2009. március 02., 09:312009. március 02., 09:31
A tanácskozást követő sajtótájékoztatón Gáspárik vázolta, hogy az öszszejövetel célja olyan közös, rövid és hosszú távú stratégia kidolgozása volt, amelynek keretében az önkormányzatok hatékonyabban támogathatnák az intézményeket, azok pedig a közönség érdekében kiegészítenék egymás kínálatát, vigyázva arra, hogy ne tevődjenek egymásra a jelentős előadások.
„A marosvásárhelyi kulturális kínálat igen gazdag és változatos. Ezért azt is el tudom képzelni, hogy talán 10–12 év múlva egy éven keresztül Marosvásárhely legyen Európa kulturális fővárosa” – mondta a rektor, aki a tanácskozás legkézenfekvőbb eredményének azt tartja, hogy hamarosan egy közös vásárhelyi jegypénztár létesül.
Valószínűleg a vásárhelyi Kultúrpalota földszintjén levő idegenforgalmi irodába rendezik majd be ezt a közös jegyárusító központot, ahol számítógépes nyilvántartás segítségével bárki számára könynyen áttekinthető lesz a város kulturális kínálata, és bármely előadásra jegyet lehet majd vásárolni – jelentette be a Maros Megyei Tanács elnöke, Lokodi Edit Emőke, aki fontosnak tartja, hogy a megyei önkormányzat segítségével a művelődési intézmények vigyék el előadásaikat legalább a megye kisvárosaiba.
Claudiu Maior alpolgármester azt ígérte, hogy a Mihai Eminescu Ifjúsági Ház hamarosan olyan állapotban lesz, hogy bármilyen színvonalas rendezvénynek otthont adhat, és mint mondta, a városi önkormányzat pályázat útján 8 millió eurót nyert, amelyből a középkori várat újítják fel, és ezáltal a vár kulturális rendezvények helyszíne lehet.
Vlad Rădescu színművész, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház nemrég kinevezett igazgatója azt szeretné, hogy „jövőre, amikor a huszadik évfordulója lesz annak, hogy Marosvásárhelyen kirobbant egy nemkívánatos etnikumközi konfliktus, nevezzék ki a várost Románia kulturális fővárosává”.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.