2010. február 11., 10:022010. február 11., 10:02
Az 1951–1958 között gyűjtött mesék a Román Tudományos Akadémia Folklórarchívumából származnak, kiadásuk azért is volt fontos, mert a szerző megfogalmazása szerint, a moldvai csángó mesék kevéssé ismertek a magyar népmesék palettáján.
A kolozsvári Koinónia Könyvkiadónál tavaly megjelent kötetet kedden este Gazda Klára néprajzkutató mutatta be, aki elmondta, az ötvenes években Moldvában a mese még élő műfaj volt, a guzsalyasokban, kalákákon, a közös kaszálás szüneteiben mesemondással töltötték az időt, minden faluban volt legalább egy tucat mesemondó, idősek és fiatalok, férfiak és asszonyok. Akkor még engedélyezték a magyar iskolákat és a kutatók is akadémiai megbízással mehettek Moldvába, később ezt megtiltották.
A gyűjtők azt tapasztalták, hogy a tollbamondás nem csonkította a meséket, a magnóra azonban már a szűkszavúbb változat került. A 450 oldalas kiadványban kiejtés szerint, fonetikusan írva kerültek be a mesék, a könyv mégis olvasóbarát, hiszen a tájszójegyzék mellett a szövegben narancssárga színnel jelennek meg az archaikus és tájszavak magyarázatai.
Gazda Klára szerint a kötet a tudósoknak is hasznos, hiszen a motívumkutatásban segítheti a szakembereket, ugyanakkor a kötet végén található jegyzék összefoglalja mindazt, amit egy-egy meséről és annak a gyűjtési körülményeiről tudni kell, osztályozza a meséket a nemzetközi kategóriák szerint, és megjelöli a magyar megfelelőjüket.
A folklórintézetben őrzött anyag közkinccsé tétele közművelődési szempontból is nagyon fontos, állapította meg a néprajzkutató. A kötetet Salat-Zakariás Csaga modern és egyszerű vonalvezetésű, ugyanakkor érzékenyen lírai grafikákkal illusztrálta. A bemutatón Mátray László színművész olvasott fel a mesékből, Ségerc Feri, Csibi Szabi és Kelemen Pityu pedig moldvai népzenét játszottak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok