
Fotó: Biró István
Kangaroo kisautó mozgássérülteknek 2002-ből – többek között ezek a magyar szakemberek feltalálta, illetve tervezte remekművek vagy a róluk készült felvételek láthatók a kolozsvári Tranzit Házban a magyar formatervezés történetét ismertető kiállításon. A Made in Hungary 1900–2000 elnevezésű tárlat annak a több mint egy évszázadot felölelő időszaknak a hangulatát idézi, amelynek az elején – az 1867. évi osztrák–magyar kiegyezést követően – Magyarországon elkezdődött az ipari kultúra kialakulása. Ez a bő évszázad szülte az olyan magyar termékeket, mint például a kétszintes városi buszt 1915-ben, a MÁV huszonegyedik századi vonalakat előrevetítő expressz gőzmozdonyát 1936-ban, az argentínai vasutaknak készített Ganz expressz dízelmozdonyt 1938-ban, a kétszemélyes Góbé siklórepülőt 1960-ban vagy a közismert Ikarus-buszokat, amelyek formatervezésének 1952–1997 közötti átalakulása is nyomon követhető.
Ezzel a kiállítással akartuk bemutatni, hogy mi, magyarok mit alkottunk és alkotunk ma is ezen a téren – mondta a megnyitón Ernyey Gyula belsőépítész, ipari formatervező, a huszadik századi formatervezés kutatója. Hangsúlyozta: a bemutatott termékek a magyar ipar-, illetve művelődéstörténet szerves részét képezik, mindenik magán viseli a születési időszak jellemzőit. „Romániához hasonlóan Magyarországon is a nagy világesemények határozták meg egy-egy formatervezési korszak kezdetét és végét, illetve az ezek között eltelt időszak jellemzőit” – magyarázta a szakember, aki ismertette a magyar formatervezés eddigi négy nagy szakaszát bemutató kiállítást. A kolozsvári tárlaton látható termékek ugyanis a kezdetektől, azaz 1885-től az első világháború kitöréséig terjedő időszakban, a két világháború közötti korban, 1945–1989 között a kommunizmus idején és az 1989-es rendszerváltozást követően születtek. Alexandru Alămoreanu, a társszervező kolozsvári Művészeti és Formatervezési Egyetem rektorhelyettese szerint a formatervezés korszakoktól függetlenül nem a fogyasztói társadalom eszköze, hanem művészet, ezért a termékeit műalkotásokként kell kezelni és népszerűsíteni.
A Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége, illetve a Magyar Formatervezési Tanács szervezésében Temesvár után Kolozsváron is megnyitott kiállítás július 10-éig, hétfőtől péntekig 14–20 óra között látogatható.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.