Fotó: MTI
Magyar királyok koronázási érmeiből nyílik kiállítás pénteken az Erdélyi Történeti Múzeumban, Kolozsváron. A kiállításon 24 magyar király és királyné koronázása alkalmára vert, vagy koronázását megörökítő érmek mellett a magyar Szent Korona eredeti technikával készült másolatát is megtekintheti a közönség.
2017. november 23., 23:122017. november 23., 23:12
Gazdac Alföldy Ágnes, a kiállítás kurátora az MTI-nek elmondta, hogy mintegy háromszáz koronázási érmet mutatnak be, amelyek fele a kolozsvári múzeum gyűjteményéből származik, a másik felét pedig a budapesti Nemzeti Múzeumból kölcsönözték. A mohácsi csatában meghalt II. Lajos volt az első magyar király, akinek a koronázására ilyen érmet vertek. Ezután az 1564-től uralkodó Miksa és az őt követő valamennyi Habsburg király veretett koronázási érmeket – emlékeztetett.
Az érmek egy részét a koronázási ceremónia keretében az uralkodó ajánlotta fel az egyháznak, másik részét pedig a koronázás megörökítésére verették az esemény után. Készültek ugyanakkor koronázási zsetonok is, amelyeket a ceremónia végeztével az uralkodó az ünneplő tömeg közé szórt.
Gazdac Alföldy Ágnes elmondta, a zsetonok általában parányi méretűek, de az érmek között tekintélyes méretűek is akadnak. Hogy a közönség jól láthassa ezeket, az érmek egy részét kinagyítva, illusztrációkon is szemügyre lehet venni. A kurátor megjegyezte, a koronázási érmekből általában többet is megőriztek.
Hozzátette: néhány éve indult egy program a különböző európai gyűjteményekben fellelhető koronázási érmek felkutatására. Ekkor derült ki, hogy a kolozsvári Erdélyi Történeti Múzeumé az egyik leggazdagabb ilyen gyűjtemény.
A románul és magyarul feliratozott kiállítás ugyanakkor a szent korona történetébe és a koronázás ceremóniájába is betekintést nyújt. A kiállítás teljes időtartama alatt (2018. január 24-ig) megnézhető az a románul feliratozott dokumentumfilm is, amelyet a Lendület kutatócsoport készített a Szent Korona történetéről. A kiállítás keretében egy olyan eredeti koronázási pálca is megtekinthető lesz, amelyet I. Ferenc király megkoronázásakor a koronázási ceremóniát vezető udvarmester használt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Rendhagyó eseményre készül az idén 125 éves Szigligeti Színház: az ünnepi évadot egy szabadtéri eseménnyel nyitják meg szeptember 12-én, pénteken, 17.30 órától – tájékoztatott hétfőn a teátrum sajtóirodája.
Megsérült a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház egyik színésznője a teátrum vasárnap esti próbáján. A színésznő könnyebb sérüléseket szenvedett, a próbákat felfüggesztették.
Hat történelmi felekezet templomai lesznek nyitva szeptember 13-án Nagyszebenben a kilenc napig tartó Ars SACRA egyházművészeti fesztivál első napján.
Május elején nyílt meg és október 26-ig látogatható a Varázshatalom – Tudás. Közösség. Akadémia című időszaki kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban. Az idén 200 éves Magyar Tudományos Akadémiát bemutató tárlat nemcsak a tudományos közösséget szólítja meg.
Különleges helyszínre érkezik a Hunyadi-sorozat: a kincses városban megnyílnak Mátyás király szülőházának kapui egy maratoni vetítésre.
A Csoóri Sándor-program részeként idén 2,5 milliárd forint támogatást osztanak szét 1600 népművészettel, néptánccal és néphagyományokkal foglalkozó szervezet között Magyarországon és külhonban is.
Szeptember 5. és 7. között tartják a WonderPuck Utcaszínházi Fesztivált Kolozsváron.
A parajdi bányakatasztrófa károsultjainak megsegítésére, a közösségi összefogás erejére hívták fel a figyelmet a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház hétvégi sporteseményének résztvevői.
Bocsárdi László a 40 éve alakult gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház alapító-rendezője volt, majd hosszú ideig vezette a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházat.
Bartók Béla halálának 80. évfordulójára emlékeznek a zeneszerző Temes megyei szülővárosában, Nagyszentmiklóson – tájékoztatta a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) szegedi regionális munkacsoportja az MTI-t.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!