
Fotó: Barabás Zsolt
2013. január 11., 05:592013. január 11., 05:59
A Gemza Péter rendezte előadás Abe Kobo A homok asszonya című regénye nyomán született – olvasható a Szkéné Színház közleményében. Gemza Péter, a Nagy József világhírű Jel Színházának tagja korábban elmondta: olyan mozgásszínházi előadást szeretett volna alkotni, amelyben a szöveg ugyanolyan erővel van jelen, mint a tánc. Az alkotók elsősorban arra a kérdésre keresik a választ, hogy egy határhelyzetbe került ember miként találhatja meg az adott abszurd létformában élete értelmét. A főszereplő tanár egy elszigetelt falu foglyául esik, ahol egy magányos nővel összezárva arra kényszerül, hogy értelmetlen „robotmunkát” végezzen. Méltóságától megfosztva először lázad helyzete ellen, majd alkudozni próbál, végül társra talál az asszonyban, és küzdeni kezd közös céljaikért.
„A könyvben vannak hangsúlyos részek, például a szökéskísérlet, ám ez a színpadi változatból kimarad, hiszen az alapszituációban is benne van, hogy a férfi első pillanattól megpróbál kitörni. A regény, a film az idő múlását érzékelteti, a darabban viszont összesűrűsödnek a történések, és a játék erősségére fektetik a hangsúlyt” – nyilatkozta a Krónikának a bemutató előtt a rendező.
„Gemza Péter előadása a regény, a mozgás, a zene, a csend, a fény, a sötétség és a költészet játékából születik meg” – áll az előadás ismertetőjében. Az előadásban a regény alaptörténete mellett hangsúlyos szerepet kapnak a mozgásszínházi elemek és Pier Paolo Pasolini költészete. Gemza Péter elmondta, azért tartotta fontosnak a költészet jelenlétét, mert ezt hiányolta a regényből. A könyv azt domborítja ki, mire képes az ember magára utalva, segítség nélkül, ám Gemza olvasatában az ember isteni mivolta nélkül mindez nem lehetséges. „Az ember isteni lényét a költészet tükrözi leginkább, ezért próbáltam ezt a vonalat belefűzni a történetbe” – mondta a rendező.
A férfi szerepében Veres Nagy Attila látható, a nőt Nagy Eszter formálja meg, a falubelieket Bajkó László, Polgár Emília és Szekrényes László játssza. Az előadás zenéjét Mezei Szilárd szerezte. A magyar színházak 24. Kisvárdai Fesztiválján Gemza Péter a szakmai zsűri döntése alapján a Mint a fagyöngy című előadás létrehozásában a szöveg, a mozgás, a díszlet, a látvány és a hangzásvilág szerves egységét megteremtő rendezői munkájáért elnyerte a Kisvárdai Várszínház és a Művészetek Háza által felajánlott egyéni díjat.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.