Az elmúlt tíz év alatt Sepsiszentgyörgy több mint 20 millió eurót költött kulturális intézményei fenntartására
Fotó: Beliczay László
Évtizedek óta fennálló igazságtalanság orvoslásának tartja Antal Árpád, hogy a kormány kulturális alapot hoz létre az önkormányzatok által fenntartott művelődési intézmények részfinanszírozására.
2019. december 30., 18:022019. december 30., 18:02
2019. december 30., 18:052019. december 30., 18:05
Sepsiszentgyörgy polgármesterének javaslatát elfogadta a kabinet, így a kormány által felelősségvállalással elfogadott jövő évi költségvetési törvényben szerepel, hogy
Korábban lapunknak Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor is újdonságként értékelte, hogy a szövetség javaslatára a kulturális alap létrehozása bekerült a büdzsébe.
Antal Árpád ugyanakkor a hétfői sajtótájékoztatón rámutatott, méltánytalan, hogy a gazdag nagyvárosok művelődési intézményeit az állam működteti, miközben a kisebb városokban az önkormányzatok saját költségvetésből tartják fenn ezeket. Példaként említette, hogy
Ilyen körülmények között is, a minden évben elkészülő kulturális vitalitást kimutató felmérésben Sepsiszentgyörgy az országos második helyezett Kolozsvár után. Másrészt Sepsiszentgyörgy és Csíkszereda a romániai városok között a legtöbb pénzt fordítja saját költségvetésből a művelődési intézményekre. Sepsiszentgyörgy évente saját büdzséje 7-9 százalékát költi kultúrára, ami évi hárommillió euró.
A városi önkormányzat négy teátrumot tart fenn saját költségvetéséből: a Tamási Áron Színházat, valamint a hozzá tartozó Cimborák Bábszínházat és az MStudio mozgásszínházat, illetve az Andrei Mureșanu román színházat. Antal Árpád kiszámolta, hogy a személyi jövedelemadó 3 százaléka országos szinten mintegy 720 millió lej, ebből a költségvetés törvénye szerint a színházak, operák, filharmóniák működési költségeire hívhatnak le pénzt a fenntartó önkormányzatok.
A múzeumok és könyvtárak működését nem támogatják, mert ezeket az intézményeket az egész országban a helyi vagy megyei önkormányzatok tartják fenn, nincsenek megkülönböztetések, hogy helyi vagy állami pénzből finanszírozzák. Antal Árpád szerint ez nagy segítség az önkormányzatoknak, az alap létrehozása precedensértékű, és abban bízik, hogy nemcsak a jövő évben lesz elérhető, hanem a következő esztendőkben is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
Szerkezeti és tartalmi felújításon esett át az erdélyi kastélyok legnagyobb internetes enciklopédiája, a kastelyerdelyben.ro honlap – tájékoztatta szerkesztőségünket az Erdélyi Történelmi Családok Kutatóközpontja.
„Megtörténik, hogy a kitalált hős mintegy önálló életre kel és bevonz olyan témákat, amikkel valamikor találkoztam, elraktároztam. Ezek előjönnek, történetbe kívánkoznak” – fejtette ki első szépirodalmi könyve megírásáról Bodó Márta kolozsvári újságíró.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!