2010. február 11., 10:022010. február 11., 10:02
Az 1951–1958 között gyűjtött mesék a Román Tudományos Akadémia Folklórarchívumából származnak, kiadásuk azért is volt fontos, mert a szerző megfogalmazása szerint, a moldvai csángó mesék kevéssé ismertek a magyar népmesék palettáján.
A kolozsvári Koinónia Könyvkiadónál tavaly megjelent kötetet kedden este Gazda Klára néprajzkutató mutatta be, aki elmondta, az ötvenes években Moldvában a mese még élő műfaj volt, a guzsalyasokban, kalákákon, a közös kaszálás szüneteiben mesemondással töltötték az időt, minden faluban volt legalább egy tucat mesemondó, idősek és fiatalok, férfiak és asszonyok. Akkor még engedélyezték a magyar iskolákat és a kutatók is akadémiai megbízással mehettek Moldvába, később ezt megtiltották.
A gyűjtők azt tapasztalták, hogy a tollbamondás nem csonkította a meséket, a magnóra azonban már a szűkszavúbb változat került. A 450 oldalas kiadványban kiejtés szerint, fonetikusan írva kerültek be a mesék, a könyv mégis olvasóbarát, hiszen a tájszójegyzék mellett a szövegben narancssárga színnel jelennek meg az archaikus és tájszavak magyarázatai.
Gazda Klára szerint a kötet a tudósoknak is hasznos, hiszen a motívumkutatásban segítheti a szakembereket, ugyanakkor a kötet végén található jegyzék összefoglalja mindazt, amit egy-egy meséről és annak a gyűjtési körülményeiről tudni kell, osztályozza a meséket a nemzetközi kategóriák szerint, és megjelöli a magyar megfelelőjüket.
A folklórintézetben őrzött anyag közkinccsé tétele közművelődési szempontból is nagyon fontos, állapította meg a néprajzkutató. A kötetet Salat-Zakariás Csaga modern és egyszerű vonalvezetésű, ugyanakkor érzékenyen lírai grafikákkal illusztrálta. A bemutatón Mátray László színművész olvasott fel a mesékből, Ségerc Feri, Csibi Szabi és Kelemen Pityu pedig moldvai népzenét játszottak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Látogatottsági adatok