Fotó: Opiniatimisoarei.ro
Miközben Veszprém és a „betársult” balatoni régió és Temesvár tavaly egyszerre töltötte be az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) „tisztséget”, a projektzárás utáni adatok azt mutatják, hogy a dunántúli város háromszor annyi turistát vonzott az időszakban, mint a Bánság fővárosa és szűkebb régiója.
2024. január 25., 19:592024. január 25., 19:59
A magyarországi szervezők közölték: a rendezvény, amely nem csak Veszprémé, hanem a régióé is volt, teljes sikert aratott, amit a több mint 1,66 millió látogató is bizonyít – számol be a De Banat.ro.
Ehhez képest egész Temes megye csupán valamivel több mint 300 ezer látogatót tud felmutatni.
(Összehasonlításképpen: Temes megyében két megyei jogú város, nyolc város és 93 község található, vagyis hasonló a nagyságrend).
Megrohamozták a látogatók a világhírű román szobrászművész, Constatin Brâncuşi munkáiból nyílt kiállítást Temesváron egy héttel a zárás előtt, sokuknak nem sikerült bejutni a kiállítóterekbe.
A magyar kulturális évad a turizmusra is pozitívan hatott, az előző évhez képest 17 százalékkal nőtt a Veszprémbe érkező külföldi látogatók száma. A látogatók 38 százaléka tömegközlekedéssel utazott a veszprémi rendezvényekre, elsősorban a Magyar Államvasutak (MÁV) és a VOLÁN országos távolsági autóbusztársaság közös, a fenntartható közlekedést népszerűsítő erőfeszítéseinek köszönhetően. Az ország bármely pontjáról 2023 forintos névleges árú, kedvezményes menettérti jegy, valamint 24 órás regionális napijegy volt elérhető. A szolgáltatásokat látványos kulturális programok sora egészítette ki a vonatokon.
Negyven perccel a nyitás előtt, szakadó esőben állunk be a sorba a Temesvári Művészeti Múzeum előtt abban a reményben, hogy meg tudjuk nézni a kulturális fővárosi programsorozat egyik csúcsrendezvényét: a Constantin Brâncușit idéző kiállítást.
Számos művészeti fesztivál indult el sikeresen, és várhatóan folytatódik és növekszik a régióban, köztük a Pajta program, amely a helyi közösségek szélesebb körű és magasabb színvonalú kulturális eseményekhez való hozzáférését hivatott segíteni, valamint a KultHáló program.
Nagyszabású tudományos és művészeti fesztivált szerveznek Temesváron november 3. és 5. között: az esemény a Temesvár 2023 – Európa Kulturális Fővárosa programba illeszkedik.
Romániában ehhez képest – kulturális főváros ide vagy oda – tavaly is a szokásos idegenforgalmi célpontok végeztek a dobogós helyeken a 2023. január-november közötti időszakban.
Az első helyen Bukarest áll, (1 682 100 fő), a második Konstanca (1 552 200 fő) a harmadik pedig Brassó (1 390 500 fő).
Élénk és erős magyar közösség él Temesváron, nem könnyű körülmények között, hiszen néha a többségi társadalom ellenére kell megfogalmaznia a saját céljait, de sikeresen teszi – mondta Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter pénteken Temesváron.
Tény ugyanakkor, hogy Temesváron is számos nagyszabású kulturális projekt zajlott, ezek egyike a neves román szobrász, Constantin Brâncuși alkotásaiból nyílt kiállítás, amely rengeteg látogatót vonzott.
A veszprémi projekt nagyobb látógatószámához amúgy részben az is hozzájárulhatott, hogy Veszprémben valamivel korábban kezdődtek a programok, és később is végződtek, mint Temesváron – azonban a Bánság fővárosát sem akadályozta semmi abban, hogy „elnyújtsa” a programsorozatot.
Lehetőség a város kulturális életének és fejlődésének bemutatására
Az Európa kulturális fővárosa címet az Európai Unió ítéli oda egy évre. Ezidő alatt az adott város lehetőséget kap kulturális életének és fejlődésének bemutatására. Számos európai város használta fel ezt a címet arra, hogy megújítsa kulturális életét és ismertté tegye magát Európa-szerte.
Az Európa kulturális fővárosa programot Melina Merkuri görög kulturális miniszter kezdeményezte 1983-ban. Javaslatára az Európai Unió Tanácsa eredetileg Európa kulturális városa néven 1985-ben indította útjára a programot, és a görög főváros, Athén kezdte a sort. Azóta a kezdeményezés egyre sikeresebbé vált.
1999-ben keresztelték át a programot az Európa kulturális fővárosa névre, így ezt a címet az írországi Cork városa viselhette először. 2000-ben kivételesen kilenc fővárost választottak. A 2005 és 2019 közötti időszakra új kiválasztási módszert vezettek be: ez alatt az idő alatt minden tagországnak lehetősége lesz arra, hogy egyik városa megkapja a címet. 2007-től kezdve évente két város osztozik a címen.
2006. március 11-én a törökországi Isztambult, a magyarországi Pécset és a németországi Essent választották Európa kulturális fővárosának 2010-re.
2023-ban Temesvár és Elefszína mellett Veszprém (a Balaton régióval) lett Európa kulturális fővárosa.
Jóllehet csak a tagállamok városai kaphatják meg a címet, a Tanács évente még egy nem EU-tag városnak is odaítélheti, amennyiben ezt a javaslatot a Tanácsban egyhangúlag támogatják.
Temesvárt is felvette a 2023-ban meglátogatandó legnagyszerűbb helyek listájára a Time magazin, a kultúra egész éves ünnepe címszó alatt ajánlja Európa Kulturális Fővárosát.
Szabó István kultikus filmtrilógiáját vetítik Temesváron az Európa Kulturális Fővárosa 2023 programsorozat keretében a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest szervezésében.
Temesvár etnikai és kulturális sokszínűségét, értékes örökségét, a szabadság kivívásában tanúsított elvitathatatlan szerepét hangsúlyozták a szónokok pénteken a bánsági nagyvárosban, a Temesvár Európa Kulturális Fővárosa 2023.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
A mérai magyar, román és cigány tánchagyományt is színpadra állítja a Cifra lelkek forrásvize című előadás, amely ugyanakkor tiszteleg minden egykori adatközlő, zenész, táncos és énekes előtt, akik a régió kulturális örökségét formálták.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!