2010. február 11., 10:022010. február 11., 10:02
Az 1951–1958 között gyűjtött mesék a Román Tudományos Akadémia Folklórarchívumából származnak, kiadásuk azért is volt fontos, mert a szerző megfogalmazása szerint, a moldvai csángó mesék kevéssé ismertek a magyar népmesék palettáján.
A kolozsvári Koinónia Könyvkiadónál tavaly megjelent kötetet kedden este Gazda Klára néprajzkutató mutatta be, aki elmondta, az ötvenes években Moldvában a mese még élő műfaj volt, a guzsalyasokban, kalákákon, a közös kaszálás szüneteiben mesemondással töltötték az időt, minden faluban volt legalább egy tucat mesemondó, idősek és fiatalok, férfiak és asszonyok. Akkor még engedélyezték a magyar iskolákat és a kutatók is akadémiai megbízással mehettek Moldvába, később ezt megtiltották.
A gyűjtők azt tapasztalták, hogy a tollbamondás nem csonkította a meséket, a magnóra azonban már a szűkszavúbb változat került. A 450 oldalas kiadványban kiejtés szerint, fonetikusan írva kerültek be a mesék, a könyv mégis olvasóbarát, hiszen a tájszójegyzék mellett a szövegben narancssárga színnel jelennek meg az archaikus és tájszavak magyarázatai.
Gazda Klára szerint a kötet a tudósoknak is hasznos, hiszen a motívumkutatásban segítheti a szakembereket, ugyanakkor a kötet végén található jegyzék összefoglalja mindazt, amit egy-egy meséről és annak a gyűjtési körülményeiről tudni kell, osztályozza a meséket a nemzetközi kategóriák szerint, és megjelöli a magyar megfelelőjüket.
A folklórintézetben őrzött anyag közkinccsé tétele közművelődési szempontból is nagyon fontos, állapította meg a néprajzkutató. A kötetet Salat-Zakariás Csaga modern és egyszerű vonalvezetésű, ugyanakkor érzékenyen lírai grafikákkal illusztrálta. A bemutatón Mátray László színművész olvasott fel a mesékből, Ségerc Feri, Csibi Szabi és Kelemen Pityu pedig moldvai népzenét játszottak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Látogatottsági adatok