
Fotó: facebook/Ars Hungarica
A magyar közösség számára kulturális értéket, önkifejezést, kikapcsolódási lehetőséget kínál a vasárnap kezdődő nagyszebeni Ars Hungarica Fesztivál. A november 5–12. között zajló rendezvényen színházi előadások, könyvbemutatók, kiállításmegnyitók lesznek.
2017. november 05., 10:302017. november 05., 10:30
A HÍD Egyesület – Magyar Kulturális Központ szervezte közkedvelt kulturális esemény célja, hogy hangsúlyozza a több évszázados helybéli magyar jelenlétet és az eseményekkel hozzájáruljon a magyar közösség érvényesüléséhez a Kárpát-medence határán, valamint mutasson be magyar kulturális „gyöngyszemeket” – olvasható a szeben.ro honlapon.
Az érdeklődők betekintést nyerhetnek hét ország – Japán, Kína, India, Oroszország, Marokkó, Törökörszág és Anglia – teázási ceremóniájába Ivácson Rebekka teaTIME című kiállításának keretében. A Német Demokrata Fórum Tükörtermében, november 5-én nyíló tárlat bemutatja a különböző tradíciókat, az egyes szertartásokhoz szükséges eszközöket, a teákat és azok elkészítésének folyamatát lépésről lépesre. A vonalrajzok egyszerűsége, a hagyományos minták formavilágát idéző geometrikus terülőminták, illetve a kézzel készített teaképek a tealevelek aromáival igazi szertartás jellegét teremtik meg. A kiállítást november végéig lehet megtekinteni.
A könyvbemutatóhoz szorosan kapcsolódva vetítik le a nagyszebeni születésű Borsos Miklós 1986-ben készült, Szülőföldjeim című filmjének nagyszebeni vonatkozású részeit.
Archív
Fotó: facebook/Ars Hungarica
November 8-án bemutatják Arany János: Szent László legenda című kisfilmet, mely a költő és az uralkodó legendáját dolgozza fel Maksay Ágnes és Filep Farkas rendezésében. A vetítés során fény derül Arany élettörténetének eddig kevésbé ismert részleteire. Az alkotás egyik érdekessége, hogy bepillantást nyerhetünk a Toldi Estéje eredeti kéziratába, amelyben Szent László legenda is olvasható. A vetítést követően Marosán Csaba színművész Bomlott cimbalom – Arany János ismeretlen arca címmel tart előadást.
A megtörtént eseményekre és egy szabadkai magyar polgár naplójára támaszkodó produkció a maga nemében egyedülálló. Trianonról, a Délvidék szerb bekebelezéséről, majd az 1941-es felszabadításáról szól. Életszerű mestermunka, amely megmutatja erényeinket és esendőségünket, nemzeti karakterünk napos és árnyékos oldalát egyaránt. A címválasztás nem véletlen: 1918 őszén, halottak napján vonultak be a szerb megszállók Kosztolányi városába, majd 1941 tavaszának virágvasárnapján tértek vissza a honvédek – egyszerre zokogó és nevető, táncoló, ujjongó szabadkai polgárok ezreitől köszöntve.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!