2011. november 09., 08:502011. november 09., 08:50
Készülő kötetéből olvasott fel egy versciklust László Noémi kolozsvári költő a Bretter György Irodalmi Kör hétfő esti ülésén. Márkus András költő a művekhez írt vitaindítójában rámutatott: Nonót, a pajkos, játékos mesefigurát egyre inkább felváltja László Noémi, a komoly költő, aki ha egyes soraiban súrolja is a giccs határát, a következőben visszatéríti a verset a „helyes útra”. A szerző elmondta: sokszor hónapokig nem olvas verset, ellenben rengeteg regényt olvas el.
„Tulajdonképpen a regény az alaphangom, mégis verseket írok” – fogalmazott. Mint elmondta: „szégyellni való, vagy sem”, a készülő kötet versei a szerelemről szólnak, és a kötet egyelőre a Mindig először munkacímet viseli, hiszen ha az ember szerelmes, mindig úgy érzi, hogy először történik ez vele. „Ha lehetséges, szeretnék úgy egy kötetnyi verset írni erről a témáról, hogy története legyen” – jegyezte meg, kitérve arra, hogy újraolvasva ezeket a verseket, az volt a benyomása, hogy valóban fel lehet fedezni egy történetet benne, igaz, ez a történet nem csak vele történik.
A komolyabb hangvételt azzal magyarázta, hogy egyre többször jut eszébe, hogy egyszer meg kell halnia. A szerző egyébként kemény hangon bírálta azokat a kérdezőket, akik László Noémi, a nő és László Noémi, a költő kapcsolatát firtatták. „Amikor művészetről beszélünk, nem nőkről vagy férfiakról van szó, hanem alkotó emberekről. Nem számít, hogy nő-e vagy férfi az alkotó” – mondta.
Amint az est során kiderült, László Noémi a gyermekversek területén már komoly elismeréseket szerzett, iskolákban is gyakran felbukkannak az írásai, ráadásul rendszeresen közöl a Napsugár és a Szivárvány című gyermeklapokban. Irodalomkritikusi tevékenységével kapcsolatban megjegyezte: inkább hobbiként műveli, nem meri nagyon komolyan venni, mert ahhoz állandó és komoly készülés szükséges, aminek következtében nem lenne ideje egyébre. A készülő nyolcadik kötetéről még elmondta: mennyiségileg már megvan, minőségileg még csiszol rajta, de a közeljövőben megjelenhet.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.