
Fotó: Biró István/Kolozsvári Magyar Napok
Solo. Never alone. címmel nyílt önálló kiállítása Szentes Zágonnak a kolozsvári L`autre Caféban. Az ismert festőművész, grafikus, fotográfus ezúttal az elmúlt tíz év festményterméseit mutatja be a kincses város közönségének.
2019. augusztus 21., 15:382019. augusztus 21., 15:38
2019. augusztus 21., 16:482019. augusztus 21., 16:48
„Szentes Zágonban minimum egy százéves kalandor lakik” – jellemezte Molnár Emese kurátor, szociológus a kolozsvári és erdélyi magyar művészet- és irodalomkedvelő közönség által jól ismert képzőművészt. Akinek
A kiállítótérként is működő kávézót tulajdonosai egy nyitott, kozmopolita helynek szánják, ahol nem csak megtekinthetők, hanem meg is vásárolhatók a kiállító művész munkái – mondta el Zakariás Ágota kurátor, művészettörténész a Kolozsvári Magyar Napok keretében, kedden este tartott tárlatmegnyitón.
„Szentes Zágon a maga útját járja, széllel szemben, vagy olykor a szélkakassal megegyező irányba” – méltatta Molnár Emese a sokak által a kortárs szépirodalmi művekhez készített könyvborítói által is ismert képzőművészt, aki most 19 festményét tárja a nagyközönség elé. A „múlt, jelen és jövő határain állandóságban váltakozó kozmikus utazó”
Előtérben Zakariás Ágota, Szentes Zágon és Molnár Emese a kolozsvári L`Autre Caféban látogatható tárlat megnyitóján
Fotó: Biró István/Kolozsvári Magyar Napok
Festményeit látva így az embernek az az érzése támad, hogy egy távoli utazásról, időutazásról tért vissza, valahányszor bemutatja legújabb szerzeményét. Bár művészetére hatással van a múlt század elején kibontakozó konstruktivista irányzat és alkotásain a geometrikus stílus jegyei is felfedezhetők, „festményein sokszor nem az a lényeg hogy mit látunk, hanem hogy honnan és hogyan nézzük” – hívta fel a figyelmet Molnár Emese.
– értékelte. Hiszen a vászonról határozott meghívót kapunk a történet kibontására, a mögöttes tartalmak, lehetséges értelmezési tartományok felderítésére, „egy belső út bejárására tértől és időtől függetlenül”.
Szentes Zágon képzőművész
Fotó: Biró István/Kolozsvári Magyar Napok
A méltató arra is kitért, hogy a csíkszeredai származású, Kolozsváron élő képzőművész alkotásaiban megvalósul „a robotika és a természet egysége”. „Mechanikus, fotós szemmel nézi a világot, pillanatot rögzít az öröklét sugallatával, de nem átall emlékeztetni minden egyes ecsetvonással a lét behatároltságára, a választásaink, döntéseink limitáltságára.” Kézjegye kivétel nélkül szerves része az alkotásnak, „illeszkedik, simul a tájhoz, legyen az mélytengeri óceán vagy galaktikus birodalom”.
És míg a maga útját járja, tovább kutat mélységek és magasságok között, mi „reménykedhetünk abban, hogy itt-ott nyitva hagy egy-egy csillagkaput”.
Fotó: Biró István/Kolozsvári Magyar Napok
A művész elmúlt tíz évben született, zömében saját tulajdonban lévő munkáit tartalmazó tárlat október 31-éig tekinthető meg a Ion Creangă 8. szám alatti kávézóban, kiállítótérben.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
szóljon hozzá!