
Fotó: Biró István
Kangaroo kisautó mozgássérülteknek 2002-ből – többek között ezek a magyar szakemberek feltalálta, illetve tervezte remekművek vagy a róluk készült felvételek láthatók a kolozsvári Tranzit Házban a magyar formatervezés történetét ismertető kiállításon. A Made in Hungary 1900–2000 elnevezésű tárlat annak a több mint egy évszázadot felölelő időszaknak a hangulatát idézi, amelynek az elején – az 1867. évi osztrák–magyar kiegyezést követően – Magyarországon elkezdődött az ipari kultúra kialakulása. Ez a bő évszázad szülte az olyan magyar termékeket, mint például a kétszintes városi buszt 1915-ben, a MÁV huszonegyedik századi vonalakat előrevetítő expressz gőzmozdonyát 1936-ban, az argentínai vasutaknak készített Ganz expressz dízelmozdonyt 1938-ban, a kétszemélyes Góbé siklórepülőt 1960-ban vagy a közismert Ikarus-buszokat, amelyek formatervezésének 1952–1997 közötti átalakulása is nyomon követhető.
Ezzel a kiállítással akartuk bemutatni, hogy mi, magyarok mit alkottunk és alkotunk ma is ezen a téren – mondta a megnyitón Ernyey Gyula belsőépítész, ipari formatervező, a huszadik századi formatervezés kutatója. Hangsúlyozta: a bemutatott termékek a magyar ipar-, illetve művelődéstörténet szerves részét képezik, mindenik magán viseli a születési időszak jellemzőit. „Romániához hasonlóan Magyarországon is a nagy világesemények határozták meg egy-egy formatervezési korszak kezdetét és végét, illetve az ezek között eltelt időszak jellemzőit” – magyarázta a szakember, aki ismertette a magyar formatervezés eddigi négy nagy szakaszát bemutató kiállítást. A kolozsvári tárlaton látható termékek ugyanis a kezdetektől, azaz 1885-től az első világháború kitöréséig terjedő időszakban, a két világháború közötti korban, 1945–1989 között a kommunizmus idején és az 1989-es rendszerváltozást követően születtek. Alexandru Alămoreanu, a társszervező kolozsvári Művészeti és Formatervezési Egyetem rektorhelyettese szerint a formatervezés korszakoktól függetlenül nem a fogyasztói társadalom eszköze, hanem művészet, ezért a termékeit műalkotásokként kell kezelni és népszerűsíteni.
A Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége, illetve a Magyar Formatervezési Tanács szervezésében Temesvár után Kolozsváron is megnyitott kiállítás július 10-éig, hétfőtől péntekig 14–20 óra között látogatható.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.