A Magyar Kultúra Napja alkalmából tartott ünnepségen adják ét az aradi Kölcsey-díjakat
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Január 22. a Magyar Kultúra Napja, a kézirat tanúsága szerint ugyanis Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt. A nagymúltú aradi Kölcsey Egyesület ez alkalomból adja át a több mint húsz éve alapított Kölcsey-díjat, amelyet olyan személyeknek ítélnek oda, akik sokat tesznek az aradi magyarságért, a közművelődésért. A Magyar Kultúra Napja idei programját január 26-án, hétfőn tartják Aradon, a díjátadó után a békéscsabai Jókai Színház előadását láthatják az érdeklődők.
2026. január 21., 17:582026. január 21., 17:58
Az idén 145 éves aradi Kölcsey Egyesület 2004-ben adta át először a Kölcsey-díjakat, amelyeket olyan személyeknek – ritkán intézményeknek, szervezeteknek – adnak át, akik, illetve amelyek sokat tesznek az aradi magyarságért, a helyi magyar közművelődésért. A díjátadó napja a Magyar Kultúra Napja, vagy egy ahhoz közeli dátum.
az RMDSZ megyei szervezetével és az Aradi Karamaszínházzal együttműködve tartják meg az ünnepséget. A Kölcsey-díjakat mindig az előző évre osztják ki, így idén a 2025-ös kitüntetést adják át.
Az egyesület vezetőségének korábban nyilvánosságra hozott döntése értelmében idén Harsányi Attila színművész és Kurunczi Ferenc műkedvelő fotós veheti át a Kölcsey-díjat:
Fesztiválszereplésekre készül az Aradi Kamaraszínház, amelynek legújabb, frissen bemutatott monodrámájáról, Kean című különleges előadásról Tapasztó Ernő és Harsányi Attila beszélt.
Az amatőr fotós, civilben informatikai mérnök több mint 15 éve járja a várost és kapja lencsevégre a változatos építészeti stílussal büszkélkedő Arad bérpalotáit, a békebeli időkre emlékeztető épített örökséget.
A Kölcsey-díjjal járó bronzplakett Fritz Mihály ötvösművész munkája.
A kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc költő szatmárcsekei magányában 1823. január 22-én fejezte be a Hymnus, a’ Magyar nép zivataros századaiból című költeményét. A – mai helyesírással – Himnuszt a magyarok közmegegyezése tette össznemzeti imádsággá, azonban sokáig nem vált hivatalossá. Az Erkel Ferenc által 1844-ben megzenésített mű több próbálkozás után végül 1989-ben került jogszabályi védelem alá, hiszen ekkor lett a magyar alkotmány szövegének része.
A díjátadó után a közönség a békéscsabai Jókai Színház Idegenek és ismerősök című produkcióját láthatja. Zalán Tibor darabját Herczeg T. Tamás rendezte, az előadás zenéjét Varga Bálint szerezte.
A darab Jókai Mór (Czitor Attila) párizsi látogatása idején játszódik nem létező időben. Az írófejedelem, aki feleségével időzik Párizsban, ellátogat a már halott Munkácsy Mihály (Gerner Csaba) lezárt műtermébe, ahol meglepetés fogadja: már érkezése előtt ott tartózkodik Munkácsy (vagy a szelleme), akivel történeti és művészetelméleti vitába bonyolódik. Beszélgetésük középpontjában az a ma is létező és érvényességét vagy kizárólagosságát nehezen megmagyarázható kérdés áll, hogy
a világpolgárként élő és alkotó művész, aki nemzetközi szinten emeli hazája dicsőségét, vagy a nemzetét jelenlétével is vállaló és szolgáló művész, aki a hazájában élőkkel együtt élve, azok napi képviseletét és szellemi fejlődését vállalja fel. (A Lány szerepében Kövesdi Kornélia.)
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Enyedi Ildikó magyar rendező filmjeiből szervez retrospektív vetítéssorozatot március 13–15. között a kolozsvári Művész mozi. A programban Az én XX. századom, a Testről és lélekről és a Csendes barát című film szerepel.
Az AI egyre látványosabban formálja a kreatív iparágakat, köztük a könyvillusztráció világát is. Az Ép ész vs. gép ész című cikkorozatunkban a többször díjazott grafikus, Orosz Annabella beszél arról, hogyan alakítja át az AI az alkotói folyamatot.
Immár 7. alkalommal zajlik Szatmárnémetiben a Magyar Színházi Szövetség (MASZÍN) vándorfesztiválja, a MaFeszt. A március 9-ig tartó, tíznapos seregszemlén az erdélyi magyar színházak több előadását nyílt alkalmunk megtekinteni.
Az elmúlt hetekben találgatások és plágiumvádak kísérték Tompa Gábor készülő Ionesco-rendezését, amely eredetileg a budapesti Nemzeti Színház számára készült.
Sepsiszentgyörgyön csütörtökön nyitják meg L. Deák Réka Színek, formák, hangulatok című kiállítását.
Szatmárnémetiben, a 7. MaFeszt helyszínén tartott sajtótájékoztatón jelentették be: három erdélyi magyar társulat csatlakozott újonnan a MASZÍN – Magyar Színházi Szövetséghez.
A budapesti Néprajzi Múzeum idén is megszervezi a Nemzetközi Népismereti Filmszemlét, amelyre ifjúsági kategóriában is várja a pályamunkákat az egész Kárpát-medencéből, a 7–12. osztályos magyar diákoktól.
Rendezői pályafutásáért életműdíjban részesíti Tompa Gábort, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatóját a Román Színházi Szövetség (UNITER). A szakmai testület szerdán tette közzé a 2025-ös év UNITER-díj jelöléseinek listáját.
Visszatér Szatmárnémetibe a MASZÍN (Magyar Színházi Szövetség) vándorfesztiválja, a MaFeszt. A tíznapos, február 28-án kezdődő szemlén bemutatkoznak a MASZÍN tagszínházainak társulatai, prózai, tánc- és bábtagozatai.
Két előadással, az ifj. Vidnyánszky Attila rendezte Ifjú barbárok és a Janovics című produkcióval lép fel a debreceni XVI. DESZKA Fesztiválon a Kolozsvári Állami Magyar Színház – adta hírül az erdélyi teátrum.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!