2009. március 02., 09:312009. március 02., 09:31
A tanácskozást követő sajtótájékoztatón Gáspárik vázolta, hogy az öszszejövetel célja olyan közös, rövid és hosszú távú stratégia kidolgozása volt, amelynek keretében az önkormányzatok hatékonyabban támogathatnák az intézményeket, azok pedig a közönség érdekében kiegészítenék egymás kínálatát, vigyázva arra, hogy ne tevődjenek egymásra a jelentős előadások.
„A marosvásárhelyi kulturális kínálat igen gazdag és változatos. Ezért azt is el tudom képzelni, hogy talán 10–12 év múlva egy éven keresztül Marosvásárhely legyen Európa kulturális fővárosa” – mondta a rektor, aki a tanácskozás legkézenfekvőbb eredményének azt tartja, hogy hamarosan egy közös vásárhelyi jegypénztár létesül.
Valószínűleg a vásárhelyi Kultúrpalota földszintjén levő idegenforgalmi irodába rendezik majd be ezt a közös jegyárusító központot, ahol számítógépes nyilvántartás segítségével bárki számára könynyen áttekinthető lesz a város kulturális kínálata, és bármely előadásra jegyet lehet majd vásárolni – jelentette be a Maros Megyei Tanács elnöke, Lokodi Edit Emőke, aki fontosnak tartja, hogy a megyei önkormányzat segítségével a művelődési intézmények vigyék el előadásaikat legalább a megye kisvárosaiba.
Claudiu Maior alpolgármester azt ígérte, hogy a Mihai Eminescu Ifjúsági Ház hamarosan olyan állapotban lesz, hogy bármilyen színvonalas rendezvénynek otthont adhat, és mint mondta, a városi önkormányzat pályázat útján 8 millió eurót nyert, amelyből a középkori várat újítják fel, és ezáltal a vár kulturális rendezvények helyszíne lehet.
Vlad Rădescu színművész, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház nemrég kinevezett igazgatója azt szeretné, hogy „jövőre, amikor a huszadik évfordulója lesz annak, hogy Marosvásárhelyen kirobbant egy nemkívánatos etnikumközi konfliktus, nevezzék ki a várost Románia kulturális fővárosává”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok