalálkozókkal és izgalmas szakmai programokkal érkezik október 7-én a 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle: a fesztivál 15 erdélyi helyszínen várja a közönséget.
Kulturális eseményekkel, szakrális sétákkal kezdődött el szombaton az Ars Sacra Fesztivál Nagyszebenben. A szeptember 20-áig tartó rendezvénysorozat keretében szombaton a Nyitott Templomok Napját is megtartják – tájékoztatták a szervezők az MTI-t.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!