2009. március 02., 09:312009. március 02., 09:31
A tanácskozást követő sajtótájékoztatón Gáspárik vázolta, hogy az öszszejövetel célja olyan közös, rövid és hosszú távú stratégia kidolgozása volt, amelynek keretében az önkormányzatok hatékonyabban támogathatnák az intézményeket, azok pedig a közönség érdekében kiegészítenék egymás kínálatát, vigyázva arra, hogy ne tevődjenek egymásra a jelentős előadások.
„A marosvásárhelyi kulturális kínálat igen gazdag és változatos. Ezért azt is el tudom képzelni, hogy talán 10–12 év múlva egy éven keresztül Marosvásárhely legyen Európa kulturális fővárosa” – mondta a rektor, aki a tanácskozás legkézenfekvőbb eredményének azt tartja, hogy hamarosan egy közös vásárhelyi jegypénztár létesül.
Valószínűleg a vásárhelyi Kultúrpalota földszintjén levő idegenforgalmi irodába rendezik majd be ezt a közös jegyárusító központot, ahol számítógépes nyilvántartás segítségével bárki számára könynyen áttekinthető lesz a város kulturális kínálata, és bármely előadásra jegyet lehet majd vásárolni – jelentette be a Maros Megyei Tanács elnöke, Lokodi Edit Emőke, aki fontosnak tartja, hogy a megyei önkormányzat segítségével a művelődési intézmények vigyék el előadásaikat legalább a megye kisvárosaiba.
Claudiu Maior alpolgármester azt ígérte, hogy a Mihai Eminescu Ifjúsági Ház hamarosan olyan állapotban lesz, hogy bármilyen színvonalas rendezvénynek otthont adhat, és mint mondta, a városi önkormányzat pályázat útján 8 millió eurót nyert, amelyből a középkori várat újítják fel, és ezáltal a vár kulturális rendezvények helyszíne lehet.
Vlad Rădescu színművész, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház nemrég kinevezett igazgatója azt szeretné, hogy „jövőre, amikor a huszadik évfordulója lesz annak, hogy Marosvásárhelyen kirobbant egy nemkívánatos etnikumközi konfliktus, nevezzék ki a várost Románia kulturális fővárosává”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Látogatottsági adatok