
Az elmúlt tíz év alatt Sepsiszentgyörgy több mint 20 millió eurót költött kulturális intézményei fenntartására
Fotó: Beliczay László
Évtizedek óta fennálló igazságtalanság orvoslásának tartja Antal Árpád, hogy a kormány kulturális alapot hoz létre az önkormányzatok által fenntartott művelődési intézmények részfinanszírozására.
2019. december 30., 18:022019. december 30., 18:02
2019. december 30., 18:052019. december 30., 18:05
Sepsiszentgyörgy polgármesterének javaslatát elfogadta a kabinet, így a kormány által felelősségvállalással elfogadott jövő évi költségvetési törvényben szerepel, hogy
Korábban lapunknak Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor is újdonságként értékelte, hogy a szövetség javaslatára a kulturális alap létrehozása bekerült a büdzsébe.
Antal Árpád ugyanakkor a hétfői sajtótájékoztatón rámutatott, méltánytalan, hogy a gazdag nagyvárosok művelődési intézményeit az állam működteti, miközben a kisebb városokban az önkormányzatok saját költségvetésből tartják fenn ezeket. Példaként említette, hogy
Ilyen körülmények között is, a minden évben elkészülő kulturális vitalitást kimutató felmérésben Sepsiszentgyörgy az országos második helyezett Kolozsvár után. Másrészt Sepsiszentgyörgy és Csíkszereda a romániai városok között a legtöbb pénzt fordítja saját költségvetésből a művelődési intézményekre. Sepsiszentgyörgy évente saját büdzséje 7-9 százalékát költi kultúrára, ami évi hárommillió euró.
A városi önkormányzat négy teátrumot tart fenn saját költségvetéséből: a Tamási Áron Színházat, valamint a hozzá tartozó Cimborák Bábszínházat és az MStudio mozgásszínházat, illetve az Andrei Mureșanu román színházat. Antal Árpád kiszámolta, hogy a személyi jövedelemadó 3 százaléka országos szinten mintegy 720 millió lej, ebből a költségvetés törvénye szerint a színházak, operák, filharmóniák működési költségeire hívhatnak le pénzt a fenntartó önkormányzatok.
A múzeumok és könyvtárak működését nem támogatják, mert ezeket az intézményeket az egész országban a helyi vagy megyei önkormányzatok tartják fenn, nincsenek megkülönböztetések, hogy helyi vagy állami pénzből finanszírozzák. Antal Árpád szerint ez nagy segítség az önkormányzatoknak, az alap létrehozása precedensértékű, és abban bízik, hogy nemcsak a jövő évben lesz elérhető, hanem a következő esztendőkben is.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
szóljon hozzá!