László Csaba (balra) női karakter megformálásáért kapott UNITER-díjat
Fotó: Nemzetiszínház.ro/Bereczky Sándor
Alkotótársainak, valamint a marosvásárhelyi közönségnek is köszönhető a frissen kapott UNITER-díj – mondta el a Krónika megkeresésére László Csaba, a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat színésze, aki a Radu Afrim rendezte Grand Hotel Retromadárban megformált szerepéért (Szilveszter Zita) vehette át hétfő este az elismerést a Román Színházi Szövetség (UNITER) díjátadó gáláján Besztercén.
2022. július 05., 12:442022. július 05., 12:44
László Csaba a Krónikának elmondta, álszerénység lenne mindig ezt hangsúlyozni, de valóban úgy van, hogy az effajta díj az alkotócsapatnak szól. „Úgy gondolom, tanítani kell magunkat arra, hogy tudatában legyünk: együtt csináljuk, hiszen az ember egyedül nem tud színházat csinálni. Ez a díj visszajelzés arra vonatkozóan, hogy az ember jó helyen van, és talán jó, amit csinál. Fontos, hogy értékeljék a munkánkat” – mondta az udvarhelyszéki Városfalván született színművész, aki immár 21 éve van a pályán, mindvégig a Tompa Miklós Társulat tagjaként dolgozott.
Több erdélyi magyar színház előadása és színművésze is szerepelt a Romániai Színházi Szövetség (UNITER) idei jelöltjei között, a hétfő esti ünnepélyes gálán többen közölük díjra is váltották jelölésüket.
„Nagyon hajlamos vagyok a kételkedésre, sok mindent meg szoktam kérdőjelezni, és ezt oldanom kéne magamban” – vallotta be László Csaba. Mint mondta, a gálán a díjat felajánlotta a vásárhelyi közönségnek is, az övék is ez az elismerés. Kérdésünkre beszélt a Szilveszter Zita nevű női karakter megformálásáról is. Mint kifejtette, a karakter a szeretetet és az elfogadást keresi az életben.
Fotó: Nemzetiszínház.ro/Bereczky Sándor
„Az UNITER-gálán az is fontos visszajelzés volt számomra, hogy az egyik zsűritag azt mondta, szemtől szemben akar látni, megérinteni, mert nem tudja elhinni, hogy a női szerepet egy férfi játszotta. A szerep megformálása során simán, egyértelműen működött minden az első perctől” – mondta a díjazott. Arra is kitért, hogy nagyon hálás a rendezőnek, Radu Afrimnak, aki ráérzett arra, hogy ő milyen karaktert tudna jól megformálni.
– mondta László Csaba.
Fotó: Tompa Miklós Társulat
A 2021 januárjában bemutatott Grand Hotel Retromadár című előadás ismertetőjében az olvasható, a történet 2020-ban játszódik. Mioara, aki a 70-es években a Retromadár blokknak csapódik és forró aszfaltra zuhan című, korábbi Afrim-előadás tömbházában lakott, időközben felnőtt, írónő vált belőle és Belgiumban él.
Fotó: Tompa Miklós Társulat/Facebook
A tömbházból mára hotel lett, a neve Grand Hotel Retromadár, tulajdonosai egy bizarr pár, Aladár, az egykori virágárus és romantikus felesége, Zita. A hotelt a rendszerváltás utáni társadalom különböző rétegeit képviselő karakterek népesítik be: a rendőr, a pszichológus, a zenész, az énekes, a takarítónő mellett megjelennek a perifériára szorult alakok is. Az előadás általuk jeleníti meg napjaink világát, annak dilemmáit és problémáit, és egyben a művészet szerepére is reflektál. A korábbi előadáshoz hasonlóan a produkcióban ezúttal is ötvöződik a színpadi költészet, a humor és a társadalomkritika.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megtéríti az útiköltséget a Kolozsvári Magyar Opera azoknak a nézőknek, akik más településekről, szervezett csoportban érkeznek az előadásaira.
Nem a groteszk, egyperces írások szerzője, Örkény István „lép színpadra”, hanem az író, aki 1956 forradalmi napjaiban percről percre jegyzetel. A 70. évfordulón Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze adja elő a Noteszlapok, 1956 című írásból készült előadást.
Egy magyarországi hadtörténész, aki a kutatásáért félig Gyergyóremetére költözött, egy költő, aki tizenkét év alatt beváltotta a belé vetett bizalmat, egy 95 éves író-legenda és egy fiatal tehetség: ők kapták a Székelyföld kulturális folyóirat íjait.
Kató Csilla, a nagyszebeni Astra filmfesztivál művészeti igazgatója megható, egyben elgondolkodtató üzenetet közölt, miután szombat este összeesett a színpadon a fesztivál 33. kiadásának nyitógáláján tartott beszéde végén, a szebeni filharmóniában.
„Nemcsak azt szeretném hallani, hogyan szól egy hang, hanem hogy ki szól általa” – vallja Miklósa Erika. A Kossuth-díjas világhírű szoprán, a Kolozsvári Magyar Opera tiszteletbeli tagja erdélyi kötődéseiről is beszélt a Krónika megkeresésére.
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!