2011. november 09., 08:502011. november 09., 08:50
Készülő kötetéből olvasott fel egy versciklust László Noémi kolozsvári költő a Bretter György Irodalmi Kör hétfő esti ülésén. Márkus András költő a művekhez írt vitaindítójában rámutatott: Nonót, a pajkos, játékos mesefigurát egyre inkább felváltja László Noémi, a komoly költő, aki ha egyes soraiban súrolja is a giccs határát, a következőben visszatéríti a verset a „helyes útra”. A szerző elmondta: sokszor hónapokig nem olvas verset, ellenben rengeteg regényt olvas el.
„Tulajdonképpen a regény az alaphangom, mégis verseket írok” – fogalmazott. Mint elmondta: „szégyellni való, vagy sem”, a készülő kötet versei a szerelemről szólnak, és a kötet egyelőre a Mindig először munkacímet viseli, hiszen ha az ember szerelmes, mindig úgy érzi, hogy először történik ez vele. „Ha lehetséges, szeretnék úgy egy kötetnyi verset írni erről a témáról, hogy története legyen” – jegyezte meg, kitérve arra, hogy újraolvasva ezeket a verseket, az volt a benyomása, hogy valóban fel lehet fedezni egy történetet benne, igaz, ez a történet nem csak vele történik.
A komolyabb hangvételt azzal magyarázta, hogy egyre többször jut eszébe, hogy egyszer meg kell halnia. A szerző egyébként kemény hangon bírálta azokat a kérdezőket, akik László Noémi, a nő és László Noémi, a költő kapcsolatát firtatták. „Amikor művészetről beszélünk, nem nőkről vagy férfiakról van szó, hanem alkotó emberekről. Nem számít, hogy nő-e vagy férfi az alkotó” – mondta.
Amint az est során kiderült, László Noémi a gyermekversek területén már komoly elismeréseket szerzett, iskolákban is gyakran felbukkannak az írásai, ráadásul rendszeresen közöl a Napsugár és a Szivárvány című gyermeklapokban. Irodalomkritikusi tevékenységével kapcsolatban megjegyezte: inkább hobbiként műveli, nem meri nagyon komolyan venni, mert ahhoz állandó és komoly készülés szükséges, aminek következtében nem lenne ideje egyébre. A készülő nyolcadik kötetéről még elmondta: mennyiségileg már megvan, minőségileg még csiszol rajta, de a közeljövőben megjelenhet.
A marosvécsi Kemény-kastély ad otthont a Helikon 100 jubileumi írótalálkozónak és emlékrendezvénynek, amely méltó módon idézi fel az Erdélyi Helikon száz évvel ezelőtti indulását.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.