Az elmúlt tíz év alatt Sepsiszentgyörgy több mint 20 millió eurót költött kulturális intézményei fenntartására
Fotó: Beliczay László
Évtizedek óta fennálló igazságtalanság orvoslásának tartja Antal Árpád, hogy a kormány kulturális alapot hoz létre az önkormányzatok által fenntartott művelődési intézmények részfinanszírozására.
2019. december 30., 18:022019. december 30., 18:02
2019. december 30., 18:052019. december 30., 18:05
Sepsiszentgyörgy polgármesterének javaslatát elfogadta a kabinet, így a kormány által felelősségvállalással elfogadott jövő évi költségvetési törvényben szerepel, hogy
Korábban lapunknak Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor is újdonságként értékelte, hogy a szövetség javaslatára a kulturális alap létrehozása bekerült a büdzsébe.
Antal Árpád ugyanakkor a hétfői sajtótájékoztatón rámutatott, méltánytalan, hogy a gazdag nagyvárosok művelődési intézményeit az állam működteti, miközben a kisebb városokban az önkormányzatok saját költségvetésből tartják fenn ezeket. Példaként említette, hogy
Ilyen körülmények között is, a minden évben elkészülő kulturális vitalitást kimutató felmérésben Sepsiszentgyörgy az országos második helyezett Kolozsvár után. Másrészt Sepsiszentgyörgy és Csíkszereda a romániai városok között a legtöbb pénzt fordítja saját költségvetésből a művelődési intézményekre. Sepsiszentgyörgy évente saját büdzséje 7-9 százalékát költi kultúrára, ami évi hárommillió euró.
A városi önkormányzat négy teátrumot tart fenn saját költségvetéséből: a Tamási Áron Színházat, valamint a hozzá tartozó Cimborák Bábszínházat és az MStudio mozgásszínházat, illetve az Andrei Mureșanu román színházat. Antal Árpád kiszámolta, hogy a személyi jövedelemadó 3 százaléka országos szinten mintegy 720 millió lej, ebből a költségvetés törvénye szerint a színházak, operák, filharmóniák működési költségeire hívhatnak le pénzt a fenntartó önkormányzatok.
A múzeumok és könyvtárak működését nem támogatják, mert ezeket az intézményeket az egész országban a helyi vagy megyei önkormányzatok tartják fenn, nincsenek megkülönböztetések, hogy helyi vagy állami pénzből finanszírozzák. Antal Árpád szerint ez nagy segítség az önkormányzatoknak, az alap létrehozása precedensértékű, és abban bízik, hogy nemcsak a jövő évben lesz elérhető, hanem a következő esztendőkben is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!