
A 45 éve megjelenő Szivárványt már az ovisok is lapozgatják, nemcsak az olvasni már tudó elemisták
Fotó: Deák Szidónia
Nyolcszáz gyerek részvételével ünnepli megalapításának 45. évfordulóját a legkisebbeknek szóló gyermeklap, a Szivárvány szerkesztősége. A szombati ünnepséget a Kolozsvári Magyar Operában tartják, a nagy találkozás jelentőségéről, a 3–8 éveseknek szóló lap küldetéséről László Noémi főszerkesztőt kérdeztük. Arról, hogy konkrétan miért szeretik az elemisták a Szivárványt, és miként hasznosítható az oktatásban, Simon Mária, a kolozsvári Sigismund Toduță Zenei Főgimnázium tanítónője mondta el tapasztalatát. Kérdésünkre Simon Mária hat másodikos tanítványa is megfogalmazta véleményét.
2025. október 09., 21:012025. október 09., 21:01
Nagyszabású ünnepség keretében ünneplik október 11-én, szombaton a Kolozsvári Magyar Operában a legkisebbeknek szóló, Szivárvány című gyermeklap alapításának 45. évfordulóját. Az ünnepségre – amelyen zenekarok, gyerekkórusok és néptáncosok lépnek színpadra – természetesen kis olvasók és pedagógusaik is részt vesznek. A gálán a Karaván Együttes, a kolozsvári Sigismund Toduță Zenei Főgimnázium Guttmann Mihály Elemista Kórusa, a János Zsigmond Unitárius Kollégium Billegető Népdalköre, az Apróbogáncs néptáncegyüttes köszönti a Szivárványt.
ezen kívül azt is elmondta, hogy miként segíti a lap pedagógusi munkáját. Simon Mária hat kis tanítványa is nyilatkozott megkeresésünkre arról, hogy miért szeretik a Szivárványt.
A Szivárvány 45. születésnapját ünnepi kiadvánnyal és országos eseménysorozattal teszi emlékezetessé a szerkesztőség
Fotó: Szivárvány gyermeklap
László Noémi megkeresésünkre elmondta, miért tartják fontosnak, hogy szemtől szemben, személyes részvételű közös találkozással ünnepeljen a gyermeklap nagy családja. „Hagyománya van az ünnepi évfordulóknak a Napsugár és Szivárvány gyermeklapok életében. A Szivárvány 45. születésnapját ünnepi kiadvánnyal és országos eseménysorozattal tettük emlékezetessé.
Fontos Kolozsváron is megünnepelni, hogy a gyerekek még mindig szeretik és olvassák ezt a lapot. 800 gyereket, 50 pedagógust várunk javarészt Kolozsvárról, a megyéből és a környező megyékből” – mondta a főszerkesztő. László Noéminek felvetettük: már közhelyszámba megy, hogy az utóbbi években a digitálisan vizuális világ mind erősödő dominanciája miatt egyre inkább háttérbe szorul a nyomtatott, írott szó. Villámgyorsan egymást követő, készen kapott mozgóképeket fogyaszt egyre több gyerek, és a felnőttek is, így fölmerülhet a kérdés, a visszajelzések alapján hogyan körvonalazódik, miért fontos mégis az elemisták számára a havonta megjelenő, nívós tartalmat kínáló nyomtatott lap. „Azért, mert így járulhatunk hozzá a gyerekek olvasóvá neveléséhez.
Lapunk ugyanakkor képi világával is nevel, hiszen a jó ízlést támogatja és fejleszti, képviseli mindazt, ami képzőművészeti értelemben értékesnek, értékelendőnek számít” – fejtette ki a főszerkesztő. Hozzátette, mindenhonnan ömlik ránk a figyelmeztetés, hogy ideje lelassulni, és sajnos ez már gyermekkorban is aktuális: épp ezt a lelassulást szolgálják az általuk szerkesztett gyermeklapok.
Évszakok örök körforgása a Szivárvány hasábjain látható illusztrációkon
Fotó: Szivárvány gyermeklap
A főszerkesztőtől azt is megkérdeztük, mik azok a gondolatok, irányelvek, amikhez a 45 év alatt a lap szerkesztősége következetesen ragaszkodott: a kezdetektől egészen mostanig és a jövőben is tervez ezekhez igazodni, valamint milyen tekintetben változik a Szivárvány. „Első és legfontosabb számunkra az anyanyelv, az anyanyelv tisztaságának, hitelességének, sokoldalúságának védelme. Igaz ugyan, ahogyan Nádasdy Ádám tanár úr mindig aláhúzza, hogy a használat felülírja a szabályokat, de ettől függetlenül vigyázhatunk arra, hogy mindaz, amit nyelvileg hagyományosnak, értékesnek és szépnek tartunk, lehetőség szerint fennmaradjon.
1990 januárjában, amikor nevet váltott a gyermeklap, az első címlapot Deák Ferenc rajzolta
Fotó: Szivárvány gyermeklap
Mint fogalmazott, változtatni a kép és szöveg arányán változtattak már eddig is igen sokat: elfogadtak új, digitális képzőművészeti technikákat, időnként abszurd vagy esetleg kevésbé érthető szövegeket is közölnek, mert az is része a mindenkori valóságnak. „Amire állandóan törekszünk, az azonban ennyi: jót s jól” – summázott a főszerkesztő.
Simon Mária, a kolozsvári Sigismund Toduță Zenei Főgimnázium tanítónője kérdésünkre elmondta, hogy tapasztalata szerint miként segíti a gyerekek horizontjának alakulását a Szivárvány. „Minden tanító arra törekszik, hogy megszerettesse az olvasást a tanítványaival. A közvélemény szerint a gyermekek egyre kevesebbet olvasnak, de az a tapasztalatom, hogy a kisiskolások örömmel olvasnak, kíváncsian veszik kézbe a jó könyveket, minőségi gyermeklapokat.
Nagy nyereség az, hogy a gyermekek a klasszikus gyermekirodalom, a népmesék mellett a kortárs erdélyi írók és költők legjobbjainak alkotásait olvashatják” – mondta a pedagógus.
Kortárs képzőművészek illusztrálják a kicsiknek szóló gyermeklapot
Fotó: Szivárvány gyermeklap
Mint fogalmazott, a kicsik szívesen olvassák ezeket a rövid meséket, mert a téma és a nyelvezet ismerős számukra, szeretik a mindennapi élethelyzetekből merítő humoros történeteket, amelyeknek eseményeivel, szereplőivel könnyen azonosulni tudnak. „Megfigyeltem, hogy a kisiskolások gyakrabban hallgatnak, olvasnak mesét, mint verset. Sokan közülük legfennebb az óvodában, majd az iskolában olvasott, tanult verseket ismerik, és verseskötetet elvétve lapozgatnak. Pedig azok a gyermekek, akik megérzik a versek játékosságát, dallamosságát, megragadó képi világát, később nagyobb érdeklődéssel veszik kézbe a hosszabb szövegeket is. Ha gyakran hallanak élvezhető, jó gyermekverseket, könnyen megtanulják és szívesen mondogatják azokat” – mondta Simon Mária. Hozzátette,
Arra is rávilágított, hogy a lap hasábjain a verseket és meséket a gyermekek világához közel álló színes illusztrációk veszik körül, a címlapon szereplő kép első pillantásra felkelti a gyermekek érdeklődését, de a lap teljes képi világa alakítja a képzeletüket, esztétikai érzéküket és művészet iránti fogékonyságukat. „Akad gyermek, aki az illusztráció alapján választja ki, melyik mesét vagy verset szeretné elolvasni a lapból. Ez azt jelenti, hogy a képek szerepe nem merül ki abban, hogy a szövegek „kísérőiként” segítik azok megértését, hanem már olvasás előtt felkeltik az olvasók érdeklődését a történet iránt, életre keltik a történet egy-egy pillanatát. Nagyszerű lehetőség és élmény a gyermekeknek az is, hogy a Szivárványban megjelenő versek, mesék szerzőivel író-olvasó találkozókon megismerkedhetnek,
A Szivárvány nívós képanyaga a betűket még nem ismerő legkisebbeknek is szól
Fotó: Deák Szidónia
Simon Máriától azt is megkérdeztük, miként segíti pedagógusi munkájában a Szivárvány. Elmondta, a lap abban segít, hogy a tanító könnyen eligazodjon a kortárs gyermekirodalomban, tájékozott legyen, és bátran használja a mai irodalmi alkotásokat tanórán is.
„Azokban az iskolákban, ahol nehezebb beszerezni az új gyermekirodalmi kiadványokat, mesés- vagy versesköteteket, havonta hozzáférhetnek a gyermekek olyan alkotásokhoz, amelyek a tankönyvből, az iskolai könyvtárból vagy az otthoni könyvespolcról hiányoznak. Ha leleményesek vagyunk, bármelyik tanórán használhatjuk a Szivárványt előkészítő, első, de még második osztályban is” – ecsetelte Simon Mária. Rámutatott, amikor megérkezik az új lapszám, eleinte csak lapozgatják a gyerekek, örülnek neki, hosszasan nézegetik az illusztrációkat, felfedezik benne a kifestőket, a Böngésző rovat verseihez kapcsolódó feladatokat és a kézimunka mellékletet.
A friss lapszámból általában a rövidebb szövegeket, verseket olvassuk el először. Azok a gyermekek, akik vállalkoznak rá, kiválasztanak egy verset a lapból, és rövid felkészülés után felolvassák a társaiknak” – mondta a tanítónő. Hozzátette, a Szivárványban olvasott versek év végi ünnepélyek forgatókönyvébe is bekerülnek, vagy éppen szavalóversenyen hangzanak el. „Mindig szakítunk időt a Szivárványban megjelenő mesék elolvasására, hiszen a már olvasni tudó gyermekek is szívesen hallgatják a tanítót. Mesehallgatás közben jobban beleélik magukat a történetbe, megtanulják elképzelni a szereplőket, helyszíneket, eseményeket, de egy hosszú tanítási nap után a mese megnyugtatja, lecsendesíti őket. Az olvasni tanuló gyermekeknek is sok lehetőséget kínál a Szivárvány” – mondta a pedagógus.
László Noémi főszerkesztő ünnepi köszöntője
Fotó: Szivárvány gyermeklap
Mint részletezte, miközben a gyerekek nézegetik,
Később a meséket, verseket silabizálva, aláhúzzák bennük a tanult betűt vagy az azt tartalmazó szavakat.
„Sok előkészítő osztályos is büszkélkedik azzal, hogy a Böngésző rovat nagybetűvel szedett verseit el tudja olvasni, sőt az egyszerűbb rejtvények megfejtésével is próbálkoznak. A másodikosok már jól ismerik a lapot kívülről-belülről, önállóan olvassák, így egy kedvenc mesét, ami sokféle feladatot kínál, közösen fel is dolgozunk órán. Különösen örülök Kukucsi nyomozós meséinek. Első osztályban minden hónapban elolvastuk egy-egy környezetismeret órán a kis vakond kalandos történeteit” – részletezte Simon Mária. Mint fogalmazott,
Azt is elmondta, hogy a kicsik kézimunkaórán, de otthon is szívesen vágnak, ragasztanak ceruzatartót, őszi süni-kopogtatót, adventi kalendáriumot vagy éppen papírkosarat anyák napjára a Szivárvány kézimunka mellékletében leírt utasítások alapján.
A Szivárvány gyermeklap képanyagát számos képzőművész készíti
Fotó: Szivárvány gyermeklap
„A számok világával ismerkedő gyermekek számösszekötő feladatokat találnak a lapban, megszámlálhatják a meseillusztrációkon, hány feje van a sárkánynak vagy hány lépcsőfoka van a csigalépcsőnek, a nagyobbak akár szöveges feladatokat is alkothatnak a képek alapján. A Szivárvány sok lehetőséget rejt magában, és az a tanító képes felismerni és megvalósítani ezeket, akinek szívügye hogy tanítványai ne csak értő, hanem örömmel olvasók legyenek, és akit a szülők támogatnak azzal, hogy előfizetnek a lapra” – fejtette ki Simon Mária. Kérdésünkre arról is beszélt, hogy
„Magukénak érzik, mert színezhetnek, rajzolhatnak, írhatnak a lapjaira. Örülnek, ha ismerős nevet vagy éppen a sajátjukat fedezik fel a beküldött versek, rajzok alatt. Kitartóan gyűjtögetik a lapból kivágható bélyegeket, és izgatottan várják tanév végén a jutalmat, ami soha nem marad el” – mondta a pedagógus.
A képzeletet magával ragadó illusztrációk a gyermeklap hasábjain
Fotó: Szivárvány gyermeklap

Nyolc erdélyi megyéből érkeztek tanítónők és óvónők a Kolozs megyei Válaszútra, a Napsugár és Szivárvány gyermeklapok munkaközössége által szervezett pedagógusfórumra.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Szerdán nulla órától olyan legendás hangjátékokkal tér vissza a Kossuth Rádió, melyeket az elmúlt 16 évben nem hallhattak: ismét lesz déli harangszó és éjfélkor Himnusz – tájékoztatta az MTVA Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-t.
szóljon hozzá!