2010. február 11., 10:022010. február 11., 10:02
Az 1951–1958 között gyűjtött mesék a Román Tudományos Akadémia Folklórarchívumából származnak, kiadásuk azért is volt fontos, mert a szerző megfogalmazása szerint, a moldvai csángó mesék kevéssé ismertek a magyar népmesék palettáján.
A kolozsvári Koinónia Könyvkiadónál tavaly megjelent kötetet kedden este Gazda Klára néprajzkutató mutatta be, aki elmondta, az ötvenes években Moldvában a mese még élő műfaj volt, a guzsalyasokban, kalákákon, a közös kaszálás szüneteiben mesemondással töltötték az időt, minden faluban volt legalább egy tucat mesemondó, idősek és fiatalok, férfiak és asszonyok. Akkor még engedélyezték a magyar iskolákat és a kutatók is akadémiai megbízással mehettek Moldvába, később ezt megtiltották.
A gyűjtők azt tapasztalták, hogy a tollbamondás nem csonkította a meséket, a magnóra azonban már a szűkszavúbb változat került. A 450 oldalas kiadványban kiejtés szerint, fonetikusan írva kerültek be a mesék, a könyv mégis olvasóbarát, hiszen a tájszójegyzék mellett a szövegben narancssárga színnel jelennek meg az archaikus és tájszavak magyarázatai.
Gazda Klára szerint a kötet a tudósoknak is hasznos, hiszen a motívumkutatásban segítheti a szakembereket, ugyanakkor a kötet végén található jegyzék összefoglalja mindazt, amit egy-egy meséről és annak a gyűjtési körülményeiről tudni kell, osztályozza a meséket a nemzetközi kategóriák szerint, és megjelöli a magyar megfelelőjüket.
A folklórintézetben őrzött anyag közkinccsé tétele közművelődési szempontból is nagyon fontos, állapította meg a néprajzkutató. A kötetet Salat-Zakariás Csaga modern és egyszerű vonalvezetésű, ugyanakkor érzékenyen lírai grafikákkal illusztrálta. A bemutatón Mátray László színművész olvasott fel a mesékből, Ségerc Feri, Csibi Szabi és Kelemen Pityu pedig moldvai népzenét játszottak.
Kolozsváron mutatják be Maksay Ágnes Jókai Erdélyben című dokumentumfilmjét – közölte a szervező Magyarország kolozsvári főkonzulátusa. Az alkotást további, más helyszíneken is láthatja a közönség.
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.