2011. november 09., 08:502011. november 09., 08:50
Készülő kötetéből olvasott fel egy versciklust László Noémi kolozsvári költő a Bretter György Irodalmi Kör hétfő esti ülésén. Márkus András költő a művekhez írt vitaindítójában rámutatott: Nonót, a pajkos, játékos mesefigurát egyre inkább felváltja László Noémi, a komoly költő, aki ha egyes soraiban súrolja is a giccs határát, a következőben visszatéríti a verset a „helyes útra”. A szerző elmondta: sokszor hónapokig nem olvas verset, ellenben rengeteg regényt olvas el.
„Tulajdonképpen a regény az alaphangom, mégis verseket írok” – fogalmazott. Mint elmondta: „szégyellni való, vagy sem”, a készülő kötet versei a szerelemről szólnak, és a kötet egyelőre a Mindig először munkacímet viseli, hiszen ha az ember szerelmes, mindig úgy érzi, hogy először történik ez vele. „Ha lehetséges, szeretnék úgy egy kötetnyi verset írni erről a témáról, hogy története legyen” – jegyezte meg, kitérve arra, hogy újraolvasva ezeket a verseket, az volt a benyomása, hogy valóban fel lehet fedezni egy történetet benne, igaz, ez a történet nem csak vele történik.
A komolyabb hangvételt azzal magyarázta, hogy egyre többször jut eszébe, hogy egyszer meg kell halnia. A szerző egyébként kemény hangon bírálta azokat a kérdezőket, akik László Noémi, a nő és László Noémi, a költő kapcsolatát firtatták. „Amikor művészetről beszélünk, nem nőkről vagy férfiakról van szó, hanem alkotó emberekről. Nem számít, hogy nő-e vagy férfi az alkotó” – mondta.
Amint az est során kiderült, László Noémi a gyermekversek területén már komoly elismeréseket szerzett, iskolákban is gyakran felbukkannak az írásai, ráadásul rendszeresen közöl a Napsugár és a Szivárvány című gyermeklapokban. Irodalomkritikusi tevékenységével kapcsolatban megjegyezte: inkább hobbiként műveli, nem meri nagyon komolyan venni, mert ahhoz állandó és komoly készülés szükséges, aminek következtében nem lenne ideje egyébre. A készülő nyolcadik kötetéről még elmondta: mennyiségileg már megvan, minőségileg még csiszol rajta, de a közeljövőben megjelenhet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Látogatottsági adatok