Fotó: Gazda Árpád
Negyven perccel a nyitás előtt, szakadó esőben állunk be a sorba a Temesvári Művészeti Múzeum előtt abban a reményben, hogy – noha nincs hetekkel ezelőtt megváltott jegyünk – meg tudjuk nézni a kulturális fővárosi programsorozat egyik csúcsrendezvényét: a Constantin Brâncușit idéző kiállítást.
2024. január 06., 11:182024. január 06., 11:18
2024. január 06., 11:272024. január 06., 11:27
Mintegy harmincan állnak előttünk, de fél óra alatt közel százasra fejlődik a sor. Aki teheti, az esernyője alá bújik, de olyan is van, aki vízhatlan túrafelszerelésben várja bebocsáttatását. Pár perccel tíz óra előtt másik sor fejődik, a kapu előtt: azoké, akiknek hetekkel korábban sikerült az interneten jegyet váltani, időpontot foglalni. Ők elsőbbséget élveznek. A sorban nyoma sincs az elégedetlenségnek, amely – tapasztalatunk szerint – már-már hozzátartozik a romániai sorban állásokhoz. Mindenki nyugodt, a várakozást a remény hangulata lengi át. Azé a reményé, hogy hamarosan olyan kulturális élményben lesz részük, amit aztán hosszú évekig magukkal hordozhatnak, amit az unokáiknak is elmesélhetnek.
És lám, sokan vannak, akik értik ezt, és élnek a lehetőséggel. A tízórás kapunyitáskor sem tódul a tömeg. Mindenki derűs, udvarias. A bejáratnál a repülőterekről ismert fémdetektoros biztonsági kapu. Míg a biztonsági őr látogatókat irányít a gardrób felé, sokan megkerülik, és mellette mennek be. Még egy utolsó jegyellenőrzés a legfelső szinten, a kiállítás termei előtt, aztán bent vagyunk.
Fotó: Gazda Árpád
Aki gondosabban felkészült a műélvezetre, mint látjuk, fülhallgatót is hozott. A termek bejáratánál a telefonnal beszkennelhető QR-kódok elvezetnek arra az internetes oldalra, amelyen hallgatható a tárlatvezetés. Bánjuk, hogy a táskákban a fülhallgatókat is leadtuk a gardróbnál. Bár zsúfolásig tele a tér, tömény a csend: senki nem kockáztatja, hogy telefonon hallgassa a szöveget, nehogy megzavarja mások műélvezetét. A magyarázó szövegek azonban el is olvashatók román és angol nyelven.
Közben ismerkedünk Brâncuși művészi pályájával, csodáljuk alkotásait. Előbb a fiatalkoriakat, amelyekből még csak felsejlik a művészi zsenialitás, majd a kiteljesedés korszakának a műveit. A fekete háttér minden fényt elnyel, a szobrokat a mennyezeti reflektorok fénycsóvái világítják meg, többnyire úgy, hogy a fény csak a művet érje, a környezete sötét maradjon. A kiállítás gyönyörűen teremt lehetőséget arra, hogy Brâncuși művészete megérintse a nyitott lélekkel érkezőket.
Fotó: Gazda Árpád
Megtudjuk: a művész egy életen át a kedvenc témáit faragta szoborba. A csók, a gyermekfej, a madár, a hal, a torzó, a párizsi Pogány kisasszony arca mind olyan témák, amelyekből több évtizeden át alkotta a szobrokat, egyre elvontabbá, de egyre tökéletesebbé alakítván a formákat. Az ember magán is csodálkozik, hogy a fényesre csiszolt gömbölyded formák láttán fellelkesül, elérzékenyül. Sokan fényképeznek telefonjaikkal, keresik a megfelelő szöget, amelyben érvényesül a szobor, a védelmét biztosító üvegdobozon nem tükröződnek a fények. Szelfik is készülnek egy-egy közismert szobor mellett. Haza akarnak vinni valamit az élményből.
Az utolsó teremben francia nyelvű dokumentumfilm pörög a kivetítőn arról, hogy miként jött létre Târgu Jiuban a Brâncuși-emlékpark A hallgatás asztalával, A csók kapujával, hogy miként építették fel a Végtelen oszlopot, amely az első világháborúban elesett román katonáknak állít emléket, és magassága tízemeletes tömbházéhoz közelít.
Fotó: Gazda Árpád
A 2023. szeptember 30-án nyílt kiállítás az Európa kulturális fővárosa programsorozat egyik temesvári csúcsrendezvénye. Olyan, mint az üstökös vagy a napfogyatkozás: nem akkor nézzük meg, amikor kedvünk van hozzá, hanem amikor lehetőség adatik rá. Január 4-ig százezren váltottak rá elővételben jegyet. Január 28-ig még megtekinthető. Aki megnézi, jó eséllyel ahhoz is kedvet kap, hogy ellátogasson Târgu Jiuba a művészóriás szabadtéri műveihez.
A múzeumból kijövet látjuk, hogy nem apadt a sor. Lám, Romániában is lehet olyan művészeti kiállítást szervezni, amely több mint százezer embert vonz be a múzeumba, amelyért emberek tízezrei vállalnak több száz kilométeres utat, több órás sorban állást. Köszönjük, Brâncuși, köszönjük, Temesvár!
Gazda Árpád
Illetékekkel és bizományi díjjal együtt 71 millió dollárért kelt el a Christie's aukciósház New York-i árverésén Constantin Brâncuşi 1932-ben készített bronzszobra.
Temesvárt is felvette a 2023-ban meglátogatandó legnagyszerűbb helyek listájára a Time magazin, a kultúra egész éves ünnepe címszó alatt ajánlja Európa Kulturális Fővárosát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!