
László Csaba (balra) női karakter megformálásáért kapott UNITER-díjat
Fotó: Nemzetiszínház.ro/Bereczky Sándor
Alkotótársainak, valamint a marosvásárhelyi közönségnek is köszönhető a frissen kapott UNITER-díj – mondta el a Krónika megkeresésére László Csaba, a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat színésze, aki a Radu Afrim rendezte Grand Hotel Retromadárban megformált szerepéért (Szilveszter Zita) vehette át hétfő este az elismerést a Román Színházi Szövetség (UNITER) díjátadó gáláján Besztercén.
2022. július 05., 12:442022. július 05., 12:44
László Csaba a Krónikának elmondta, álszerénység lenne mindig ezt hangsúlyozni, de valóban úgy van, hogy az effajta díj az alkotócsapatnak szól. „Úgy gondolom, tanítani kell magunkat arra, hogy tudatában legyünk: együtt csináljuk, hiszen az ember egyedül nem tud színházat csinálni. Ez a díj visszajelzés arra vonatkozóan, hogy az ember jó helyen van, és talán jó, amit csinál. Fontos, hogy értékeljék a munkánkat” – mondta az udvarhelyszéki Városfalván született színművész, aki immár 21 éve van a pályán, mindvégig a Tompa Miklós Társulat tagjaként dolgozott.

Több erdélyi magyar színház előadása és színművésze is szerepelt a Romániai Színházi Szövetség (UNITER) idei jelöltjei között, a hétfő esti ünnepélyes gálán többen közölük díjra is váltották jelölésüket.
„Nagyon hajlamos vagyok a kételkedésre, sok mindent meg szoktam kérdőjelezni, és ezt oldanom kéne magamban” – vallotta be László Csaba. Mint mondta, a gálán a díjat felajánlotta a vásárhelyi közönségnek is, az övék is ez az elismerés. Kérdésünkre beszélt a Szilveszter Zita nevű női karakter megformálásáról is. Mint kifejtette, a karakter a szeretetet és az elfogadást keresi az életben.
Fotó: Nemzetiszínház.ro/Bereczky Sándor
„Az UNITER-gálán az is fontos visszajelzés volt számomra, hogy az egyik zsűritag azt mondta, szemtől szemben akar látni, megérinteni, mert nem tudja elhinni, hogy a női szerepet egy férfi játszotta. A szerep megformálása során simán, egyértelműen működött minden az első perctől” – mondta a díjazott. Arra is kitért, hogy nagyon hálás a rendezőnek, Radu Afrimnak, aki ráérzett arra, hogy ő milyen karaktert tudna jól megformálni.
– mondta László Csaba.
Fotó: Tompa Miklós Társulat
A 2021 januárjában bemutatott Grand Hotel Retromadár című előadás ismertetőjében az olvasható, a történet 2020-ban játszódik. Mioara, aki a 70-es években a Retromadár blokknak csapódik és forró aszfaltra zuhan című, korábbi Afrim-előadás tömbházában lakott, időközben felnőtt, írónő vált belőle és Belgiumban él.
Fotó: Tompa Miklós Társulat/Facebook
A tömbházból mára hotel lett, a neve Grand Hotel Retromadár, tulajdonosai egy bizarr pár, Aladár, az egykori virágárus és romantikus felesége, Zita. A hotelt a rendszerváltás utáni társadalom különböző rétegeit képviselő karakterek népesítik be: a rendőr, a pszichológus, a zenész, az énekes, a takarítónő mellett megjelennek a perifériára szorult alakok is. Az előadás általuk jeleníti meg napjaink világát, annak dilemmáit és problémáit, és egyben a művészet szerepére is reflektál. A korábbi előadáshoz hasonlóan a produkcióban ezúttal is ötvöződik a színpadi költészet, a humor és a társadalomkritika.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
szóljon hozzá!